Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-10-16 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Oct. 16. 1980. Hogy csinálják Levelek NEWARK, N.J. Csak néhány sort, hogy kifejezésre juttassam értekelesemet a lap iránt. Jónéhány hónapja ágyban fekvő beteg vagyok, s bár betegségem nem súlyos, de igen fájdalmas. Ezen idő alatt, mondhatom, a lap tartja bennem a lelket. Alig várom, hogy jöjjön, minden sorát elolvasom és csak azt sajnálom, hogv nem tudjuk mégegyszer akkorára növelni. Amig tehettem, mindent megtettem terjesztése érdekében. Sz. HOLON, Izrael. Ma pontosan egy hónapja kaptam meg a Magyar Naptárt és a Magyar Évkönyvet, melyeket hálásan köszönök. Ezeket a könyveket nem lehet kiolvasni, csak elolvasni és azután ismét es újból minden sorát újra elolvasni. Az itteni “Aranykor Club”-ban Holoo város hetenkent háromszor rendelkezésére bocsát az itt élő nyugdíjasoknak egy télen fűtött, nyáron hűtött helyiséget, ahol összejövünk. Néhány munkás- tarsammal szoktam megosztani az általam kiolvasott Magyar Szó példányait, ami kézr'ól-kézre jár. Természetesen elhencegtem a kapott könyvekkel, de majdnem harag lett belőle, mert ezekről nem tudtam lemondani. így azutan most hetenként háromszor egvutt olvasgatjuk és megbeszéljük jóformán minden mondatát. Bár három dollár itten nagy összeg (nekünk), de megérteni nem tudjuk, hogyan lehet ilyen viszonylag alacsony árért ilyen ragyogó kiállítású gyönyörű könvvet kihozni. í» Őszinte nagyrabecsüléssel, hívük Weitzman Abrahám NEW YORK, N.Y. Itt küldőm a szeptemberi és októberi összeget, Ígéretem szerint 10.— dollárt. A következő hónapokban majd pontosabb leszek. Minden jót kivánok a lap további megjelenéséhez. Szeretettel M. Rosov LONG ISLAND, N.Y. ígértem, hogv minden hó elején 5 dollárt küldök, s kötelességemnek eleget akarok tenni, de ezt most 10 dollárra emelem, azzal az igerettel, hogv amig körülményeim megengedik, továbbra is 10 dollárt küldök kitűnő lapjuknak. Lóeb Jenő VENICE, Fia. Tőlem telhetoleg segitem a lapot es ide mellékelve küldök tiz dollárt támogatásra. Louis Kocsis DR. KATZ JÓZSEF ELŐADÁSA ITHACA, N.Y. Dr. Katz József, jeruzsálemi ügyvéd “A fajirtás es az ezeréves náci világbirodalom” címen tartott előadást a Cornell egyetemen. Az előadás kivonatos tartalma: Mit akartak a nácik? Az alsórendü fajokat, zsidókat, cigányokat kiirtani. A győzelem után a szláv népeket, a már kipróbált módon, cseheket, lengyeleket, az oroszok nagyre- szét. Az életben hagyott férfiakat sterilizálni. A legyőzött országokat felszántott területté tenni. Egy német férfinek 5—7 nőt kell megtermékenyíteni, a gyermekeket náci szellemben felnevelni és ezzel benépesíteni ezeket az országokat. Rossz idők járnak a világszabadságra. Pedig úgy látszott, a múltból itt felejtett sötét zsoldos kapitányok kora lejárt. Miután az egész világot katasztrófába vitte, hogy a demokráciák tétlenül nézték a fasiszta diktatúrák erőszakát, remélni lehetett, hogy ezt a folyamatot a világ nem engedi újból megindulni. Erre alakult az Egyesült Nemzetek szervezete is, ezt hangsúlyozták a bekeszerzödesek is. A gyarmati elnyomás javarészt — bar több uj háború árán — legalább formálisan megszűnt s az uj államok alkotmánya mind tartalmazta a szabadság — legalább is a politikai szabadság — intézményesítését. De még nem hallgattak el egeszen a második világháború fegyverei, amikor Anglia és az USA támogatásával a görög jobboldal — amelynek egv részé kollaborált a német nácikkal — leverte — a nemetek ellen küzdött — baloldalt es a Truman doktrína kimondta, hogy az USA hivatása mindenütt a világon a forradalmasítást meggátolni. így Görögországban, ahol a királyság az USA jóakaratát élvező fasiszta katonai diktatúrába torkolt és Törökországban, ahol eppen most vettek at a tábornokok újból a hatalmat. Franco spanyol és Salazar portugál diktatúrája éles ellentétben volt a polgári szabadság követelményével, de az ibériai félsziget fontos az USA és a NATO stratégiai érdeke szempontjából; csak a diktátorok halála után kezdtek ott, nagy nehézségek között, az erőszak-apparátus lebontásához. Európában azóta háború nélkül igyekeztek a nemzetközi problémákat megoldani, de a többi világrészben (Ausztrália kivételével) azóta is oly sok belső, vagy nemzetek közti háború folyt, mint tálán soha a történelem folyamán. Ez döntően hatott a már meglévő diktatúrák, vagy tekintélyi uralmak fennmaradására és uj “strongmanok” fellépésére. Belül támogatták őket anyagi érdekeik védelmében a népesség felső csoportjai és befektetéseiket, piacaikat védő külhatalmak; de leginkább azért, hogv a kommunizmus és szocializmus terjedését megakadályozzák. Ez vezette az USA kormányát, hogy az Ötvenes évek elején Del-Koreában, (ahol hatalomra emelt egy vérengző zsarnokot) az Észak-Korea elleni áldozatos háborúban, a Del védelmében, résztvegyen és — amikor ott a haladó erók ezt megbuktattál« és az uj rendszer szervezését megkezdték, — ezt leverje, uj diktátort helyezzen uralomra, és legutóbb, miután ezt sajat bűntársa meggyilkolta, újból reakciós tábornokot emeljen uralomra, aki vad “tisztogatással” igyekszik a pártfogást kiérdemelni. Ez volt az USA politikája Taivan (Formosa) szigetén is, miután 1949-ben Csangkaiseket és sereget a Kinaban győztes kommunisták elöl oda kimentette és negyedszázadon at segítette, abban a reményben, hogy ez Kínában a kommunizmust le fogja verni. Ugyanakkor folyt Indokínában — az USA támogatásával — a franciak háborúja gyarmataik visszaszerzéséért es amikor vereséget szenvedtek, a harcot átvette az USA, mígnem 15 év múlva ott szintén vereseget szenvedett. Természetesen, Del-Vietnámban is az USA bábdiktátorainak egesz sora lett volna hivatva az amerikai elnökök világhatalmi illúzióit szolgálni. Még fontosabb angol-amerikai érdek volt az iráni sah hatalmának a CIA segítségével történt visszahelyezése trónjára, miután öt a nemzeti erdeket védő választott kormány ettől megfosztotta. Ez akció következményei most, csaknem 30 evvel később, az egesz világ politikájára és gazdasagára kihatnak. A középamerikai Guatemala sorsa kevesebbet nyom a világgazdaságban es stratégiai fontosságát az USA-ra (a Panama-csatorna állítólagos védelmében) erősen felfújták; de miután az USA által kitervelt sikeres akció eltávolította a mersekelten reformer Arbenz elnököt, a terrorista szelso jobboldal kezébe játszva az országot, ez bátorítás volt a latin- amerikai országok egesz sorának, a szociális fejlődés meggátlásához és a népek vérengző elnyomásához. Ez volt a szándéka az Eisenhower-kormánvnak, miután Kuba vérszomjas (Washingtonban népszerű) diktátorát, Batistát eltávolította — de a Kennedy alatt inditott támadást Kuba könnyen visszaverte. Igaz, az ország azóta is Castro egyeduralma alatt el, de azóta népe erdekeben többet tett, mint bármely latin-amerikai kormányzat. Felsorolhatnám itt e világrész diktátorainak egész sorát — mint Duvalier, Stroesner, Trujillo,Jimenez, Ibanez — akik hatalmukat jórészt az USA-nak köszönhettek, azokat is, akik mint Franciaország vagy Anglia erdekterűletében levő országok élére kerültek, de legyen eleg a közelmúlt ellenforradalmainak meg néhány, ideológia es politika szempontjából fontos akcióját említeni. Elsősorban Chilét, amelynek ellenforradalmat Nixon és Kissinger politikája teremtette meg (amire nézve szószerint ismeretes forrásaink vannak) és Kambodzsát, ahol “szélső bal” 1 If . I . f . I megtévesztő neve alatt, a nácizmus evei óta leggonoszabb primitív tömeggyilkosok élvezik nagyhatalmak (USA, Kina) es Délkelet Ázsia kormányainak támogatását, csak ezert, mivel e sátánok szovjetellenesek. Hogy a legújabb — eddig sikeres — katonai puccs Bolíviában milyen segítséget kapott Északról, azt egyelőre nem tudom. De azt minden újságolvasó tudja, hogy a Somoza-család 40 évig tartott nicara- guai terroruralmat az USA esaknem mindvégig támogatta, amikép Salvador tömeggyilkos juntáját is, hogy az ország “ne kövesse Kuba politikáját.” Lehetnek — voltak is — tisztán egy ország belső .körülményeiből eredő elnyomó kormányzatok, de aki általában ismerni kivanja a fasizmus feltámadásának hátteret, először is az USA monopoltóke politikai es gazdasági erdekeit kell, hogy ismerje. MOSZKVA, Visszatért a Földre a két szovjet űrhajós — Leonid I. Popov és Valery V. Ryumin — akik uj rekordot értek el a Salyut 6 űrlaboratóriumban, ahol 185 napon át folytattak tudományos kutató munkát, jó egészségben tértek vissza; 6, illetve 11 fontot híztak. HELYREIGAZÍTÁS Okt. 9.-i lapszámunk első oldalán “Kulcsállamok a detente-ért” c. cikkbe hiba csúszott. Az első hasab 5. bekezdesenek 4. sorában lévő összeg helyesen 315 MILLIÓ dollár. 2