Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-28 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÁRCA-IRODALOM -TUDOMÁNY Thursday, August 28. 1980. 7 Levelek Túl szerények a magyarok CHICAGO, Dl. Jó volt olvasni a május 22-i számban megjelent cikket: “Izotoptemetö Püspókszilágyi- ban.” Végre valaki, valakik tudják, mit kell csinálni az életet fenyegető veszedelmes szeméttel? A kis Magyarországon tudják! Ájul. 17-i számban “Horizont” cim alatt azt olvastam, hogy az első, levegőnél könnyebb léghajó feltalálója nem Graf Zeppelin volt, hanem magyar ember, Schwarcz Dávid és hogy az első vasúti villamosítást szinten magyar ember, Kandó Kálmán eszközölte. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a gyufát Irinyi Jánosnak köszönhetjük és a legelső földalatti vasút Budapesten szaladt. Hányán lennének, akik mind feledésbe mentek, csak azért, mert a magyaroknak soha nem volt elég nagy szájuk hirdetni, hogy mit tudnak! Régebbre visszamenve, a jan. 24-i lapszámban megjelent ‘ “Árad a folyó” c. novella Szabadi Sándortól szintén nagyon tetszett, valamint Balázs Anna: “Tej” c. novellája (jan 10.) és nem utolsósorban a feb. 2I-i számban Rejtő Gábor értekezése a káromkodásról! a B Ez nem ok a lap feladására BRIDGEPORT, Conn. Sajnálattal tudatom, hogy nem újítom meg ezt a jo kis lapot. Bizonyara tudni akarjak, hogy mi okozta ezen elhatározásomat. Most is azt mondom: sokat tanultam ebből a kis újságból, de mivel már engem is elért az öregség, at tol félek, hogy nem lesz, aki majd tudatja a szerkesztőséget, amikor én már nem leszek az élők sorában. Azt hiszem, hogy ez elég indokolt elhatározás, nemde? Most is csak azt sajnálom, hogy legalább 10 évvel ezelőtt nem hallottam a lapról, vagyis nem ismertem a Magyar Szót. p, g Szerk. Megjegyzése: Meghatottan olvastuk sorait, kedves E.S. De engedje meg, hogy ellentmondjunk Önnek, nem egyezünk elhatározásával. Az elet múlandó, ezzel valamennyiünknek számolni kell, fiatalnak, idősnek egyaránt. Amig Ön élvezi a lapot, vagy amint írja, sokat tanul belőle, addig nem szabad megvonni magátol azt. Sokan megállapították már, hogy a világ ügyei, az emberiség sorsa iránti érdeklődés hozzájárul a szellemi frissesség megtartásához es ezen keresztül az elet meghosszabbításához is. Hacsak egy cikket talál benne hetenként, amiben élvezete telik, vagy akarcsak egv mondatot, akkor is, úgy érezzük, megérdemli, hogy mi azt zavartalanul tovább küldjük Önnek. Abban a reményben, hogy még hosszú ideig fogja lapunkat érdemesnek találni olvasásra, küldjük azt továbbra is. SANTA MONICA, Cal. Itt küldök 100 dollárt, hogy minél előbb beteljen a Calif, kampány kvóta. További jo szerencsét kívánok a lapnak. Paula Yanow TERJESSZE LAPUNKAT! KÓs Károly Áprily Lajoshoz irt kiadatlan leveleiből Áprily Lajos 1967-ben bekövetkezett halála után hagyatékából napvilágra kerültek irótársai levelei is. Ezek közül az egyik legertekesebb köteget Kos Károly levelei jelentik. Kós Károly 1977-ben hunyt el, s halála egy korszakot zárt le: egy nemzet jajkiáltásának, élniakarasának és kulturális felemelkedése- nek korát a világháborúktól felszaggatott Európa középén. Az erdélyi magyar irodalom e két jelentős alakjának barátsága es levelezése majdnem félévszázadon át, 1921-től Áprily haláláig tartott. Kos Karoly metszett tollal irt sorait olvasva nemcsak ertekes irodalomtörténeti forrásanyaghoz jutunk, de a XX. szazad egyik legnagyszerűbb egyénisége bontakozik ki előttünk. Hatalmas akaraterejével, amellyel a kisebbségi sorsba került magyarság irodalmának kibontakozásáért és fennmaradásáért küzdött, tiszta logikájával és szigorú kó’vetkezetes- segevel, sodro szenvedélyességével és ellagyulásá- val — hitevei az emberben és a jó győzelemben. Ez a hite adott erőt, hogy annyiféle tudjon lenni: építesz, grafikus, iró, szerkesztő. 1921. junius 20-an küldte el első levelét a nagy- enyedi Bethlen-kollegiumba, amelyben a tantestületet köszönti abból az alkalomból, hogy a kalotaszegi Kiáltó Szó cimü röpiratára csatlakozásukat fejezték ki. Az utolsó bekezdésben szól közvetlenül Apályhoz, a koltohoz, aki itt tanított és már több verse megjelent, ez évben első kötete is (Falusi elégia, 1921). Most még hivatalos-ünnepélyes a hangja, majd csak 1924-ben válik barativa. Az évek múlásával közös munkásságuk során egyre szorosabb kapcsolat alakult ki kettőjük között, a levelek meghosz- szabbodnak, megsürüsödnek, különösen az ötvenes evek közepétől. Az alábbiakban közölt levelek közül az első (1936. VII. 9.) Áprily nyári tervenek ismertetésere válaszol. A költő ekkor a budapesti Baár Madas leánygimnázium igazgatója, tanítványaival erdélyi körutazásra indult. Megmaradt fényképalbumának nap- loszeru feljegyzéseiből pontosan követni lehet az utazást. Julius 16-tól augusztus 8-ig tartott, 20-án vasamap jártak Sztanán, Kós Károly maga-épitette “Vaijuvárában.” Kolozsvárról rándultak át a levélben javasolt utón: Hunyadtol Kalotaszegen keresztül Körösfőig kocsin, s innen gyalog a Részegen át Sztánaig. Itt Szentmaréi Jenövei, a “Liszt-fejű” költővel valóban találkoztak, s késő este mentek vissza Kolozsvárra. Az 1958. március 10-én kelt levél lírai vallomás, melyet Áprily megjelent verskötete (Abel füstje, 1957) váltott ki Kós Károlyból. A könyv a már megjelent kötetek válogatott költeményeit, a negyvenes és ötvenes évek uj, eddig kiadatlan verseit és két verses drámáját (Idahegyi pásztorok, Oedipus Ko- rínthosban) tartalmazta. — A levél végén említett Tabery Géza, kinek halálhírét közli Kós Károly, iro és Ady-kutató volt (Csinszka jóbarátja), s a nagyváradi Ady-múzeum igazgatója lett, melynek anyagát ő gyűjtötte össze. A harmadik, 1960. április 15-en irt level uj lakásáról ad hirt. Hosszas hányod as után kapta, mivel a sztánai kedves fészkét feldúltak az ötvenes evek közepén, s Ő kénytelen volt Kolozsvárra menekülni. A lakás nagyon kicsi volt, alig pár lépes a szobája, Íróasztala a felet elfoglalta — de az övé volt. 1973-ig, felesege haláláig élt itt. Ebben a szobában kezdte gyűjteni életrajzi feljegyzéseit — erre céloz az “irói elgondolásaim” kifejezéssel —, azonban csak az 1910-es évekig jutott el, ekkor (1963-ban) ágynak döntötte egy szívroham, s az Összegyűjtött anyagot unokaöccsének adta át. A levélben alább Illyés Gyula uj kötetéről ir: az Uj versek 1961-ben jelent meg. \ A másik iro, akit említ, Tamási Áron. Akkoriban megjelenő uj regénye a Szirom és Boly, Szólni kell még a levelek irásfonnájáról, mely megőrizte Kos Károly stílusának annyira jellemző archaizmusat. Az egy-egy szóban előforduló helyesírási szabályoktól eltérő hangtani jelenséget az iró tudatosan használta: a nép nyelvet rögzitette irásában- Csép Ibolya Petőfi utolsó szállása Ez a fametszet egy irodalmi és joggal történelminek nevezhető erdélyi épületről hoz a számunkra kepes üzenetet. Alkotója a Marosvásárhelyről Nyíregyházára áttelepült Csizmadia Attila, akit évekkel ezelőtt Gy. Szabó Béla, az erdélyi magyar képzőművészek nesztora biztatott az alkotói pályára, a fametszes muveszetere. A kép a nevezetes szekelykereszturi Gyárfás-házat, a Gyárfas-küriát, Petőfi Sándor szállását ábrázolja. Ez volt az utolso olyan épület, amelyben a költő még alomra hajthatta fejét. Ezután már csak az álomittas örök éjszaka, a nemlét végtelensége következett Fehéregyháza és Hejjasfalva között, valószínűleg az Ispankut közelében, a történelmi csatatérén, ahol a költő élete kilobbant örökre. A fiatal művesz fametszetét az évforduló alkalmából közöljük. A hős halai százharmincegy esztendeje következett be, 1849. augusztus 31-én. RAtLOTZETISELEUIT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— ' Megújításra: $.............................................;>..... Naptárra: $...........,.................'.....................!..... Név':...................................................................... Cim:...................................................................... Varos:..................................Állam:..................... Zip Code:....................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003
