Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-14 / 20. szám
Thursday, Mav 14. 1981. Thursday, May 14. 1981. 6. ÍRJA: Kovács lozsef Apróságok az amerikai magyarság életéből XIII. SINKOVITS IMRE (folytatás az 5. oldalról) NYILATKOZIK hogy mi budapestiek büszkék lehetünk, hogy sokkal tisztább a városunk, mint az övék. Földalattira nem volt időm. Oda nem is mertek nagvon beengedni, mert este mar nem annyira biztonságos. — Es Magyarországról mi volt a véleményük? — Szeretik, örültek és boldogok voltak, és köszöntek, hogy lehetővé tette számomra a kormányzat, hogy kimenjek. El is mondtam, hogv nem kis áron, meg kellett szervezni itthon, hogy Bessenyei például nagyon kollégálisan felajánlotta, hogy el- játsza helyettem a Bánk-bánt. — A március 15-i ünnepélyen tül Bartókkal kapcsolatban mi volt a tapasztalatod? — Az ott egy ünnepség sorozat. Arra innen megy ki művész delegáció, — akik közben már megérkeztek — a magyar emigráció és a magyar hivatalos küldöttség és a magyar művészek együtt koszoruzzák meg Bartók sírját. Es bizony, igen csak éreztem ott, hogy mi 15 millióan magyarok, egyek vagyunk! Ok is úgy érzik, a kintiek, es mi is úgy érezzük. 15 millió magyar az egy nép! — Nem hívtak meg körútra? — Meghívtak, de vajon mikor tudok eleget tenni? Meghívásuknak szeretnek eleget tenni, de nem a szándékomon múlik, hanem azon, hogy az itthoni munkám és kötelezettségem, a színházi szerződésem mennyiben teszi ezt lehetöve. Az itthoniak nagyon kedvesen megígérték, hogy amennyiben az nem okoz zavart a színház belső műsorában és menetében, akkor természetesen lehetővé teszik, hogy feleségemmel együtt 1982-ben talán ki tudunk iutni. Ezt persze igen erős megfontolás és meggondolás előzi majd meg, mert hiszen én sem szeretnék a saiát családomban, és a színház munkájában akadályt okozni. Szóval, hogy is mondjam csak? Büszke voltam a kinti honfitársaimra, mert méltóképpen ünnepeltek mind a két ünnepet es hálával tartozom azoknak, akik ehhez hozzásegítettek! — Ott kint, amikor a magyar himnuszt énekelted, akkor mégis mit ereztél? Miután tudtad azt, hogy New Yorkban vagy és nem Magyarországon. — Nem jutott az eszembe, hogy New Yorkban vagyok, csak láttam 2400 magyart, akinek egyszerre könnyes a szeme velem, és éreztem, hogy Isten megáldja a magyart! — Köszönöm a nyilatkozatot es további sikereket kívánok! A lap olvasói felé megjegyezni kívánom, hogy a Bartók Emlékház megnyitásakor beszéltük meg ezt az interjút. A színművész ur igen nagy elfoglaltsága ellenére szívesen állt az Amerikai Magyar Szó rendelkezésére. Egy TV felvételről erkezve, előadásra készülve,] 2 perc állt rendelkezésünkre a Nemzeti Színház öltözőiében. Göcze Tibor TŰNŐ NAPSUGÁRRAL Utazni készülni menni a világba, Vágyakozva égni tervezgető lázba, Csodálkozva nézni az idegen tájat, Es lelkűnkbe vésni a sok furcsa házat. Idegen országot másfajta szokással, Idegen népeket könnyel, kacagással, Idegen mezőket százszinü virággal, Idegen erdőket “tűnő napsugárral” Este meg járkálni kiváncsiskodással, Éjjel álmodozni otthonnal, honvággyal, Búcsúzni mindettől meleg kézfogással S másnap hazatérni, telve boldogsággal. Kardos Pál (USA) Amikor ezeket a sorokat irom, már lezajlottak a Bartók-centenárium közvetlenül a születésnap körül csoportosított fő ünnepségei. Láthattuk és hallhattuk a remekműveket, a Kékszakállú herceg várát, a Fából faragott királyfit,a Csodálatos mandarint vagy a Cantata profanát; visszaemlékezések, tanulmányok, méltatások hangzottak el és jelentek meg róla. Róla, aki művészete révén mindenkié, ahogyan mondani szoktak, az egész müveit világé. Bartók azonban mindenek előtt a magyarságé, amelyhez eleteben számtalan kötelék fűzte, és emigrációja öt esztendejének a fényében az amerikai magyarságé. S most, ha a centenárium ünnepségeinek ürügyén felemlegetem azokat a — mindmáig véletlenül vagy szándékoltan — feledésben hagyott eseményeket, amelyek Bartókot az amerikai magyarsághoz, s rajta keresztül az egyetemes haladáshoz fűzték, azzal a szándékkal teszem, hogy közelebb hozzam az őt es korát csak írásos emlékekből ismerőkhöz a humánus gondolkodót, a politikust, az emberi haladás tantorithatatlan hívét. Nem a művészről kívánok tehát szólni, mert az zenéjén keresztül egyébként is megismerhető, és ezúttal csak azt kívánhatom, hogy minél többen legyenek, akiket magaval ragadott a Bartók-muzsika varázsa, akik érdeklődéssel hallgatják újra és újra zenéjét, hogy uj és uj szépségeket fedezzenek föl benne. Már a harmincas évek második felében készült rá Bartók, hogy elhagyja a szülőföldet, és önkéntes emigrációba megy. Nem önmagát, hanem müveit, közöttük az idegen népek fáradságos munkával ősz- szegy üjt'ótt zenei anyagát féltette a fasizmus kultúrát tipró vandalizmusától. Az ezzel kapcsolatos híreket csak megerősítette Szigeti József, aki 1938. végén, 1939. elején előadókörúton járt az Egyesült Államokban és Kanadában. Az előadökörut során mutatta be a szintén világhírű művész, Benny Goodman tarsaságaban — Petri Endre zongorakisérete mellett — a korabeli sajtó szerint Rapszódia klarinétra es hegedűre című müvét a New York-i Carnegie Hallban. Szigeti a Daily Workernek adott nyilatkozatában — milyen jó lenne, ha egyszer elő lehetne bányászni a papirh egy ékből — tulajdonkeppen semmi újat nem mondott Bartókról, csak összefoglalta, amit szukebb barati vagy szakmai körökben egyébkent is tudtak róla. Azt mondta, hogy Bartók demokrata és forradalmár mind zenéje'ben, mind emberi, politikai magatartásában. Ennél többet, azt hiszem,felesleges is lett volna mondania. Természetesen sokat lehetne írni Bartóknak a progresszív magyar körökhöz fűződő kapcsolatáról, most azonban csak két eseményt kívánok megemlíteni. Az első, időrendben is a korábbi, fellépése a New York-i Kossuth Rádióban. Ha valaki nem tudná, a Kossuth Rádió volt az amerikai magyarság antifasiszta egységfront törekvéseinek egyik eredménye a második világháború éveiben, a néhai Práger Jenő erőfeszítései nyomán és szellemi irányítása alatt. Műsorán való jelentkezés mindenkeppen elkötelezettséget jelentett, és Bartók, aki rendkívül nehéz anyagi körülmények között élt, es lassan elhatalmasodó betegsége mind fokozottabb alkoto munkára ösztökélte, vállalta a fellépést. A Gyermekeknek ciklus zongoradarabjaiból adott elő, amelyet szerencsénkre Práger Jenő az adással egyidejűleg lemezre is felvett, és ez a lemez a Magyar Rádió egyik értékes, Bartók emlékét őrző dokumentuma lett. Az emlékezetes műsor 1944 őszén hangzott el. A másik, hasonlóképpen érdekes és értékes dokumentum már háború utáni. 1945. tavaszán a magyar ideiglenes nemzetgyűlés Bartókot is meghívta tagjai sorába — választásokat azokban a hónapokban a háborús helyzet miatt még nem lehetett tartani — ezért született olyan döntés, hogy a politikai és kulturális élet kiemelkedő, progresszív gondolkodású személyiségei képviseljék a nemzetet ebben a gyűlésben, mig helyüket választott képviselőkkel be lehet tölteni. Amikor Bartók képviselővé hívásának hire megérkezett New Yorkba, a Magyar Jövő nevében Moór Peter,a lap munkatársa felkereste az akkor már nagy beteg mestert. A beszélgetésből — amely megjelent a lapban — kiderül, hogy a zeneszerző nagy örömmel fogadta a meghívást, és készült rá, hogy hazatérve elfoglalja helyét a képviselők között. Tudják azonban, hogy a terv nem lett valósaggá, és Bartóknak ez volt tálán az utolsó kapcsolata a nyilvánossággal es az amerikai magyarsággal. Röviden ennyit Bartók es az amerikai magyarság kapcsolatáról. Ez a nehány sor azonban nem csak Bartókról szol. Pontosabban, szeretném, ha nem csak öróla szólna. Azoknak gondolatait szeretném megmozgatni ezáltal — de más kásáim által is — akik tanúi voltak/Thomas Paine szavaival,a “lelkeket próbára tévő idok”-nek, és talán volna mondanivalójuk olyan, látszólag apró eseményekről, amelyeket nem említenek a történelem-könyvek vagy életrajzok. De amelyek valahol mégis fel vannak jegyezve, es benne élnek a kortársak emlékezetében. Alacsony árak Előnyösebb mint á charter Szakszerű ügyintézés HUNGÁRIA EXPRESS Egy héttől egy évi tartózkodási időre minden kötöttség nélkül!!! KLM - Malév kombináció $549.00 New Yorkból: minden kedden! Budapestről: minden szerdán! A hagyományos Hungária - KLM csoportok továbbra is hetenként háromszor indulnak mindkét irányba. i _ _ _ $ 524.azonnali rezervációk — credit kártyát elfogadunk HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 Second Avenue New York, NY. 10028 Tel.: 212/ 249-9342 vagy 249-9363
