Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-05 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 5. 1981. 8. BARTÓK BÉLA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 1881. március 25-en született Bartók BelaaTo- rontal megyei Nagyszentmiklóson, ahol 1887-ben megalakult a műkedvelő zeneegyesület, amely édesapját, id. Bartók Béla iskolaigazgatót választotta meg elnökéül. A gyermek, aki eddig is rendkívüli fogékonyságot tanúsított a zene iránt, a zeneegyesületi zenekar hangversenyein újabb zenei ösztönzéseket kapott. Ezidóben adta számara édesanyja, Voit Paula az első zongoraleckeket. 1888. augusztus 4-en meghalt id. Bartók Béla, a családfő. A család — amely Bartók húgának megszületésekor újabb taggal szaporodott — eltartásának gondja az özvegyre hárult. Előbb zongoralec- kekböl próbálta Voit Paula a megélhetést biztosítani, majd 1889-ben tanítónőként helyezkedett el. Itt került sor Bartók első nyilvános szereplésére is. 1892. május 1-en nagyobb közönség előtt zongoristaként es zeneszerzőként is sikerrel mutatkozott be. Itt játszotta el először A Duna folyása cimü zongoradarabjat, amely híven tükrözi a korszak zenei divatját. Itt mondott elragadtatott szavakat zenei tehetsegéről először hivatásos muzsikus: Altdörfer Keresztély, a neves soproni orgonista. 1893-tol Bartókék Pozsonyban éltek. Bartók ekkor kezdte meg rendszeres zenei tanulmányait Erkel Lászlónál, Erkel Ferenc fiánál. A pozsonyi évek kitörölhetetlen nyomokat hagytak a muzsikus Bartókban. Itt ismerkedett meg a nala négy évvel idősebb Dohnányi Ernővel, és az ó tanácsara döntött úgy, hogy érettségi után Budapesten, Thomán István iranyitasa alatt folytatja majd zenei tanulmányait. 1899. januárjában iratkozott be a budapesti Zeneakadémián, zongoristaként,a Liszt-tanitvány Thomán István, zeneszerzőként pedig Koessler János osztályába. Budapest nemcsak a zeneakadémiai tanulmányok miatt jelentett újdonságot Bartóknak. A fővároson már érződött, hogy az értelmiség uj európai központot, uj bálványt követ: Párizst, 1902-ben Gru- berné,Sándor Emma (a későbbi Kodály Zoltánné) házának müvésztársaságával és Kodály Zoltánnál is megismerkedett. Közben megérintette Bartókot annak az irányzatnak a szele is, amely mindenütt valami specifikusan magyart akart teremteni. Ennek hatasara a zeneszerző a nepzene — illetve az akkor még népzenének tartott népies muzene — tanulmányozásához fogott. Ebben elődöt is talált: Liszt szimfonikus müveit, mindenekelőtt a magyar rapszódiákat tekinthette példaként. 1903-ban megszületett a Liszt és Strauss zenéjenek hódoló ifjú első nagy müve, a Kossuth szimfóniái költemény. Gyászinduló cimmel Bartók zongorára is átírta, ki is adták; a teljes mü nem jelent meg a szerző életében, csak 1963-ban, a Zeneműkiadó gondozásában. 1903-mal kezdődött Bartók első nagy müveinek a korszaka, mely 1905-tel, az első nagy nepzenei gyűjtőuttal (és a gyűjtött anyag feldolgozásának kezdetével) zárható le. 1905 tavaszát Becsben töltötte, ahol az I. Szvitet komponálta és hozzákezdett a II. Szvithez is. Ugyanebben az évben Párizsba utazott a Rubinstein versenyre. Mind zeneszerzői, mind zongora- művészi minőségben sikertelenül vett ezen részt, de Párizs életre szóló élmennyel gazdagította. 1906- ban Vecsey Ferenc partnereként Spanyolországban és Portugáliában hángversenyezett, ahonnan Afrika, valamint Francia- es Olaszország érintésével tért haza. Nyáron már rendszeresen gyűjtött magyar népzenét, ősszel szlovákot is. Decemberben megjelent Kodállyal közös kiadványuk, a történelmi jelentőségű ^MagyarjTe£da[ok. A kiadvány folytatása érdektelenség miatt meghiúsult. 1907-ben kinevezték Bartókot a Zeneakadeánia tanárává, Thomán István utódául. Nyáron Erdélyben tett nagyobb gyűjtőutat,ahol először találkozott a magyar népzene ötfokú rétegevei Az uj korszakban sok zongoradarab keletkezett, melyet a népzene ihletett (például 1908-ban a Gyermekeknek című sorozat, a Két román tánc, a Négy siratóének), es amelyek az európai irányzatokat ismerő Bartók tapasztalatait is tükrözték (pl. a Ti- zennegy bagatell, a Vázlatok). Ebben az időszakban komponálta a Geyer Stefinek ajánlott Hegedűversenyt, a Két portrét, a Két képét es az 1908-as év legjelentősebb müvet, az op. 7-tel jelzett I. Vonósnégyest. 1909-ben, nyáron kezdte el román népzenei gyűj- * téset. Ósszel megnősült, Ziegler Mártát vette el feleségül. 1910-ben Bartók és Kodály ónálló zeneszerzői estén mutatkoztak be müveikkel. Ebben az évben kereste először a rendszeres tudományos kapcsolatot a szlovák és a roman népzenegyűjtéssel. Augusztusban született fia, Béla. 1911. nyaran készült el operája, A kékszakállú herceg vára. A Lipótvárosi Kaszinó pályázatán nem aratott sikert. Több javítás után, csak hét év elmúltával, 1918-ban kerülhetett színre ez az egyfelvona- sos, A fából faragott királyfi cimü táncjáték sikeres premierje után. A következő évben ezek a sikertelenségek visszavonulásra késztettek a komponistát, így 1913. júniusában Biskrában (Észak—Afrika) gyűjtött dallamokat Bartók, es a Roman Tudományos Akadémia gondozásában napvilágot látott a tudományos igénnyel sajtó ala rendezett bihari ír . I gyűjtésé. 1914-ben az I. világháború kitörésé meghiúsította Bartók. Erdélybe tervezett gyujtoutjat. A nepzenevel foglalkozó Bartók Béla szamara döntő jelentőségű volt az 1921-es ev. Októberben befejezte Amiagyarjiepdaő cimü összefoglaló tudományos kötetét, amely egy nagy mennyiségű gyűjtött anyag tudományos rendezése során leszűrt tapasztalatokon nyugszik. 1922 a hangverseny körutak esztendeje. Februárban Erdélyben, márciusban Angliában és Párizsban adott koncerteket. Ez a hangverseny körút alapozta meg igazában nemzetközi hírnevét. Ettől kezdve ideje javarészét évről évre külföldi hangversenyei töltötték ki. A tavaszi vendégszereplés késztette Bartókot arra, hogy — először, de nem utoljára — adott alkalomra, “rendelésre” komponáljon: ez a mü az A WAGyAR NEMZETI BANK BANKJEGY-ES EREMKIÁLLITÁSA BUDAPESTEN A Bank kis “múzeumának” létéről még Magyar- országon is csak egy viszonylag szűk kor tud, de ebben semmi csodálatos nincs: a Gyűjtemény — a “nagy” múzeumok átlagos életkorát tekintve — igen fiatal intézmény. 1970-ben kezdődött meg a Bank numizmatikai jellegű anvaganak szakszerű feldolgozása, s azóta folvik a szisztematikus gyűjtés. Az anyagból 1974-ben az önálló Magyar Nemzeti Bank alapításának 50. évfordulóján nvüt először kiállítás. 1977-ben a FIDEM (Federation International de Medaille) Budapesten tartotta XVII. kongresszusát: ebből az alkalomból a Budavári Palotában mutattuk be a magyar pénzveres történetet. 1978. októbere óta pedig a Bank kiállitótermeben (Budapest, V., Szabadság tér 8.) tekinthető meg állandó kiállításunk, “Pénzkibocsátás Magyarországon” cimmel. Ez a kiállítás bemutatja: hogyan vezetett a magyar pénz útja az árpádházi dénároktól Anjou Károly Róbert aranyforintiain at a Habsburg-minlára készült tallérokig, Erdély reneszánsz remekeitől Mária Terézia konvencios pénzéig, majd Ferenc József korában az aranyalapú valuta, a korona megalkotásáig. Ezután a pengő története következik a II. világháborút követő szédítő inflációval, s végül a forint kibocsátásai zárják a kiállítást. Az utolsó vitrin a magyar emlekpénzek teljes sorozatát felvonultatja: ezekkel az emlékérmékkel az amerikai numizmatikai piacokon is találkozhatnak olvasóink. Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról Koszorúzással egybekötött megemlékezést rendezett a budapesti zsidóság vezetősége december végen a volt budapesti gettó Wesselényi és Kertész utcai sarki épületének falan elhelvezett emléktáblánál. Megemlékező beszédet mondott Heber Imre, a MIOK elnöke. Mint ismeretes 1944. december 10- , en zárták le a mintegy 70 ezer védtelen embert — főleg asszonyokat, gyermekeket, öregeket — körülvevő falak kapuit. Az éhség, a fagy, s járvány több ezernek halálát okozták, s a nvilasok a gettót teljes egészeben alá is aknázták. Ezt az újabb tömeggyilkosságot hiúsította meg 1945. január 18-án a fővárosi felszabadító szovjet hadsereg. NAPFÉNYSZOBA A BÁNYÁSZGYÓGYFÜRDŐBEN Solarium elnevezésű nagy teljesítményű napozóberendezésekkel egészítették ki a Tatabányai Szénbányák fizikoterápiás gyógyfürdőjét. Ezek a berende- zese a hagyományos kvarclámpák egeto hatasu kemény B-sugaraival szembeniágy, A-sugarakat bocsátanak ki, amelvek csak barnítják a bőrt, és nem teszik szükségessé a védő szemüveg használatát, mert nem károsak a szemre. A korszerű napozóberendezésekkel egyidejűleg Ifi .... más gyógyászati eszközökkel is gyarapodott a tatabanyai bányászok fizikoterápiás intézete, amelyben többek között különleges gerincnyujto vibrációs készülék, hidroterápiás hullámfürdő berendezés, elektromos kádf Jrdöapparatus all a betegek gyógyításának szolgálatában. I. Hegedű-zongoraszonáta, melyet Angliában mutatott be Aranyi Jelly közreműködésével ( a következő évi angliai turné meghatja Bartókkal a mu testvérét, a II. Hegedű-zongoraszonátát). FOLYTATJUK
