Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-28 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, August 28. 1 980. 2 A LENGYELORSZÁGI ESEMÉNYEKRŐL (folyt, az 1. oldalról) különösen a gyermekek között. Az átlagos életkor 20 évvel nőtt. 1978-ban az egy főre jutó húsfogyasztás 145 font volt, étkezési zsírból 52 font, kétszerese az 1950-es adagoknak. A lakosság abban az évben 800 ezer rádiót vagy magnetofont ,871 ezer mosógépét, közel egy millió villanyhűtöszekrényt és 225 ezer autót vásárolt. 1950-70 között 4 millió „ lakás épült. A népi hatalom 35 éve alatt közel egy millió lengyel polgár szerzett főiskolai, vagy egyetemi diplomát. A fejlődésért es az eredményekért azonban a lengyel nép magas árat fizetett. Ezt tudta az ország vezetősége. Amikor a 70-es évek elejen a kormány uj gazdaság-politikát kezdett, igen nagy összegű külföldi kölcsönt vett föl, azzal a céllal, hogy 10 ev alatt megduplázza az ipar teljesítő képességét. Tudtak azonban, hogy ez hallatlan méretekben teszi majd próbára a nép teherbíró képességet. Babiuch, a most lemondott miniszterelnök tavaly ezt igy fejezte ki: “Tudtuk, hogy nem lesz könnyű program, hogy megvalósítása folyamán sok nehézséggel kell majd szembenéznünk. Nem tudjuk majd elejét venni, hogy bizonyos területeken feszültségek ne keletkezzenek. De meg vagyunk győződve, hogy a gyors fejlődés, ha nehézségekkel jár is, jobban szolgálja Lengyelország megerősítését, mint a lassú fejlődés.” Az utóbbi évek, különösen az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy e mérlegelés téves volt. 1970-ben a választás nem a gyors, vagy lassú fejlődés, hanem a gyors, vagy mérsékelt fejlődés között kellett volna, hogy legyen, mert ezt a valóban példátlan gazdasági erőfeszítést a lengyel népnek — hogy úgy mondjuk — félkézzel kellett végrehajtania. A földművelés, amely szerves, fontos részé minden népgazdaságnak, viszonylag elmaradott volt; csak 20 %-ban volt kollektizálva, berendezve nagyarányú gépesített termelésre. Az USA földművelő lakosságának 2Ví %-avaI szemben a lengyel dolgozok 35 %-a van a mezőgazdaságban elfoglalva. Szubjektív szempontból nem vették kellőképpen tekintetbe az egyház még mindig tekintélyes befolyását 98 %-ban katolikus lakosságra es ugvancsak nem számoltak a vilaggazdaságban beállhato válság lehetőségével, az exportalkalmak leszűkülésével, a nyersanyagok áremelkedésével. A túlméretezett iparosítás érdekében felvett külföldi kölcsönök kamatterhe súlyosan nehezedik a nép vállára, a tervezésben elkövetett hibák következtében egyes fontos közszükségleti cikkekben, mint kenyér, hús, gazolin, nem beszélve bizonyos népszerű luxuscikkekről, krónikussá vált a hiány. Az ezekert való sorbán- állás elkedvetlenítette a lakosságot. A hitlerista megszállás után a felszabadult területeken az üzemeket a munkásság Vette kezébe. Megalakultak a gyárakban az üzemi bizottságok és tanácsok. Ezek ténylegesen irányítottak a termelést. Erősödött a munkások részvétele a vállalatok tevékenységének minden területen. Amikor ezt az aktivitást hibás adminisztráció vagy bürokratizmus korlátozni próbálta, az súlyos kovetkezmenyekkel járt, elsősorban 1956-ban, később 1970-ben. Avégett, hogy maradéktalanul érvényesüljön a gazdasági demokrácia, 1958 dec. 20-an törvényt hoztak ennek biztosítására. Ha e törvényt következetesen végrehajtották volna, a jelenlegi nehézségek nem merültek volna föl. E törvény szerint ugyanis minden üzemben munkáskollektivának kell alakulni, amely resztvolt miniszterelnök Tadeusz Pyka Jerzy Lukaszewicz, Jan Szydlak Zdzislaw Zandarowski A kormány leváltott tagjai vesz a vállalat vezetésében és ellenőrzi a termelést. A kollektíva vezetószerve a konferencia, amely 1-1 üzemben a part, a szakszervezet és az ifjúsági szövetség képviselőiből és a munkások által választott delegátusokból áll. A konferenciának legalább 1/3-át a termelésben közvetlenül résztvevő munkásokból kell választani. A jelenleg sztrájkoló munkások egyik panasza az, hogy a konferencia tagjait a mindenkori tagok jelölik ki es igy nem érvényesülhetett a dolgozók többségének akarata. Ezt a módszert most eltörölte a Központi Bizottság határozata, amely elrendelte az uj titkos választásokat es uj törvényhozást az üzemi demokrácia elveinek érvényesítésére. Szerte a világon minden jóérzesu ember remeli, hogy a lengyel nép, amely az elmúlt 35 év alatt az országépités alkotó munkájának csodálatos példáit mutatta fel, nem is könnyű körülmények között, le tudja küzdeni a jelen nehézségeket, ellent fog állni azok provokációinak — bárhonnan jöjjenek is —, akik a lengyel dolgozók jogos panaszait, követeléseit olyan célokra akarják felhasználni, amelyeknek semmi köze a lengyel nép igazi érdekeihez. Azok között, akik ezt szivük mélyéből kívánjak, az elsők sorában állnak úgy sorsuk párhuzamosságában, mint a béke és haladás iránti elkotelezettsegük tudatában,a lengyel néppel különösen rokonszenvező magyar dolgozók, úgy itt, mint az óhazaban. Deák Zoltán A 80 as évek Ha előretekintünk a 80-as 'evekre, vajon mit mutat a kép? Mik a következményei az előző Írásban lerajzolt negativ fejleményeknek a 80-as évek általános irányzataira? A történelmi fejlődés, mint mindig, megjárja a lelassulás, visszaesés, mellékvágányok es nehézségek zegzugos útját, de az alapvető irányzatok megmaradnak. A pozitív irányzatok folytatódnak a 80-as években, csakúgy mint a 7 0-es evekben. Uj veszedelmek jelentkeznek, de az USA jelen imperialista aggressziós politikája újszerű és hatalmas akadályokkal kerül szembe. A világuralom politikáját hirdetők semmilyen módón nem hagyhatják figyelmen kivul a világ erőinek egyensúlyát. Az USA imperializmus nem kerülheti meg azt a valóságot, hogy kapitalista szövetségesei nagyfokúan vonakodnak es haboznak az USA aggressziv kezdeményezéseinek támogatásában. Nagybritannia és az USA leplezetlen katonai erót alkalmaztak, ravasz- kodtak és megvesztegettek, de a nemzeti felszabadítás erői győztek és a független népi Zimbabwé-t állítottak a gyarmati Rhodesia helyébe. Ez az irányzat fog tovább is érvényre jutni a 80-as években. A “világ-felsobbseg”-ének álláspontja pusztító hatással van az USA gazdaságara, a nép életere. A katonai költekezés soha nem hallott szintet ért el, háborús időkhöz viszonyítva is. Ezek az óriási költségek eltorzítják az elet minden részletet — a gazdasagot, a pénzügyi rendszert, az élet társadalmi és politikai szerkezetét. A társadalmi programmokra szánt pénzekből egyre nagyobbakat harap ki a katonai koltsegvetes. Következésképp fék nélkül felszökik az infláció és emelkednek az adók; a katonai költekezés most már jelentős tényező az életszint leszorításában es az élet minőse'ge'nek általános leromlásában. Bar a negativ fejlemények félretolják, halogatják és lelassítják a haladást a detente, a béke és leszerelés irányában, ésszerű elvárni, hogy a pozitív irányzatok újra eloterbe kerülnek. A negativ irányzat a történelem pozitív áramlata ellenében kényszerül úszni, a negativ politika kialakulásával ellenáramlatot hoz letre. George Kennan, volt USA moszkvai nagykövet, egy tévé interjúban, mint a monopoltöke egy részének hangja, ezt mondta: “Úgy érzem, Washington légköré napjainkban nagyon veszedelmes. Nemcsak magasfoku katonai gondolkodás uralja a Szovjetunióval való viszonyunkat, de nagyon sokan azt hiszik, tennünk kell valamit, hogy izmainkat, erőnket mutassuk. Azt hiszem, nagyon veszedelmes ilyen elmeállapotba jutni.” A 80-as evek irányát nagyon erősen befolyásoló tenyezo, hogy a detente politikáját a világ nepeinek példátlan egyetértése támogatja. Ez az a történelmi pillanat, amikor harmadik választás nincs, amikor egy u.n. semleges álláspont nem semleges. Kijelentések és tettek vagy támogatják a detente felé való irányt, vagy az imperialista aggresszio politikáját. Nem támogatni a Szovjetunió és a Varsói Szövetség államainak számos javaslatát a fegyverkezési hajsza és a feszültség csökkentésére, valóságban segítséget nyújt az anti-detente erőknek. Ezek a javaslatok a detente, a beke es a katonai egyensúly kerdeseinek gyökerét érintik-, hallgatni ezekről annyi, mint segíteni azokat az erőket, amelyek katonai felsöbbségre törekszenek, amely erők élén az USA imperializmus áll. Ilyenek azok a feladatok, amelyeknek megoldására kell törekednünk a 80-as evek folyamán. V. 0.
