Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-27 / 45. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ •• // •• SZÜLŐFÖLD Thursday, Nov. 27. 1980. 8. BETHLEN GÁBOR A NAGY FEJEDELEM II. Első dolga a rend és a nyugalom biztosítása volt, a személye iránti bizalom fölkeltése. A szászoknak visszaadta Balhori Gábor által megszállt városukat, Szebent, és ünnepélyesen biztosította őket korábbi kiváltságaik tiszteletben tartásáról. Megtiltotta,hogy szabad székelveket jobbagysorsba kényszerítsék. Engedményekkel segítette a városi polgárok kereskedelmet, s még arra is volt gondja, hogy rendeletben megtiltsa a földesúri birtokon szolgáló parasztok verését. Bethlennek szinte mindent maganak kellett végeznie. Maga készítette a gazdasági terveket, fogalmazta a rendeleteket, szabályozta a kereskedelmet és a hadsereget, intézte a külpolitikát. A három rendi nemzet szövetségére épített központi hatalmat. Bethlennek sikerült a rendi torzsolkodások fölé emelkednie . Ellenségei Bécsben azt terjesztették róla, hogy idejét szórakozással es mulatozással tölti, déltói kezdve pedig már teljes részeg. Ezzel szemben naphosszat tárgyalt es intézkedett a legkülönbözőbb ügyekben, s este, mikor körülötte mindenki elnyugodott, gyertyafénynél irta hosszú diplomáciai leveleit es utasításait. Megbízottai Amszterdamtól Velencéig és Kons- tantinápolyig járták a piacokat, s a réz, a higany, a méhviasz vagy az állat kivitele fejedelmi kiváltság volt. Értékálló pénzt teremtett, s bár mind többet költött, gondosan ügyelt a bevétel és a kiadas egyensúlyára. A XVII. században az államadósság megszokott dolgok köze tartozott, Bethlen kiadásai sohasem léptek túl bevételeit. Uralkodása elején Bethlen évente háromszor- négyszer is összehívta az országgyidest es minden jelentős ügyben a rendek határoztak. Ahogv nőtt, erősödött halaim; ugv csökkent az országgyűlések szama es a rende beleszólási lehetősége 1619-tol kezdve mar csak fejedelem intézkedéseinek tudomásulvételére gy t össze. Országában azonban béke, rend és törvényesség honolt. Az erdélyi hagyomány és Bethlen türelmes gondolkodása egvaránt közrejátszott abban, hogv a kor vallási ellentétektől túlfűtött légkörében a fejedelmi tanácsnak kálvinisták mellett lutheránus, katolikus es unitárius tagjai voltak, a kancellár Péchy Simon pedig zsidozónak nevezett szombatos vallást követte. Bethlen visszahívta országába a korábban kiutasított jezsuitákat, tanítási módszerüket példaként állította saját felekezete elé, eltörölte a zsidók szinte minden országban kötelező megkülönböztető szervezett viseletét,az erdélyi orthodox roman egyház vezetesere püspökségét szervezett, s ezzel kiemelte elhagyatottságából. Bethlen kezdettől fogva élénken figyelte a nemzetközi diplomáciai viszonyok és hatalmi helyzet alakulását. Tudatosan késziilt a feszültségek kirobbanására, a nagv fordulatra, a kettészakadt Magyar- ország egyesítésére ismét egy államban. Ezt az egyesitest — száz év óta minden magyar politikus vágvát — azonban nem úgy képzelte el, mint korábban Frater György, nyugatról keletre, ugv, hogy Erdély visszatér a Habsburgok magyar királyságába, hanem megfordítva. Bethlen a Habsburgok detroniz'alasá- val, sajat uralma alatt akarta létrehozni a független nemzeti királyságot. A helyzet az 1618-ban kirobbant csehországi fölkeléssel érett meg a beavatkozásra. Felvidéki útja szinte diadalmenet volt. A Habsburg-uralommal elégedetlen főurak csatlakoztak hozzá, a várak és a városok megnyitottak kapuikat. Szeptember 21-én a Kassán összeült gyűlés nemesei “elöljáró és fő gondviselővé” választottak, s október 14-én hadai előtt “lovon forgolódván,” bevette az ország akkori fővárosát, Pozsonyt. Másnap a koronaőrök átadták neki a szent koronát, s a nádor, Forgach Zsigmond is csatlakozott hozza. November második feleben megindult Becs ostroma. A császár maga is a város falai közé szorult., November 27-én csapatai elfoglaltak az egyik elővárost, Ebersdorfot. A cseh és a magyar csapatok megkezdik Bécs koríilzárasat. Európa lélegzetvisszafojtva figyel,hozzáértők szerint a védők élelmiszerkészlete legföljebb két hétre elegendő, s a város eleste könnyen eldöntheti az egész háború sorsát. November 30-an azonban Bethlen, teljesen váratlanul,elvonul, Bécs alól. Aznap kapta a hirt, hogy a regi ellenseg, Homonnai György zsoldos sereggel betört Lengyelországból, s az a veszély fenyegeti, hogy elvágja az összeköttetést Erdéllyel. Az első hirt ugyan néhány nap múlva követte a második, Homonnai csapatainak szétverése'ro1,ez azonban nem változtatott a helyzeten} Bécs felszabadult. Magyarország azonban szilárdan Bethlen kezében volt. 1620 augusztusában a besztercebanvai országgyűlés megfosztotta a tróntol Ferdinándot es “illető módon” nagy örömmel és ünnepélyességgel királlyá választotta Bethlen Gábort. Ó a királyi címet elfogadta, a koronázást azonban elutasította. Meg akarta várni a háború végét. A fehérhegvi csata után Bethlen egyedül maradt. Katonailag biztosan tartotta az országot, de belátta, hogy mindjobban visszavonuló, sót mar a Habsburgokhoz vezető hátsó utakat kereső magyar urak közt csupán az erdelvi haderőre támaszkodva, királyságát nem tudja megtartani. Bethlen lemondott a királyi címről. Hét keletmagyarországi megyet (Szatmar, Szabolcs, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod es Abauj, Kassa városával) elete végéig megtartott a többit visszabocsátotta Becsnek. A nagy terv azonban nem sikerült, de a kudarc nem törte le. Europa felfigyelt Erdélyre, s a Habsburgok ellen szervezkedő szövetség már rá is számított, Bethlen messzire nyúló diplomáciai terveket forgat a fejében, követei bejárják a nemet protestáns fejedelmi udvarokat, tisztelegnek az angol királvnál, tárgyalnak a dán uralkodóval es a holland köztársasággal. Terveit szinte játszi könnyedséggel szövi, de a cselekvésben megfontoltba reálitások talajáról nem lép le. A politikai célt, Magyarország egyesítését, egy percre sem téveszti szem elöl. Javaslatot tesz Becsnek, hogv ha Habsburg feleséget kap s rábízzák Magyarország kormányzását, kész a török ellen fordulni és talán katolizal. Amikor elutasítják,az északi protestáns hatalmakhoz fordul, feleségül veszi a brandenburgi választó lányát.Katalint, s ezzel Gusztáv Adolf svéd királlyal, a protestáns tabor vezéregyéniségével kerül rokoni kapcsolatba. Élete utolsó eveiben a moszkvai carral targval, s a lengyel királyság megszerzésével próbálkozik. De ezek a tervek nem sikerülnek, az európai diplomáciai helyzet egvszer sem adja meg a vart lehetőséget. A nagy Habsburg-ellenes háború, amire egész életén át várt, majd csak halála után indul meg. Hévizén birtokba vették a beutaltait az Országos KŐolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az ország valamennyi szén- és ércbányájának Összefogásával felépült uj gyógyüdülőt. Magyarországon volt a borrendi kongresszus Az idén Magyarországon tartotta kongresszusát a borrendek nemzetközi szövetsége, a F.T.C.B. A szövetséghez tartozó borbarati klubok közül mintegy másfélszazan jöttek el Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Ausztriából, Svájcból es Kanadából, s együttesen legalább negyedszáz borrendet képviselték. A testület 4 napos kongresszusa Tatabanyán zajlott le. A részvevői részletes beszámolót kaptak a magyar szőlőtermelésről, borászatról, ismerkedtek a borvidékek jellegzetességeivel, bepillantást kaphattak a magyar pincemesterek, vincellérek mesterségbeli titkaiba, ellátogattak Bajára, fölkeresték Esztergomot, Visegrádot, Szentendrét. Andre Bonin, a testület elnóke,nagy elismeréssel szolt a gazdag programról, a házigazdák szakmai felkészültségéről. A nagy terv, a független nemzeti királyság létrehozása nem sikerült . Erdély nemzetközi tekintélye megnőtt, ettől kezdve egy évszázadon át, minden Habsburg-ellenes tervben számolnák vele, arról nem is szólva, hogy élő történeti hagyományt teremtett, amelyből nemzedékek harca táplálkozott. __(FOLYTATJUK)
