Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-11-06 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ j TÁRCA-IRODALOM-TUDOMÁNY [ Thursday, Nov. 6. 1980. 5. | LUSZTIG DEZSŐ KIÁLLÍTÁSA ÖRÖK HARC A TCNC6RRCI “Miként a tanitvanv a mestert, ugv követi a művészét a termeszetet. A te muveszeted te­hat Isten unokája lehet.” (Dante: Isteni színjáték) Miként Józsua a napot, akként a művész, legyen az szobrász, vagy festőművész,megállítja az időt egy pillanatra, — nagy művész eseteben ór’ok időkre. De az ihletettség idején nemcsak azt rögzíti le a művész, amit lat, hanem azt, ahogyan lát. Belefarag­ja a szobrába a szobrász, beleleheli, belefesti a kép­be a festő sajat lelke egy részét is. Belefoglalja, talán Öntudatlanul,azokat a viharzo, vagy csendesen mu­zsikáló érzelmeket is, amelyek azokban a szent per­cekben betöltik a lelkét. A kész mű tehat kettős vi­lágot: egy látható és egy láthatatlan, de mégis érez­hető világot tár a szemlélő elé. E gondolatokat váltotta ki belőlem a mi kedves jó barátunk, lapunk régi. hűséges olvasója, Lusztig Dezső kiállítása a new yorki Sirovich Hallban. Több. mint egy tucat festményét állítottak ki a nyugdíjas polgárok klubjában. Tanusagtételek e festmények mindenekelőtt a népben rejlő, szinte felmérhetetlen művészi lehetőségről. Tanuságtetele annak, hogy i- dősebb embereknek nincs okuk nyugalomba vonu­lásuk után visszavonulni az alkotó tevékenységtől. Sokak, mint Lusztig munkástárs számara ez az idő­szak jelentheti alkotóképességük uj korszakának kez­detét. Lusztig Dezső nyugalomba vonulása után kezdett időtöltésből festegetni, A közeli YMCA-ban adott kurzusokon fejlesztette technikáját. Tehetsege ha­marosan nyilvánvalóvá lett, mig végül most illetékes intézmények támogatása lehetővé tette e kiállítást. Különösen tetszett felesége, Rózsi tiszteletere fes­tett csendélete: egy váza tele gyönyörű rózsákkal, a vázán a házasságukat szimbolizáló hattyúkkal. E sorok Írója csak, mint laikus mondhat véleményt. Lusztig tájképeket, valamint közvetlen környezetet csendéletet fest. Eles megfigyeíoképesség nyilvánul meg bennük, a tárgyak, bútorok szinte megszólal­nak. Vegtelen nyugalom, a béke hangulata, áhitat árad mindegyik képéből. Művészété mintegy hidat látszik alkotni a reneszánsz előfutárai: Giotto, Mas- sacchio festményei és napjaink nagyjai, Grandma Moses és Chagall művészete között. Bármint legyen is, halával adózunk neki es az ót állandóan inspiráló es batorito kedves felesegenek, Rózsinak, azért a szépségért, melyet műveivel a meggyötört, de szépségre áhítozó világnak nyújt. Deák újítsa meg elofizeteset A hollandok sok évszázados ellensege, ám egében legfontosabb szövetségese a víz. Az országba látoga­tó idegen lepten-nvomon találkozik a vizzel folvta- tott küzdelem jeleivel. Ha hollandokkal beszélget, életükről kerdezöskodik, történelmükről érdeklődik, a viz mindig uiböl es újból visszatér. Az ország te­rületének mintegy 60 százaléka a tenger szintje alatt fekszik, ezért örökös volt az árvizveszélv, emel­lett pedig a Rajna óriási kiterjedésű torkolat-videke is sok problémát okozott. A legfontosabb, s leghosszabb ideig tartó küzde­lem az árvíz ellen foJvt. 1277-ben erte az országot az első, rendkívül sulvos szökőár, maid az 1421-es úgynevezett Szent Erzsébet ár következett, amelv- nek 100 ezer aldozata volt. Érdekes történelmi epi­zód volt 1574-ben, amikor Oraniai Vilmos, s spa- nvolok elleni szabadságharc vezere, átszakitotta a Rotterdam kómveki gátakat, s lapos csónakokból allo flottajavai egeszen Leidenig eljutott, hogv fel­szabadítsa a körülzárt éhínség-fenyegette várost. A II. világháborúban is felvetődött a gondolat, hog nagy területek elárasztásával meg lehetne előzni a fasiszta megszállást, de a tervet végül is elvetették, hiszen milliárdos értékű kincsek vesztek volna kárba. A legutóbbi rendkívül sulvos katasztrófa 1953- ban erte az országot. Az öblökben hirtelen meg­duzzadt tengervíz február első napjan több helyen áttörte a gátakat, s 150 ezer hektárt, az ország te­rületének 4.5 százalékát öntötte el. A kormány a hatalmas természeti csapás nyomán — két milliárd holland forint volt a kár — meggyorsította a mar előkészületben lévő, úgynevezett Delta-terv meg­valósítását. 1978-ig nyolc egységből álló gát es zsi­liprendszert hoztak létre a Maas és a Schelde folvok között, az északi tenger öbleiben, s a Rajna ágain. A Delta-terv megvalósításával az árvizveszelv gya­korlatilag megszűnt a leginkább veszélyeztetett, Rotterdam és Antwerpen közötti területen. Az édesvizet elválasztották a sós víztől, s az időjárási viszonyoktól függően ma mar zsilipekkel tudjak szabályozni az áramlást. Az ember és a viz harcának másik igen hosszú, s ebben a szazadban előreláthatólag ugyancsak veget- ero fejezete, az ország területének megnagvobbitása a tenger kiszárítása utján. A hollandok ezt a száraz­föld “visszanyerésének” nevezik, holott a “poldere- ket” — a kiszárított területeket — korábban mindig is tenger borította. A “polderesites” a XVI1. szazad­ban indult meg nagvobb lendülettel. Ekkor kezdték e célra igénvbe venni a szélmalmokat. A holland tájakra oly jellemző szélmalmok ugyanis elsősor­ban a tengervíz kiszárítására szolgálták, s csak “mel­léküzemágként” őröltek gabonát, olajos magvakat, fűszereket. 1892-ben egv kiváló fiatal mérnök,C. Lelv agvában született meg a Zuiderzee — ma Ijsselmeer — fokozatos kiszárításának gondolata. 1932-ben hatalmas gátépitések révén a Zuiderzee zart tova vált, napjainkban pedig csaknem kéthar­mad részé mar szárazföld. Az egy koron megannyi jó szolgalatot tevő szél­malmok ma mar nagyreszt csak idegenforgalmi ér­dekességek. Szamos helyen találkozunk velük Hol­landiában. Nem egyet közülük vendéglőnek rendez­tek be. Akad ilyen a többi kozott Hágában, Rot­terdamban, a vele szomszédos Schiedamban — a holland genever (aholland gin) és likőr hazájában —, s az Amszterdammal szomszédos Amstelveenben. Az igazi látnivalót azonban a nagyobb szélmalom­csoportok jelentik: a legnevezetesebb Kinderdijk- ben van, ahol 19 szélmalom áll. A tengervizet a hollandok nagy szövetségesükké nyertek meg, a kikötök, első sorban a rotterdami megepitesevel. P. Caland 1858-ban terjesztette elő elégge fantasztikusnak tuno tervét, amelvnek lenve­ge az volt, hogy Hoek van Holland ot “Hollandia sarkat”, — amely évszázadok homoklerakodasai nvoman keletkezett — vágják at, és igy biztosítsanak egyenes szabadlejaratot a Rajna legészakibb ága, a Nieuwe Maas felé. Ennek a tervnek véghezvitele egybeesett a Ruhr-vidék iparának fellendülésével. Azt kővetően, hogy 1868-ban a “Mannheimi aktá­ban” a tengerparti államok részére szabad hajózást biztosítottak a Rajnan és mellékfolyóin, Rotter­dam rohamos fejlődésnek indult. A második világ­háború során a kikötő elpusztult, de néhány esz­tendő alatt sikerült újjáépíteni es kibővíteni, oly­annyira, hogy Rotterdam ma mar nemcsak Europa, de a világ legnagyobb kikötője lett. Forgalma immár esztendők óta meghaladja az évi 300 millió tonnát, ami több, mint az utána következő két legnagyobb kikótoé;Kobeé es Yokohamáé, együttvéve. LINDER LÁSZLÓ MOLNÁR TRAVEL AGENCY BARBARA'S TOURS & CRUISES 303 East 80th Street, NEW YORK, N.Y. 10021 Tel: (212) 535-3681 Izraelbe 699.-től Charter Budapestre 498.• APEX Budapestről 454.­Bécsbe 498.-tól Egy éves nyitott jegy BUDAPESTRE $ 647.— SPECIÁLIS TÚRÁK ARIZONA _ LAS VEGAS - LOS ANGELES - COLORADO - WASHINGTON, D.C. NIAGARA FALLS csoportvezetőkkel ROKONKIHOZATAL A LEGOLCSÓBB ÁRON! Az utazas bizalom kérdése. IKKA, TUZEX, COM- TOURIST küldés. Az összes bel- és külföldi légitár sasagok hivatalos képviselője. BARBARA B0U0K >

Next

/
Thumbnails
Contents