Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-28 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÜLŐFÖLD Thursday, August 28. 1980. 9 ÚJRA PESTEN JÁRT Csesznek vára A GOLYÓSTOLL FELTALÁLÓJA Kevés feltaláló mondhatja el, hogy az élet legkülönbözőbb színterein találkozhat találmányával, hogy megvalósult ótelete az emberiség nelkülözhe- tetlen eszközéve vált. Az Argentínában éló Biró László találmányával Írni tanulnak es regényt írnak, levelet es szerződést fogalmaznak, s ha nyilatkozik, kerdesekre válaszol — találmányát látja az újságíró kezében. Igen, a golyöstollról van szó. 1969-ben spanyolul, majd 1975-ben magyarul is megjelent Biro László Csendes forradalom cinlü könyve, melyben a szerző életpályáját, a golyóstoll születésének érdekfeszitö történetét írja le. Biró László több, mint negyven esztendeje nem járt Magyarországon. Most — nyolcvanegy évesen — Pestre látogatott, felkeresni iijukori baratait. — Vajon milyen tanulságokat adhat át a mai feltalálónak abból a hat évig tartó, Magyarországon, Franciaországban, majd Argentínában folytatott küzdelmes munkából, mely végül a golyóstoll ma ismert tökéletes változatáig és világhódító útjáig vezetett? — Minden héten felkeres néhány feltaláló, hogy tanácsomat kérjék. Nem mondhatom, hogy nehéz egy találmányt értékesíteni, de ahhoz az kell, hogy az illető be tudja mutatni, amit kitalált. Legtöbbjük azonban csak az agyában őrzi a modellt, vagy rajzon. — Könyveben — bar a golyóstoll a főszereplő — más találmányait is megemlíti, igy a mechanikus, automata sebességváltót, a speciális szűrővel ellátott Biró-féle szipkát, a birolit nevű műanyagot, mely az akkori sztárnál, a bakelitnál bizonyult előnyösebbnek. Pesti barátja, es könyve egyik fordito- ja, Palfi József, pedig azt meseli, hogy a mai Lenin körúti házasságkötő terem szomszédságában üzletet nyitott, ahol egy “ős-mosogépet” árusított. “Mese moso” néven. Ezt ugyan még nem elektromosság hajtotta, hanem a gőz ereje, am a forgórészé már olyan volt, mint a ma is használatos mosogepeke. — Vajon örökölte, vagy inkább neveltetésének köszönheti intuitiv képességet? — Nem hiszem, hogy örököltem, bar edesapam fabrikalt egy tollat, melyet vízzel kellett megtölteni, s a tíz egy tintaceruza-darabot oldott fel. Az indi- * * ,, tast sokkal inkább Dr. Fűlóp Zsigmond, hajdani termeszetrajztanaromnak köszönhetem. Egy ízben egyik diáktársammal felkerestük a lakásán, ahol is elpanaszolta, hogy értékes trópusi halait valami rejtélyes betegség támadta meg, egymás után pusztulnak el. Szemügyre vettem a medencét, és megkérdeztem, hogy vajon rögtön abba rakta-e a halakat. Az üveg ugyanis fehérre mázolt vázba volt helyezve, s én, mivel emlékeztem, hogy fogorvos edesapam laboratoriumaban az ólomoxidos üvegen halal- fejes címke volt, arra gyanakodtam, hogy a feher festék ólomoxid-tartalma mérgezi a halakat. A tanár ur azonnal atrakta a halakat egy másik medencebe, ahol is egykettőre rendbe jöttek. Szegény Dr. Fülóp Zsigmond az esetből azt a következte test vonta le, hogy zseni vagyok, s a társaimnak is igv beszelt rólam. Egy Európa-hiná tudós, akinek a könyvét 16 nyelvre fordították, keltette zseni híremet... — A találmányokhoz sem kell zsenialitás, csak látni kell, keresni mindennek az értelmet, aminél érdekesebb nincs a világon. — A találmány kivitelezése a legtöbb esetben valóban nagyon messze van a gondolattól. Nekem hatévi kemény munkámba került amig a golyós- toliból tökéletes Íróeszköz lett. jó meglátása, ötlete igen sok embernek van. A legtöbben azonban elsiklanak fölötte, meg sem kísérlik a megvalósítást. Akkor lesz valaki feltalálóvá, ha nem csügged, ha minden egyes sikertelen kísérletből előremutató tanulságot tud leszúrni. — Több mint tiz esztendeje kiadott önéletírását azzal fejezi be, hogy Dél-Amerika legnagyobb iró- szergyáranak, az argentínai Sylvapen-nek igazgató tanácsában tevekenykedik, mint a műszaki ellenőrzés es a propagandaugyek felelőse. Heti egy-két alkalommal jár be a gyárba, szabad idejében pedig a festészetnek hódol, mellyel — még Magyarországon — szakértő körökben is felhívta magára a figyelmet. — A Sylvapen-nél betöltött állásom még megvan, ám mostanában újra nincs szabad idom, nem feste- getek. Egy, a korábbiakból merőben eltérő témán dolgozom a fizika es a kémia területén. Egy kutatóintézet kötött velem hároméves szerződést, ami egy 81 éves ember szamára, azt hiszem, igen hízelgő. — En mindig magyarnak éreztem magam. Társaságomban a legtöbben ma is hazámfiai. A lányom szinten perfekt magyar, s az unokák is megértetik magukat magyarul. Az elmúlt négy évtized alatt Becsig sokszor eljutottam, azonban őszintén megvallva idegenkedtem a hazalátogatástól. Nekem ugyanis annak idejen azt mondták egy hivatalos helyen, hogy “nem kívánatos elem” vagyok. Hanem, hat elmegyek ahol fogadnak. Ez sokáig élt bennem. Az idők folyamán azonban megenyhült ez az érzés, s ha legközelebb — remelem hamarosan — hazalátogatok, magammal hozom az unokákat is, akik már sokat hallottak-olvastak Magyarországról. 1981: a rokkantak nemzetközi éve Magyarország is csatlakozott az ENSZ-nek ahhoz az ajánlásához, hogy 1981 a rokkantak nemzetközi eve legyen. A Minisztertanács felkérése alapján Tret- hon Ferenc munkaügyi miniszter elnökletével nemzeti szervező bizottság alakult. Hűtőtorony szélviharban A Budapesti Műszaki Egyetem áramlástani tanszékén a közeljövőben felépülő bicskei erőmű hűtőtornyát vizsgálják a szélcsatornában. A százhuszonegy meter magas építmény palástjának felületét a szélnyomas csökkentésére bordákkal törik meg. A vizsgálatok alkalmával — gyakran valóságos orkánt “fújnak” a ventillátorok a makettre, bordák szá- mat es meretet így határozzak meg. A Bakonyban, a Veszprém—Győr közötti útvonal mellett, Zirctöl tiz kilométernyire a magaslatról, gépkocsiból igazan szép látványként tárul élénk a táj Csesznek várának romjaival. A várról részben Írásos forrásanyagokból, részben pedig a régészeti leletekből tudjuk: Csesznek a középkorban eredetileg királyi birtok volt, mint a bakonyi erdőispánság része. A XIII. században a Csákok tulajdona, akik birtokaik központjául epitették fel a korai várat, amelynek sokáig nem hadi, hanem gazdasági szerepe volt. A XV. század elején a Garai- ak birtokába került, akik a régi lebontása után uj várat építettek a magasba törő sziklákon. Később a Török család kapta Cseszneket. Ok építettek a felkörives, külső várat, amelynek töredékeit, többkevesebb részletét a mai látogató is hamar felfedezi. Csesznek hadijelentösége a török időkben, főként 1552-től, Veszprém török kézre kerülésétől nőtt meg. Az erősségnek a Bakonyon átvezető utat kellett védelmeznie. Az 1560-as évektől Wathay Lőrinc Csesznek ura és kapitánya. Később a vitéz kapitány fia, a katonaköltö Wathay Ferenc is szolgált a vár falai között. Nehéz volt ez a szolgálat, amiről igy nyilatkozik: “... az Csesznek vára az töröknek igen utában vala.” Mindennek ellenére csak 1594— 1598 között került a török kezébe. A XVII. szazad elejétől az Esterházyak tulajdona Csesznek. Ok laktak a várban, ezért kijavítottak, tovább epitették és bővitették. A kuruc időkben a hadiesemények nem kerülték el ezt az erődítményt sem: lőszer- és élelmiszerraktár,s hadifogolygyujtó. A császáriak 1709-ben szerezték meg. A XVIII. szazad elejen Esterhazy Ferenc a vedo- muvek leszerelésével kastéllyá alakitatta át a várat, így sikerült elérnie, hogy a Rákóczi-szabadsagharc leverése után a császári parancsra történő várrombolásnak ne essen áldozatául. Az 1780-as évektől az Esterházyak elköltöztek innen, Csesznek várának epuletei ezután már csak gazdasági célokat szolgáltak. A várhegyről szemünk ele táruló táj, bármely irányba tekintünk, lenyűgöző látványt nyújt. Érdemes körbejárni Cseszneket, és várának romjaihoz sétálni. Tóth György Nagy veszteség érte a magyar filmművészetet: életének 80. eveben elhunyt Kalmár László, Kossuth- dijas erdemes művész. Nevéhez fűződnek a harmincas evek végének, a negyvenes evek elejének legnagyobb közönségsikert aratott alkotásai: a Halálos tavasz, a Dankó Pista, a Tóparti látomás, s a Szüts Mara házassága. A felszabadulas utáni evek két jelentős müve, a Déryné, es a Gabor diák is az ö rendezéseben készült. KALMÁR LÁSZLÓ
