Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-23 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 23. 1981. 6. PROSZIT ! Azélet tisztelete Az elet puszta tényé, benne a belső égési folya­mat, az abban végbemenő kémiai átalakulások érzé­kelése is csodálattal tölthet el bennünket. Jól mond­ta az egyik megfigyelő, hogy hasonló ez a Mőzes- látta csipkebokorhoz, “mely égett, de meg nem emesztetett.” Különös, hogy mégsem az élet, annak formai szépségé vagy belső értéke mellett állunk meg elgondolkodva, mintegy levett kalappal, ha­nem inkább az élet megszűnte, a halál mellett. Ami­kor egy százados tölgy kettétörik a viharban, ha egy fészekből kiesett madárfióka halálra zúzza ma­gát, vagy még inkább, ha egy ember fekszik előttünk a ravatalon. Tagadhatatlan, hogy egyfajta hideg bor­zongást ebreszt bennünk a halál látása. Vagy talán nem a halainak, hanem az életnek szólna ez, mely­nek szépségé, értéke, a maga teljességében akkor tudatosul bennünk, amikor elveszítjük? Nagyon vi­lágos az Ige tanítása az élet értékéről, miért van mégis az, hogy mi ilyen későn — mintegy az össze­omlott elet romjainál — tapasztaljuk meg azt a kü­lönös érzést, amit Schweitzer Albert “az élet tiszte­letének” nevezett? Az emberi esz szerepét sokszor eltúlzo nyugati civilizáció szukebb körén kiviül telt el életenek na­gyobbik része, különböző vallásokkal, világnézetek­kel került kapcsolatba, és amikor ezek többségeben — mintegy egyező nyomelemként — latta “az elet tiszteletét” felcsillanni, akkor arra a meggyőződésre jutott, hogy ezt kellene tudatosítani, sőt, állandó magatartássá fejleszteni az önpusztitás veszedelmé­től fenyegetett ember, az egész emberiség védelmé­re. Élete végén meg is próbálta ezt az atomháború elhárítása es a népek megbékélése erdekeben. Nyil­vánvaló, hogy többről van ebben szó, mint a budd­hista szerzetes,mozdulatáról, aki — passzív együtt­érzésből — kikerüli az utón mászó csigát, nehogy eltapossa. Többről, mint a hindu fakir magatartásá­ról, aki inkább éhen hal, mintsem leülje a szent te­henet. Schweitzer Albertne! is az életet illeti a tisz­telet a maga egészében, de nála az emberi elet meg­becsülésében, védelmében és segítésében csúcsoso­dik ki. Dr. Békési Andor Nem az italnak akarok propagandát csinálni! Nincs annak arra szükségé! Fogy az anélkül is! Saj­nos! Azért sajnos, mert az ember nem tud vele bán­ni! Fogalma sincs, hogy mámorszerzesen kívül mire lehet jó, miiven jótulajdonságai lehetnek az italnak. Ezzel az írásommal ra akarok mutatni,hogy igenis vannak jótulajdonságai, gyógyszer lehet az avatottak — de átok az avatatlanok kezeben! Ezért veszedel­mes az ital,amihez jobb nem hozzányúlni! Vonat­kozik ez különösen a fiatal korosztályra! Hogy honnan veszem, az italnak vannak iotulaj- donságai is az ivás gyönyörén kivül? Hogy gyógy­szer lehet adott esetben? Hölgyeim és Uraim! Önök valószínűen ismerik a ‘kalapkurát!’ Ha valaki nem ismerne;annak ide irom. Az ember lefekszik az ágyba és az ágy végéhez tesz egy kalapot. Azt nézi, miközben szorgalmasan iirit-. geti a kezeben tartott üveget. Na mar most — ha el­érkezett oda, hogy két kalapot lat egv helyett, akkor meggyógyult. Vicc ugye? Annak könyveljük el,pedig nem egé­szen az! Ha az ember beszerzett egy náthát.akkor nem árt a kalapkurahoz folyamodni. Baktériumok ellensege, biztos megélője az alkohol — ami egyéb­ként többször előfordul gyógyszerek összetételei­be^ mint a laikus hinné. Nem az a fajta alkohol ter­mészetesen, amit száiunkize szerint elkészítve, vásá­rolhatunk. A kalapkura után másnap reggel kissé kotyagosan, de egészségesen ébredünk. Na mar most — ha az ember elég okos, akkor örömmel megállapíthatja, hogy a baktériumok elmentek és nem folytatja az ivast! De ha visszanyert egeszsege feletti örömében azt is gondolja, hogy jó az a kis tütü baktériumok nélkül is és tovább iszik,akkor jobb,ha beveszi amit az orvos felirt és nem kezd ki a kalapkuraval. Ha az alkohol elvégezte a dolgát — a segitést — az ember testében, akkor már semmi keresnivalója nincs ott! Akkor mar csak rossztulajdonságait veszi elő es rom­bol! Van olyan eset is,amikor valósággal létünk fenn­tartásához szükséges néhány korty! Kérdezzek cáak meg a hóban topogó, csikorgó hidegben vonatra, vagy autóbuszra váró munkába igyekvőket, mi len­ne velük,ha nem tudnák csontig Összefagyott testü­ket legalább belülről átmelegiteni a magukkal ho­zott kis üveg tartalmával! Még sohasem hallottam, hogy az összefagyott emberek bármelyike berúgott volna a kortyolgatástól egy ilven téli hajnalon! Nem baj hát, hogy kortyolgattak! A baj csak ott kezdőd­ne, ha már nem fáznak, de még mindig húzzak az üveget! Nagy hideg ellen, nagy faradsag ellen, gyomor- bántalmak (rossz emésztés) kikurálásara, segítség lehet az alkohol. Idős korban valóságos életelixir néhány korty. Nem az italban van hat a hiba, hanem az ember­ben! Nem az a baj,ha (egy keveset) iszik valaki, ha­nem ott,ha nem tudja abbahagyni. A második pohár már nem is Ízlik olyan nagyon, de megisszuk (ha már kitöltöttük, igaz?) és aztan a harmadikat is meg­isszuk. Itt a baj! Majdnem minden embernek van valami kifogása az ivasra. Az egyik azt mondja, hogy szomjas —de ha igazan szomjas lenne, vizet inna! A másik bufe- lejtésbol iszik. Ennek van valami alapja,mert az al­koholmámor rózsaszín ködöt borit a bánatunkra, megkönnvitvén annak kínjait. Csak ott sántít a do­log, hogy a ‘bű’ többnyire hamar elszáll, de a “felej­tés’ egyre tart! Most ide Írhatnék még néhány intelmet, például azt, hogy ne igyál,de nem teszem mert úgyis tudom, hogy iszol, akármit ígérsz. Nem tanitas céljából Ír­tam ezt a cikket. Rád bizom,mit csinálj, mit nem, hiszen értelmes ember vagy! (Vagy nem?) Ha akarod, elhiszed,amit itt leírtam és a magadévá teszed, vagv mész vakon az ital után, nem törődve, hogy egészsé­gedet alaássa, lezülleszt — esetleg sertést csinál belő­led. (Nem akartam disznót Írni,nehogy megsértődj!) Drága Magyarjaim! Ami most következik,az kizá­rólag nektek szol! Egyek vagyunk mi a szent hegy imádatában, ahol a 3-4-5 puttonyos gyönyörűség terem, de egyek vagyunk mi az ‘Egri Bikavér’-ben es a ‘Szekszárdi Vörös’-ben is,mely italok szinten nem akármilyenek! .....ddddde nem áaaam!.....az ‘Édes Nemes Kadar’-rol nem is szólva.....vagy a ‘Debroi Hárslevelű’-röl, a szépséges ‘Leánvka’-rol, vagy a ‘Bbbbadacsonyi Kéknvefű’-ről.....hogy áldott legyen még a nevük is..... Amint latod,magvarom, bő ismereteim vannak ezen a téren.....ddde jobb, ha abbahagyom a felso­rolást, mert még gyanúba tttalálok kkkeveredni ..... meg csak annyit mmmondok neked bucsuzöul, hogy ne igyál tovább, csak amig tisztán.....ertem alatta ddddadogas nélkül ki tudod mondani, amit mondani akarsz.....úgy mint eeeeenn.....pppppro­szittt! Ali B. Sislay József* TAVASZBAN Itt a tavasz! Ismét szerte Zöld a mező, berek. S koncertezik mar is benne Hangos madár sereg. 0, de nem oly szép az eke, Mint Dunántúl, nálunk. Akacvirágra, fecskere Itt hiába várunk. ^lem száll a bodza illata Sem hegyen, sem völgyön. Méh sem száll akácvirágra, Hogy mézet köpüljön. Oly gyönyörű kikeletet, Mint a Sió-tájon A jó Isten nem teremtett Az egész világon. — MAGYARORSZAG _ maiév repüléssel kezdődik KÖZVETLEN CSATLAKOZÁS A TENGERENTÚLI JÁRATOKHOZ FELVILÁGOSÍTÁSÉRT és rezervációért FORDULJON MALÉV Hungarian Airlines NORTH AMERICAN AREA MANAGEMENT Room 2602, 630 Fifth Avenue, Rockefeller Center New York, N.Y. 10020 Tel: (212) 757-6480

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents