Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-08-21 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÜLŐFÖLD I Thursday, August 21. 1980. 8 I SZAKSZERVEZETEINKRŐL DIÓHÉJBAN Az 1910-es évek második felében fellendült, meg­erősödött nálunk a szakszervezeti mozgalom. Meg­nőtt a taglétszám, a szakszervezetek resztvettek a forradalmi folyamatokban (1918-19), szervezetten resztvettek a Tanácsköztársaság fegyveres védelmé­ben is. Horthy, fehér-terror, a megszervezett jogo­kat, vívmányokat visszavették. Fasizmus, gazdasági válság, statárium, alacsony bérek, hosszú munkaidő, munkanélküliség, nume­rus clausus, felfeudális viszonyok, kilakoltatas, stb. Mégis sok megmozdulás volt. Sztrájkok, gyűlések, melyeket a rendőrségnek be kellett jelenteni és azo­kon résztvett “ketpár Horthy-féle rendorcsizma”, de volt feketelista, rendőri felügyelet, még börtön is. 1944. Hl. 19: náci megszállás, meg a szakszerve­zetek is illegalitásba kényszerültek. A szakszervezeti mozgalomban is nagy változást hozott a felszabadulás. Politikai jogok, szabad szer- vezkedes. Uj szakmai szervezetek alakultak, például közalkalmazottak, vasutasok, stb.,'körükben azelőtt tilos volt a szervezkedés. Fordulat eve (1947-48), a szocialista tulajdonvi­szonyok létrehozása.. A szakszervezeti mozgalom céljai változatlanok maradtak (küzdelem a dolgozok élet- és munkakörülmér yei javításáért, kulturális felemelkedéséért, stb.), de változtak a feltételek, eszközök, módszerek is. Csak néhány adalék; létre­jönnek, kialakulnak-a szocialista tulajdon- és elosz­tási viszonyok; Részvétel a jog-, a törvényalkotásban, jő törvényeink vannak. Például: alkotmány, a mun­ka törvénye, olyanok, amelyek meghatározzák a szakszervezetek jog- és hatáskörét. Ez azt is jelenti, hogy a dolgozókat érintő kérdésekben, képviseleti szerveik nélkül nem lehet dönteni, határozni. Ez igy van a kis csoporttól kezdve (10-30 fő), melynek vezetője a bizalmi. Ennek megfelelő jogokkal es hatáskörrel. Vállalatoknál, intézményeknél a bizal­mi testület. — Nem részletezem — a felső szintig, vagyis a Minisztertanács, és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsáig. Nyugaton sokan nem értik, meg­kérdőjelezik; “miért nincs nálunk sztrájk?” Azért, mert a szakszervezeteknek minden szinten vétójoguk van, a hibás, a dolgozók jogos érdekeit, a törvényt sértő gazdasági intézkedést ezzel meg lehet előzni, akadályozni. Magyarországon a bérből és fizetésből élők 95 %-a. tagja a szakszervezeteknek. Ez is es a megváltozott feltételek, a részvétéi a politikai, gazdasági döntések, a törvények, határozatok létrehozásában, megnövel­te a szakszervezetek felelősségét. Többek között a nemzeti jövedelem létrehozása, és annak elosztása kérdéseiben. A szakszervezeti jogok és hatáskörök, a szocialis­ta, benne a szakszervezeti demokrácia fejlesztése, növekedése következtében a tagok, a választók, a korábbinál nagyobb gondot fordítanak arra, hogy kiket választanak meg képviselőikül. Kis ország vagyunk. (10.7 millió lakos). A szak- szervezeti tagok száma több, mint 4 millió, es mos­tanság többszázezer tisztségviselőt választanak meg a bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsá­ig- _ A mostani választásokkal a szakszervezeti munka uj vonásokkal gazdagodik. A szervezeti felépítés korszerűsítésével egyszerűbbe, hatékonyabba téte­lével javul, fejlődik a szakszervezeti demokrácia, egyszersmind az üzemi, lényegeben a gazdálkodás, a termelés es az elosztás (bérezés, jóléti-, szociális alapok) demokráciája. A bizalmiak testületé az alapszervezetek legma­gasabb irányitó fóruma és az általuk választott szak- szervezeti bizottság ennek operatív végrehajtó szer­ve. A bizalmi testület hatáskörébe tartozik minden, a gazdasági egységet, a dolgozókat, érintő kérdés. — A döntés, az egyetértés, a vélaményezés, a vétó­jog hatásköre szerint. — Ilyenek: az alapszervezet programja, költségvetések, a kollektív szerződés megkötése, módosítása, a gazdálkodási, termelési tervek, a bérfejlesztés, a szociális alapok felhaszná­lása, az üdültetés, stb. A szakszervezeti bizottságok­ra, mint a bizalmi testület végrehajtó szervere, na­gyobb feladat, fokozott felelősség hárul. Összegezve: ismét léptünk előre a szakszerveze­tek munkájának, a szakszervezeti demokráciának, igy a szocialista demokráciának fejlesztésében. Leg­fontosabb azonnali feladatunk a jogok és kötelessé­gek, az igények és lehetőségek összhangjának meg­teremtése. Zenko Béla, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak­’ szervezetének nyug. főtitkára. OKTÓBER 8-10-1G: Megemlékezések Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóján Ez év őszén ünnepeljük Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király születésének 400. évfordulóját. Ez alkalomból a Hazafias Nép­front Bethlen Gábor-emlékbizottsagot alakított. A megemlekezesek gazdag programjáról Pach Zsig- mond Pál akadémikus, az emlékbizottság elnöke — egyebek között — elmondta, hogy az őszi megemle­kezesek programjának keretében Bethlen korát és életművét bemutató kiállítás nyílik a Hadtörténeti Intézet es Muzeum, a Magyar Nemzeti Muzeum, az Országos Levéltár es a Széchényi Könyvtár rendezé­seben. Oktober 8-án és 9-én nemzetközi tudományos konferencia lesz Debrecenben. Napirendjén két fó referátum szerepel: Köpeczi Béla “Bethlen Gábor es állama”, Makkai László pedig “Bethlen és az eu­rópai művelődés” címmel tart előadást. Ezekhez mintegy negyven hazai és külföldi korreferens fel­szólalása kapcsolódik. Az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank emlékpenzt ad ki. Október 10-en Hódmezővásárhelyen az országos kulturális megemlékezés tudományos ülésszakkal kezdődik, “Bethlen Gábor az irodalomban és a mű­vészetekben” címmel, s folytatódik az évforduló alkalmából meghirdetett országos középiskolai tör­ténelmi pályázat eredményhirdetésével, majd Beth­len Gábor mellszobrának — Pátzay Pál alkotásá­nak — a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor gimná­zium aulájában való felavatásával. Az ülésszak Ke- resztury Dezső akadémikus előadásához kapcsolódó műsoros esttel fejeződik be. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Kilenc évszázad alatt nem tekinthették meg any- nyian a koronázási relikviáinkat, mint most a Nem­zeti Muzeum kiállításán. Ugyan olykor-olykor kis időre közszemlére tették, de az elmúlt két és fél év során több, mint 1.3 millió csodálója akadt. A sta­tisztika szerint a legtöbb látogatója 1978. augusz­tus 20-án volt: nyolcezren váltották belépőjegyet koronanézöbe. Az idén a nyári hónapokban 40—50 ezren néztek meg. MAR AKKOR IS ______ Nyitás előtt a koronaékszerek kiállítása: sorbán- állás a múzeum lépcsőjén. Az óriás teremben fe­gyelmet parancsoló diszkrét zene. A látogatók mél­tóságteljes tiszteletadással adóznak nemzeti kin­csünknek. A tárlatvezető magyaráz. Egy-egy széles gesztusára a terelnörók felkapják a fejüket: “Ne tessek a kordonon belül nyúlni!” Az into szavak érthetőek. Ugyanis bármely óvatlan mozdulatra fel­berreg a riasztócsengő. (Ez egyébként a kiállítás nyitvatartása óta mindössze kétszer szolalt meg. Egyizben, amikor egy rakoncátlan srác bemászott a tárgyak közé, másodszor pedig, amikor egy meg­gondolatlan idegenvezető virágcsokrot akart behaji- tani.) A honi és külhoni látogatok az áhitat percei után a kerdesek özönével árasztják el az avatott ki- serot. — Csaknem minden csoport megkérdi: a valódi koronát láthatják-e? — mondja Késik Gabriella tár- latvezeto. — A válaszom: természetesen. A másik visszatérő kérdés: tömór-e az országalma? (Egyéb­ként nem tömör.) Sokan sérelmezik, hogy nem minden nap nyitot­tak a múzeum kapui. Ugyanis kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap fogadja a látogatókat a koro­nakincsek kiállítása. ARNOLD PÜSPÖK ÓTA — Ennek is megvannak az okai — világosit fel Lo­vas Márta közművelődési csoportvezető. — Az ál­landó erős fény ugyanis árt a páratlan értékeknek. Nyitvatartás idején pedig takarítani sem lehet. A restaurátorok is csak zárt ajtók mögött nyúlhatnak hozzájuk. Csupán a beavatottak vizsgálhatták meg minden­kor a koronát. A különleges engedéllyel rendelkező Ipolyi Arnold püspök óta — aki az első mélyreható tanulmányt végezhette rajta — folyvást a szakem­berek érdeklődésének középpontjában áll a korona. Amióta hazakerült, kiváltképpen. Öt terjedelmes könyv tárgyát képezte azóta. Alapos tudományos vizsgálata még hátravan. E munka előkészületei most folynak. (mécs) • • ARANYROZSAT NYERT A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES Nagy sikerrel szerepelt Dániában a koppenhágai nemzetközi neptáncfesztiválon a Debreceni Népi Együttes. A csoport négy évvel ezelőtt ugyanezen a rendezvényen már elnyerte a fodijat, szereplésé- j vei most ismét kiérdemelte a legjobbnak kijáró Aranyrőzsa-dijat.

Next

/
Thumbnails
Contents