Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-28 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA - KÖZGAZDASÁG Thursday, August 28. 1980. KIBÚVÓK Vanik Ohio-i képviselő, aki 1972. óta minden evben kimutatást készít az adoviselesi terhek igazságtalan elosztásáról, újabb döbbenetes részleteket hozott nyilvánosságra e kérdésről. Az 1978-as adostatisztikat elemezve rámutatott arra, hogy abban az évben az átlagos bérmunkás az USA-ban keresete 30 %-át fizette be adóban. Ezzel szemben az ország legnagyobb bankjai es iparvallalatai között volt 14 olyan cég amely egyetlen cent jövedelmi adót sem fizetett, annak ellenére, hogy három es fel BILLIÓ dollar hasznot mutattak ki. Az utóbbi években egyre korlátlanabbá válik a nagy iparvállalatok kibújása az adóterhek alól. Vanik szerint elsősorban a nagy olajvállalatok, a Pentagon-i hadiszallitok, a bankok és a villanyvallalatok bűnösek e tekintetben, amelyek főrészvényeseit “milliomos ingyen- élök”-nek nevezte a képviselő. Vanik rámutatott arra is, hogy a törvény szerint a részvénytársaságok adórátája 48 % lenne. De az adótörvényekben elrejtett ezernyi kibiivó réven az üzleti cegek ennél jóval kevesebbet fizetnek. Az 500 legnagyobb üzleti cég közöl 146-nak átlagos adója 18.6 % volt; 30 más óriás cég, amely 14 billió dolláros hasznot jelentett be 1978-ban, mindössze tiz százalékot fizetett adóban. Az Egyesült Államok vezető bankcége, a J.P. Morgan, 347 millió dollárnyi profit mellett egyetlen cent adót sem fizetett abban az évben. Nem fizetett adót a U.S. Steel sem 230 millió dolláros profitja ellenére, valamint a Boeing cég 584 millió dollar, a General Dynamic 154 millió dollár profit mellett. Ezek az égbekiáltó igazságtalanságok — hangoztatja Vanik képviselő — megcáfolják azt a propagandát, amely szerint adócsökkentésre van szükség, hogy a nagy cégek kedvet kapjanak terjeszkedésre, és ezzel több munkást foglalkoztassanak. A tervbevett adócsökkentés jelenlegi formájában, úgy, ahogy Reagan es Carter azt javasolja, fokozná az adókibuvást és súlyosbítaná a terhet az egyszerű polgárok vállain. Reagan tanácsadója A Wall Street Journal julius 14-i számában a következő krónika olvasható Mr. Richard V. Allen-rol. Allen részt vett a republikánus párt konvencióján, mint Reagan külpolitikai tanácsadója, és úgy hírlik, Reagan megválasztása eseten, Brzezinski, ill. Kissinger szerepét fogja betölteni. 1972-ben megosztotta washingtoni irodáját Howard Cemyvel, a vád alatt álló és a Bahama szigeten szökésben lévő Robert Vesco ügyvédével. Allen megrendezett egy találkozót Cerny és William Casey, a Securities and Exchange Commission (SEC) akkori feje között. A találkozó célja volt Vesco kimentése a SEC eljárása alól. A SEC abban az időben vizsgálat alá vette, majd sikkasztás miatt vád ala helyezte Vescot. (Robert Vesco Nixon személyes jó barátja volt, es most Billy Carterral kapcsolatban neve ismét megjelent a sajtóban. Szerk.) A US bíróság ezt követően ót Ízben vad ala helyezte Vescot. A vád szerint Vesco $ 224 milliót sikkasztott az Investors Overseas Services (IOS) vállalkozástól, melyet eredetileg az azóta csalásért elitéit Bemard Cornfeld alapított. Tanúvallomásában a SEC előtt, Allen elmondta, hogy Cemytől hat hónapon át havi $ 10.000 díjazásban részesült, 1972. aug. 1-től kezdve, egy nappal azután, hogy lemondott Nixon kormánvzataban viselt tisztjéről, mint nemzetközi-gazdasági tanácsos. Ezt megelőzően többször találkozott Vescoval és utazott az Atlanti óceán fölött Vesco sajat repülőgépén. Azután 1973. jul. 1-ig napidijas Feher Haz-i tanácsos volt, mialatt a Vesco szervezetet is szolgálta. Nemzetbiztonsági Tanacs-i es Feher Haz-i állása közötti időben John L. King, denveri pénzmágnásnak dolgozott, aki meg akarta venni az IOS-t. King- et elitélték 1976-ban 100 millió dolláros értékpapír csalásért. Allen állítása szerint King alkalmazásában King délafrikai érdekeltségeivel foglalkozott. Allen az USA és Dél-Afrika közötti szoros kapcsolatok hive... Azt állítja, hogy nem tudta, miről lesz szó azon a Cerny-Casey találkozón. Amikor megtudta, elnézést kért Casey-tói, aki jó barátja, és megszakította kapcsolatát Cerny vei. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy cégét, a Potomac International Corp.-ot beköltöztesse Cerny irodahelyiségének el nem foglalt részebe. Allen 6 oldalas Iévelet irt Kissingerhez 1976. január 24-én, melyben javasolja, hogy az USA kormánya járjon közbe a lisszaboni kormánynál az Azori szigeteken tartandó népszavazás érdekében, es USA támogassa azori barátainak függetlenségi mozgalmat. Leveleben hangsúlyozta az azóri vezetők ame- rika-bar a ti magatartásai, egyben felpanaszolta, hogy a State Department ezeket “jobboldali” csoportnak tekinti, amelyek homlokzatként szolgálnak az azóri nagybirtokosoknak. Csak barátaimnak akartam segíteni, mondja Allen. Megszakított minden üzleti kapcsolatot az azóriakkal, amíg az ügyek tisztázódták. Néhány hónappal később $ 5304 ügynöki dijat vett fel a Lockheed Corp.-tól kilenc napi fáradozásáért, sikertelen kísérletéért, hogy eladjon néhány repülőgépet az Azorean Airlines társaságnak. Eddig Mr. Richard V. Allen krónikája. Dyen ember foglalhatja el, ha úgy adódik, Brzezinski és Kissinger helyet. Madarat tolláról — embert barátjáról! DETROIT, MICH; A General Motors lezárja Pontiac, Mich.-i üzemet, amely teherautókat gyártott. 200 munkás veszíti el munkáját. A munkanélküli GM munkások száma ezzel 134.000-re emelkedik. BETHLEHEM, PA. Az ország második legnagyobb acélvállalata, a Bethlehem Steel bejelentette, hogy okt. 6.-tól életbelépteti a házépítéshez szükséges acél* termekek 4 százalékos áremelését. Teszik ezt annak ellenere, hogy a házépítő ipar pang országszerte. “LEARN HUNGARIAN” Bánhidl—-fóka?—SnM Uráíó ardrkönyr* angolul banéKk részér«, akik magyarul akarnak tanulni finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ara $ 7.50 és 50 cent postaköltség Megrendelheti a MAGYAR SIÓ KIADÓHÍV AT ALABAN M*r»it_lfith^StTeett New York, N. Y. 10S03 EGY TUDÓS AGGODALMAI (folyt, a 1. oldalról) ezt a képesseget elsőnek használni. Ennek ellenére vezetőink azt akarják elhitetni velünk, hogy ez az uj “elriasztás” jobban vissza fogja tartani a másik félt a háború megkezdésétől, mint az eddigi stratégia, a MAD (Mutual Assured Destruction), ami “csak” arra volt alapozva, hogy mindkét fél tudja, hogy atomháború eseten városai és népe nagy hányada el lesz pusztítva. Ennek legalább meg volt az a logikája, hogy mindkét fél beismerte, hogy tiszta őrültség lenne bármelyik félnek megkezdeni a háborút, tudva, hogy saját országa sem kerülheti el a teljes pusztulást. Ugyanakkor azonban mindkét fél belátta, hogy ilyen kölcsönös terrort lehetetlen állandóan fenntartani, hogy az megmergezi a jövő fejlődést. Ezért mindkét fél belátta a tárgyalások szükségességét, az atomfegyverkezés fokozatos csökkentése és idővel végleges felszámolása céljából. Ez volt a SALT tárgyalások célja. Ezt dobta most a Carter vezetőség sutba! Azt hirdetni, azt igyekezni elhitetni a néppel, hogy ez az uj stratégia megmentheti népünkét az atomháborútól es a teljes pusztulástól, hogy ez a Szovjetunió teljes leverésére vezethet, órulettel határos. Az atomfegyverek használata bármily körülmények között az utolsó világháború kezdete lenne. BERLEVAGASI KÍSÉRLETEK l , Uj fejlemény napjainkban, hogy egyik nagy vállalat a másik után kéri, követeli, hogy a munkások — a fennálló kollektiv munkaszerződés megszegese- vel — egyezzenek bele bérük levágásába, illetve a részükre biztosított béremelés feladasaba. Ezúttal a Wheeling-Pittsburgh Steel Corp. követeli, hogy 12.000 munkása adja fel az infláció okozta áremelkedési béremelés es a személyenként jarando 150 dolláros bonusz követelését ez év dec. 15-ig, A vállalat egy szóval sem próbálta megmagyarázni, miért követeli ezt a munkásaitól. A tény az, hogy a vállalat ez év második negyedében 1.3 millió dollár haszonról jelentett. Szomorú látvány az, hogv az acélmunkasok szak- szervezetenek országos elnöke, Lloyd McBride es a szervezet országos vezetősége támogatja a vallalat e követelését. Mivel az Ohio-vólgyben számos acélgyárat lezárták, a munkások féltek, hogy ők is a munkanélküliek soraba kerülnek, ha nem fogadjak el a vallalat ultimátumát. Ezt a félelmet szítják a szakszerveze- ti vezetők is. ADJA AT E LAPOT EGY ISMERŐSÉNEK! * i . j
