Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-09-04 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Sep. 4. 1980. 2 Levelek “Egyoldalú lelkiismeret” Többen válaszoltak Fabian Imre olvaso levelere. En is hozzászólok a kérdéshez: Fábián Imre kifogásolta, hogy mig lapunk ellenzi az USA-ban a sorozáshoz való lajstromozást, ugyanakkor “nem tiltakozik az ellen, hogy a Szovjetunióban nemcsak összeírás, de sorozás is van.” Ebben a vonatkozásban tisztában kell lenni azzal, hogy az általános katonakötelezettség nem sajátos szovjet intézmény, hanem az már fennállott több, mint száz éve, nemcsak a cári Oroszországban, hanem, szinte kivétel nélkül, minden európai országban. Ezekben az országokban a lakosság a katonakötelezettseget természetesnek talalta. Ezzel ellentétben, az USA- ban az orszagalapitó, George Washington, politikai elvei és elgondolása kizárták az állandó hadsereg fenntartását es az ezzel járó általános katonakötelezettséget, békeidőben. Washington elgondolásában ezzel a katonaság politikai hatalomhoz jutásat, vagy legalább is, hatalmi túlkapását akarta elkerülni, és ebben a demokrácia megvédését látta. Többek között ez az elgondolás az, ami lapunkat, a demokrácia védelmében, a sorozást előkészítő összeírás elleni tiltakozásra készteti. Nyilvánvaló, hogy a II. világháború óta a katonaság, a tábornokok, a Pentagon és velük együtt a hadiipari érdekeltségek egyre fokozódó mértékben túlságos és veszedelemmel fenyegető befolyáshoz jutottak az. ország kormányzatában. Ha a világot és az emberiséget elpusztító III.*' világháborút el akarjuk kerülni, minden erővel és törvényes eszközzel kell küzdenunk ez ellen a jogtalan es végzetes befolyás ellen. Flushingi olvaso “Magyar falu” Daytona Beachen Bar nem vagyok magyar származású, de csodá- loja vagyok a magyar népnek, történelmének, zenéjenek és nem is utolsó sorban konyhájának. Alkalmam volt meglátogatni Daytona Beach, Fla-ban alapított Hungarian Village-et, amely Valósággal egy Ids Magyarországot varázsol a látogató elé. Ajánlom mindenkinek, aki arra jár, ne mulassza el az elvezetet, amit Tischler Hugo és Anna Maria Budapestről, nyújtanak magyaros vendégszeretetükkel, páratlan konyhaművészetükkel. Yanis Ozolius Gus Hall, a US Kommunista Párt elnökjelöltjének alkalma volt nemreg számos rádióállomáson ismertetni a párt programját. Lee Mandel, az Atlanta, Ga.-i rádión interjiiolta meg. Mandel Gus Hall azon kijelentésére, hogy a KP az ország nagyvárosainak rombadólt negyedei felépítését javasolja, feltette a kérdést, honnan jön erre a pénz? A válasz igy hangzott: “100 milliárd dollárt elvennénk a nagyvállalatok profitjából, ami a múlt évben 250 .milliárd dollar volt. 100 milliárd dollárral csökkentenénk a hadikiadásokat és 100 milliárddal több lenne a kormány bevétele, ha a nagyvállalatok részére jelenleg fennálló adókibúvókat megszüntetnék. Ez a 300 milliárd dollár elegendő volna a nagyvárosok lerombolt részeinek újjáépítésére.” Baljós választások Rövid időn belül jónéhány országban a világpolitikát is befolyásoló fontos választások lesznek, államfőké, parlamenteké; érdeklődéssel, sót izgalommal várják ezt,nem csupán az illető országok, hanem az egész világ közvéleménye. A legfontosabb választassa! kezdem: az USA elnökválasztással. Itt a demokrata jelölt maga a jelenlegi elnök, akit 4 evvel ezelőtt, mint országosan ismeretlen embert azért jelöltek és választottak meg, mert a közönség elvesztette bizalmát a szereplő politikusokban, a vietnámi vereség, a Watergate botrány, a korrupció és a sikertelen gazdaságpolitika miatt. Nem tárgyalom, hogyan vezette Carter az országot, lehetett volna-e jobban vezetni... de jellemző a választok tájékozatlanságára, hogy miután Carter a súlyos feladatokat nem bírta megoldani, népszerűsége hamar elenyészett, bizonyítva, hogy a “nép szava Isten szava” nagyon hamis közmondás. Az is bizonyítja ezt, hogy amikor Carter uj életre keltette a Szovjetunió ellen (sokak szerint választási taktikából) a hidegháborút, népszerűsége ismét hatalmasan megnőtt. De mivel ellenfele, a republikánus Reagan nagyobb gyakorlattal rendelkezik a kommunizmus es az USSR kritizálásában, az elnök népszerűségi fokozata meg melyebbre esett. Ellenfele, Reagan mint meg nagyobb demagóg ismeretes es nyilván meg kevésbé érti a bel- és külpolitikát. De mivel az igénytelenebb filmközönség előtt népszerű ,Ie(I „sheriff.szerepei .réven a Western képekben és ö is uszít az USSR ellen, nagyobb a reménye győzelemre, mint Carternek. Mit jelent mindez? Először azt, hogy a legtöbb választónak (akik a szavazásra jogosultaknak alig felet teszik ki) fogalma sincs, mit érnek azok, akikre szavazni akar; továbbá, hogy érzelmi alapon nézi a jelölteket, nem vizsgálja, alkalmasak-e a politikai- gazdasagi-tarsadalmi problémák megoldására? A Kongresszus 525 tagjának nagyrészét is hasonló alapon választották meg. így magyarázható, hogy a Kongresszus még Carter egetver'ó katonai költségvetését is keveselte. Es igy állandósul a visszás helyzet, hogy az USA politikájában az erkölcsileg és szellemileg legkiválóbb emberek nem igen játsz- . hatnak vezető szerepet. Bar Ny. Európa több országának választásai nem ennyire egyoldalúak (mert pártjaik között nagyobb a különbség, vannak baloldali pártjaik is), sok a hasonlóság valasztasaik között. így Ny. Németország, (e viszonylag kis területű állam, első helyen áll a világkereskedelemben! közelgő kepviselőválasztasi központjában két politikus áll: az u.n. szocialista Schmidt és az u.n. keresztény pártok jelöltje, Stra- tiss. Schmidt politikája joggal bírálható, de óvatos politikája nem fenyeget felfordulással. Ellenfele azonban reakciós fenegyerek, akiben forr az imperializmus és a nácizmus ideológiájának maradványa. A két nagy part mandátumainak szama majdnem egyenlő és mivel a reakció Strauss korul tömörül, a harcias német sovinizmus újjáéledése fenyegetne győzelme eseten. Izrael választásai még nem esedekesek, de a jobboldali Begin kormány a választok nagy többségének bizalmát elvesztette; már a Parlamentben is alig van többsége. E kisebbségi kormány soviniszta politikája zátonyra juttatta a Camp David-i egyezmény maradványait. Hasonló a parlamenti helyzet Angliában is. Ott sem esedékes meg a választás, de lehet, hogy a politikai helyzet ezt hamarabb kikényszeríti. Addig azonban egy szélső antiszocialista nő kormánya igyekszik nepellenes eszközökkel egy reakciós amerikai közgazdász, Milton Friedman elvei alapján stabil gazdasági állapotokat teremteni, egyelőre csak fokozott infláció és munkanélküliség eredménnyel. Mas országokban is készülnek választásokra, anélkül, hogy a küzdelem vezetese igazi államférfiak kezében volna: ilyeneket nehéz ma bárhol találni. Inkább az ellenkezőre van példa: a belföldi reakció és a külföldi tőke a vad erőszak tábornokait segíti dik- tátori hatalomra akar a választások megelőzésére, akár a többe-kévésbé demokratikus legalitással választott elnökök elűzésére (mint legutóbb Bolíviában is), hogy a nép elnyomását és kizsákmányolását zavartalanul folytathassak. ji/lfaoífa a m? LE MONDE, A francia Kommunista Párt parlamenti frakciója interpellációban magyarázatra szólította fel a kormányt, Paul Durand volt rendőrfelügye- lo úgvében. Durandról, akit csak most mondattak le, kiderült, hogy szoros kapcsolatban állt nemcsak a francia, hanem az olasz fasisztákkal, köztük azzal a terrorszervezettel, amely beismerte a felelősséget a bolognai robbanásért. E borzalmas merényletnél^ mint tudjuk, több, mint 60 halálos áldozata volt. A KP tudni akarja, vannak-e meg Durandhoz hasonló személyek a rendőrségen és miért nem számolták fel a neo náci szervezeteket, mikent azt az 1936. jan. 10-i törvenv előírja. dabb választások lesznek, elöreveti a dolgozók valódi képviseletének együttműködését egy mérsékelt kommunista kormányzattal. (Aug. 24.) TORONTO GLOBE AND MATL. Itt az ideje, hogy a nyugati zsidóság megtörje a csendet Izrael politikáját illetőén... A Begin kormány intézkedései a nyugati part betelepítésével kapcsolatban, muníciót szolgáltatnak Izrael ellenségeinek és egyre lehetetlenebbé teszik Izrael barátainak helyzetét. Részlet Dr. Harvey I. Fields rabbi cikkéből. MANCHESTER GUARDIAN, Bármi történjék is Lengyelországban, egy bizonyos: az ország súlyos gazdasági helyzet előtt áll. Nyugati bankok hajlandók további kölcsönöket nyújtani. Sem a sztrájkolok, sem a nyugat nem akarja destabilizálni Lengyelországot. Az Ígéret, hogy szabad, vagy szabaJERUZSALEM, Menachem Begin, Izrael miniszter- elnöke felajánlotta a hadügyminiszteri tisztséget Moshe Arens, jobboldali képviselőnek. Arens visszautasította a felajánlást, azzal a magyarázattal, hogy ellenzi az Izrael-Egyiptom között létrejött békeszerzodest.
