Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-06 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY-KOMMENTÁR Thursday , Nov. 6. 1980. 6. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1 st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár, félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy evre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. KI GYŐZÖTT? A mult hét keddi vitával kapcsolatban, Carter elnök kortesei azt mondjak: Carter került ki belőle győztesen. A Reagan kortesei azt vallják, hogy o volt a győztes. A tény természetesen az, hogy Carter vesztett, amikor Reagan a Carter kormány hivatalos adataival bizonyította, hogy ma, az uralmát követő három és fél év után, több a munkanélküli és magasabb az infláció, mint amikor beköltözött a Fehér Hazba; a nagy városok züllésé magasabb fokra emelkedett, a közoktatás színvonala alacsonyabb lett, az idős nyugdíjasok helyzete leromlott, a fekete, spanyol és más kisebbségek nagyobb nyomorban élnek, mint valaha, a közbiztonság szinte tarthatatlan. Reagan vesztett, amikor Carter a Republikánus Part jelöltjének szavait idézte es bizonyította, hogy ellenzi a munkások minimum bérét, a társadalombiztosítást, ellenzi azon törvényeket, amelyek hivatva volnának megvédeni a munkások biztonsagát és egészségét, ellenzi a környezetvédelmi intézkedése- két. Az amerikai nép szemébenmindkettenvesztet- tek. Amikor a béke és háború kérdését vitatták, mind Carter, mind Reagan a béke köntösebe öltözött. Mindketten azt akarták elhitetni, a TV-vitát szemlélő milliókkal, hogy ók a beke hívei. Carter kénytelen volt támogatni a SALT II Egyezményt, mint konkret lépest az atomfegyverkezési hajsza korlátozására. Hangsúlyozta, hogy amióta beköltözött a Fehér Házba, minden nemzetközi problémát tárgyalások utján próbált megoldani. Reagan viszont a választási kampányban szovjetellenes beszédeit elfelejtve, ezt mondta: hajlandó vagyok leülni tárgyalni a szovjetekkel nemcsak a fegyverkezesi hajsza korlátozásáról, hanem az atomfegyverek csökkenteséről is. Carter és Reagan e magatartása ekesen szól amellett, hogy a kettőjük közti vitából az amerikai nép bekeakarata került ki győztesen. A béke és háború kérdésében is, mind Carter, mind Reagan vesztett, mert ugyanakkor, amikor hangsúlyozzak békés szándékukat, mindketten javasolják, hogy az elkövetkező öt esztendőben egy trillió dollárt költsünk uj fegyvernemek gyártására. S ezzel bizonyítjuk, hogy szavakban a beket prédikálják, tettekben annak ellenkezőjét. Nem meglepő, hogy Richard J. Bamet, a Policy Studies Institute igazgatója, a New York Times október 28-i számában közölt cikkét, melyben a beke KANADA , ALKOTMANYVITAJA II. A VÁLSÁGBÓL KIVEZETŐ UT Durovecz Ahogy Kanada alkotmány válságánál meg komolyabb fázisához erkezett, abból keletkezik, hogy a tíz tartományi főminiszter és a szövetségi miniszter- elnök között megtartott alkotmányügyi konferencián a nemzeti válságot jelentő legfőbb és döntő kérdést megkerülték, vagyis, hogy elismerték volna a francia-kanadai nép nemzeti törekvéset, ónálló nemzeti létezését! Néhány halvány utaláson kívül, most is csak a “tartományi jogokról” vitaztak, Quebecet is a tíz tartomány egvikenek tekintve, Tény az, hogy a nyugat-kanadai és az atlanti-melleid tartományok népének is vannak jogos követelései, de a miniszterek ezt sem általános népi e’s nemzeti szempontból tárgyalták, csupán jelenlegi kormányaik pillanatnyi érdekei es a monopolista érdekek szempontjából. ’ ,y uj alkotmánynak ki kellene mondani a kő- i .Kezüket: — El kell ismerni a francia-kanadai nép nemzeti létét es jogait. — A francia nép számara ki kell nyilvánítani, hogy igazi nemzeti érdekét, nyelvének, kultúrájának megőrzését, mint két egyenlő jogú nemzet egy egységes Kanadában biztosíthatja. Angolnvelvil Kanadának el kell ismernie, hogy egységes, erős Kanada csak a francia nép jogegyenlőségének fenntartásával lehetséges, csak igy tud ellenállni az USA imperializmus nyomásának, fúggetlenseget igy őrizheti meg. Quebec nélkül ilyen Kanada nem létezhet. — Az uj kanadai alkotmánynak meg kell reformálnia a szövetségi es tartományi allamfelépitmenyt, főleg meg kell szüntetni a táji egyenlőtlenségeket (Atlanti tartományok), mi a sokoldalú gazdasági fejlesztéssel erhető el Kanada minden területen; egyidejűleg a nyersanyagforrások államosítása, elsősorban az energiaforrásoké. Az ország természeti András kincseinek mindenekelőtt a kanadai nép szükséglétét kell kielégítenie. — Az uj alkotmányba be kell iktatni az úgynevezett joglevelet, amely biztosiba az emberi es demokratikus jogokat minden kanadai számára. Biztosítani kell a gazdasági, társadalmi, kulturális, nyelvi egyenlőséget; a gyülekezés, szervezkedes, szabadszólás jogát; a törvény előtti egyenlőséget, a munka- kához, az egészséghez, iskolaztatashoz, a pihenés, szórakozáshoz való jogot, — A társadalmi egyenlőség meltanvolása szempontjából szükséges a nemzeti jövedelem demokratikus elosztása, a szegénység megszuntetésere, a dolgozó nép javára, a monopolhatalmak, a dúsgazdagok rovására. — Az uj alkotmánynak, el kell ismernie az őslakosság — indiánok, eszkimók — nemzetiségi létet, teljes nyelvi, kulturális jogát, területi önkormányzatuk jogát, az ősi földhöz való igényüket. Teljes joggal vehessenek részt minden további alkotmányügyi vitában és rendezésben. — Az uj alkotmány biztosítsa a sokszoros etnik lakosság sajátos nyelvi-kulturális igényeinek gyako- rolhatöságát. Egy ilyen nagy vonalakban felvázolt, Kanadaban irt alkotmány természetesen uj irányú, uj szellemű Kanadát vetít előre, amelvre egv uj állam-szerkezetnek kell felépítenie. Alkotmányának alapja a két alapitó nemzet — angolnyelvu es francia — egyenlő, önkéntes társulásából jön létre. Nagyjából ez az a keret, amelyben Kanada nemzeti válsága, állami fejlődésének esedekes lepese megoldást talalhat. (A kővetkező, befejező részben, egyes alkotmányi, nemzeti kérdéseket ismertetünk, ahogyan Kanada sajátos helyzeteben megnyilvánulnak.) és a háború kérdését taglalja, a következő mondattal fejezi be: “Végül, hogy van az, hogy az amerikai nép nagy része aggodalommal tekint akar Carter, akár Reagan megválasztására? ’’ H $ 4.60 o »szak 10.— 1 k, £ jk f aya 3.30 jj 8.— | 6.— | jerek 12.—* ~ Í Hainatatian eiet - 12.— I ,,j Szalay Lajos: Hatvan rajza ' 4.— | 2 Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12. 9 5 Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A no a pokolban is az úr $ 9.— Pók ' ^ | Édesanyánk ö $ 9.— Hárman egymás J Kapható: , e,len ' »•- j ! . ’ PÜSKI - CORV INi [ Hungarian Books & Records. | 2 1590 2nd.'Ave. New York N.Y. 10028 I Telefon: 212-879-8893 KÜLPOLITIKA (folytatás a 4. oldalról) ni magatartása. Castro úgy véli, hogy a fegyverkezési hajsza az USA és a SZU között nagyon káros, mert megneheziti a fejlődő országoknak nyújtható segítséget. Ebből a két beszámolóból csak azt a következtetest lehet levonni, hogy az USA külpolitikája végzetesen rossz vágányon halad, téves, vagy szándékosan, helytelen célok irányában. Már pedig nem igényel lángészszerü okoskodást, hogy a rossz utón járás nem vezet jó eredményhez. Kézzelfogható bizonysága ennek a súlyos gazdasági válság, amelyet a fegyverkezési költekezés okozott es okoz, amely nem termel a nép részére semmi hasznavehetót, csak a végpusztuláshoz vezető veszélyt. Nem lehet ezért csak Carter elnököt hibáztatni, ezt a politikát folytatta előtte minden elnök 1945 óta, és azelőtt is. Szüntessük be a fegyverkezést, különösen az atomfegyverkezest! Térjünk vissza a detente, a békés egymás mellett élés útjára. V. O. TERJESSZE LAPUNKAT
