Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-12-18 / 48. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA - KÖZGAZDASÁG Thursday, Dec. 18. 1980. 3. KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG,BÉKÉS UJ EVET t KÍVÁNUNK ÜGYFELEINKNEK GROGER TRAVEL BUREAU Utazások a világ minden részére — Pénzváltás — Hotelrezervációk —Túrák és hajóutak Közjegyző 251 The Old Arcade 401 Euclid Ave. CLEVELAND, O. 44114 Telefon: (216) 621-6036 BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET * ES MEGELÉGEDETT Új EVET KIVAN | A Detroiti Petőfi Kor | Gyűléséit tartja: 1077 Southfield Rá. Lincoln Park, Mich. BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET os SZERENCSÉS JÚ| ESZTENDŐT KIVAN NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOffS MEAT SPECIALTIES (formerly MERTI PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 a 78.es 79.utcák között — Telefon: RH 4-8292 i—*-----7-------- I | Csoóri Sándor: Nomádnapló $4.60 j Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— * * II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, | emlékiratok ®-— f | Emlékiratai £ 16.90 Kiáltványa 3.30 j . Nyirö József: Székelyek * 8.— t Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— t Űz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-* | Halhatatlan élet 12.— ) L Szalay Lajos: Hatvan rajza ■* 4.— | i Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— | Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— T A no a pokolban is az úr $ 10.- Pók 1 2. ) Édesanyánk Ó $ 10.— | | Kapható: j j PÜSKI - CORVIN | Hungarian Books & Records, f 1590 2nd.’Ave. New York N.Y. 10028 • ’ | telefon: 212-879-8893 I A BOSZORKÁNYHAJSZÁKRÓL Már több könyv és egyéb irás jelent meg az ame­rikai McCarthy-korszak modernkori boszorkánvül- dözéseiröl. Most a “Nation” folyóirat szerkesztő­jének, Victor S. Navasky-nak könyve: “Naming Names”, a Hollywood-i filmipar neves személyisegei­nek üldöztetését analizálja. Harminc évvel ezelőtt, amikor a McCarthy teremtette atmoszférában úgy a közéletben szereplők, mint közalkalmazottak, sót magánvallalatok dolgozoi között is szubverzivek után kutattak, a House Committee on Un-American Activities (HUAC) kihallgatásaira rendszeresen be­idéztek gyanúsnak, vélt, többnyire mások áltál meg­nevezett személyisegeket. Navasky, a 70-es évek folyamán interjút tartott azokkal a beidézett Hol­lywood-i személyekkel, akik meg életben marad­tak, köztük Dalton Tnimbo es Budd Schulberg irók, Elia Kazan rendező, Lee J. Cobb szinész és még sok más. Az áltáluk elmondottakat morális elbírálásnak veti alá. Az akkori vorosfalo hajszának az volt a célja, hogy akik valamilyen módon, közvetve, vagy köz­vetlenül, a Kommunista Párttal es mas haladó szer­vezetekkel voltak valaha összeköttetesben, megne­vezzenek másokat, akik velük együtt voltak. Ennek a követelménynek semmi jogi, vagy törvényes alap­ja nem volt, mivel a szóbanforgó szervezetek vagy tevékenységek semmifele törvénybe nem ütköztek. A kommunista propaganda beszivárgásának fel­derítése ürügye alatt idézték be Hollywood nagyja­it a HUAC-hoz, hogy nyilvánosan megnevezzenek olyanokat, akiknek neveit a bizottság már többszö­rösen kinyomozta és nyilvántartotta. A kihallgatá­sok, mint Navasky írja, nem voltak mások, mint “degradáló ceremóniák”; nem törvénykezés vagy radikálisok felfedezése volt a céljuk, hanem befeke- tités. Négy lehetőség állt a beidézettek előtt. Lehetett a kormánnyal szemben “barátságos” tanú, mint Ka­zan és Schulberg voltak és megnevezhettek masokat; megtagadhattak bármilyen tanuvallomast; ennek kétféle változata volt: vagy az Ötödik Módosításra hivatkozni , amely megtiltja, hogv valakit önmaga Arthur Miller (jobboldalon)nem válaszolt a HUAC- kihallgatáson 1956-ban. ellen tanúvallomásra kényszerítsenek, vagy a szólás- szabadságot garantáló Első Függelékre támaszkodni. Ennek törvényes védelmet adó státusza bizonyta­lan. A beidézett azt is megtehette, hogy, mint nem közreműködő tanu vallott és csak elkerülhetetlen vallomásokat tett. Az Ötödik Módosításra való hivatkozás volt a legerkölcsósebb választás és az adta a legbiztosabb jogi védelmet, de aki erre hivatkozott és nem tagad­ta meg múlt tevekenysegeit es nem nevezett meg másokat, annak neve feketelistára került. Ez persze nem hivatalosan történt, hanem különböző intéz­mények halozatan keresztül. Az America Legion, a Motion Picture Industry Council, a hollywoodi szak- szervezetek, újságcikkek, a filmstúdiók, a legna­gyobb filmügynokségek, független filmesek, ügyvé­dek, mind megtagadták a közre nem működő tanú , alkalmazását vagy aláásták hírnevét. Körülbelül 300 személy lett ilyen módon alkat- mazhatatlan Hollywoodban. Navasky könyve sokat földerít a “HUAC” holly­woodi üldöztetéseiről és azoknak következményei­ről, de a morális Ítéletet végül az olvasóra bízza. A könyv legfőbb érdeme, hogv megérteti az olvasóval a McCarthy-korszak “HUAC” kihallgatásainak kép­mutató jellegét. 10 PERC CSEND (folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor élen jártak ezek a fiatalok a vietná­mi háború elleni mozgalmakban. John Lennon “Ad­jatok Alkalmat a Békének” (Give Peace a Chancel c. dala a háboruellenes mozgalom szelíd, de mégis hatalmas csatakiáltasa lett. A csoportnak a munkáscsaládból szármázó John Lennon volt a szive, a lelke, legtehetségesebb, leg- halado szellemubb tagja. Lennon özvegye, a japán származású Yoko Ono kívánságára nem volt temetési szertartás. Ehelvett arra szólította fel mindazokat, akik tisztelték és szerették John Lennont, hogy vasárnap, december 14-én délután 2 órakor tiz percnyi csenddel adóz­zanak emlékének. Amerika és a világ majdnem minden országának fiatalsága, népe megrendítő es sok tekintetben pél­dátlan módon válaszolt felhívására. New Yorkban több, mint 150.000 ember jött össze dermesztő hi­degben a Central Parkban. Liverpoolban, Lennon szülővárosában, 30.000 -en. Más varosokban hasonló aránvban. A televízión emberek tízmilliói vettek részt a megható végtisztességnvujtasban minden országban, minden világrészben, tekintet nélkül gaz­dasági és társadalmi berendezésükre. Tiz percnyi csend volt délután 2 órakor, amely “hallható” volt szerte a világon. John Lennon 1980 óta élt az Egyesült Államok­ban. Az első öt évben állandóan küzdenie kellett a deportálási eljárás ellen, mert hatóságaink ki akar­ták ot toloncolni kábítószer használatának vádjaval. Azok, akik meghívták és alkalmazták nácik: százait, akik vendégként fogadták a sah-t, százezrek üldö­zőjét, kínzóját, azok szerették volna Lennont kiűz­ni, miként űztek, deportálták Charlie Chaplintől DuBoistól, Bebricstől, Robesontól kezdve oly sok hívet a haladásnak, a békének. A fiatalság veszteségérzetét megható módon fe­jezte ki a new vorki Soho News egyik cikkírója: “A gonosz, amely megölte Lennont, megölte emlé­keink egy részét, megölte abrándjainkat. Lénviink egy része meghalt vele.” Lennon elete utolsó napjáig optimistán nézett a jővó elé. Utolsó interjújában is a béke ügvének fon­tosságát hangoztatta.

Next

/
Thumbnails
Contents