Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-09 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ EGÉSZSÉG-SZÜLŐFÖLD Thursday, Oct. 9. 1980. 9. érelmeszesedés Bebizonyosodott, hogy a többszörösét képe­sek vagyunk szintetizálni annak a zsírmennyi­ségnek, amely élelmiszer formájában a szerve­zetünkbe kerül. Újabban a zsír- és a kalória­szint látszik inkább mérvadónak, mint a kolesz­terinszint. A vér lipoid tartalma nem egyenes függvénye az elfogyasztott tápláléknak, tehát a vér lipidtartalma nem függ egyenes arányban az étrendtől, de nem kétséges, hogy a bő zsírfo­gyasztás fokozza. Ezért a kalóriamennyiségnek legfeljebb egynegyed része legyen zsír vagy zsír- tartalmú étel. Nem kétséges, hogy más tényezők is igen jelentősek, jóllehet megállapították, hogy a fej­lettebb országokban, ahol több tojást, vajat, zsírt, cukrot fogyasztanak, a koszorúér-megbe­tegedések (coronaria-sclerosis) száma számotte­vően nagyobb, mint a kevésbé fejlett országok­ban. Ha elfogadjuk azt a nézetet, mely szerint az érelmeszesedési folyamat már a korai gyer­mekkorban megkezdődik, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy bizonyos rizikófaktorok ala­kulnak ki, melyek nemcsak az életmóddal kap­csolatos szokásokon, hanem öröklési tulajdon­ságokon is alapszanak. Valószínű az is, hogy számos olyan tényező is szerepel az érelmesze­sedés kifejlődésében, amely ma még ismeretlen előttünk. Ezek közé a rizikófaktorok közé tartoznak a kényelmesség, a tespedtség, a semmittevés, azok a betegségek, amelyek hyperlipaemiát idéznek elő, vagyis a vér zsírtartalmának rendkívüli megnövekedését okozzák. Ilyenek például a pajzsmirigy működésének a túltengése és a cu­korbetegség. Nagy baj, hogy ezt a különben gyakori be­tegséget mindaddig nem tudjuk megállapítani, amíg különösebb tüneteket nem okoz. Amíg az említett foltok (szigetek) ki nem alakulnak és nem okozzák egyes szervek vagy testrészek megbetegedését, az érelmeszesedési folyamatra vagy annak súlyosságára csak következtetni tu­dunk az elvégzett vérvizsgálatokból, az érrend­szer röntgenvizsgálatából. A legbiztosabb kó­risme csak a baj következményeiből, az érintett szervek keringészavaraiból adódik. A közvetlen veszély akkor fenyeget, amikor az artériafalak beszűkülése trombózishoz vezet, amelynek következménye az egyes szervek vér­ellátásának zavara, vagy a szerv egyes részeinek az elhalása. Ilyen a szívkoszorúér trombózisa, vagy az agyi erek rögképződése. További köz­vetlen következmény az érfalak elvékonyodása, elgyengülése. Ez az ér kitágulásához vezet. A verőértágulatot, az érfal gyengesége miatt kelet­kezett körülírt, pókhoz hasonló alakú tágula- tot aneurysmának nevezzük. Ilyenkor fennáll a ruptura, azaz elrepedés veszélye. A beteg érfa­lat a magas vérnyomás is megrepesztheti, ami agyban, szemfenéken súlyos következmények­kel járhat. Az ütőér elzáródása mindenképpen a szövet vagy a szerv károsodását vonja maga után. A kórjóslatban nem annyira az elmeszesedett területek nagysága játszik döntő szerepet, ha­nem inkább azok elhelyezkedése. Kisebb terü­letű elmeszesedés a szív koszorúereiben súlyos következményekkel járhat, viszont ennél na­gyobb elmeszesedés más területen nem okoz közvetlen életveszélyt, sőt hosszú panaszmentes életet biztosíthat. A gyógyítás is az előbbiek ismeretében lehet­séges. Pontosabban: amíg nem ismerjük a be­tegség mibenlétét, kezelni csak kezdeti stádi­umában tudjuk. Az eddig elért szerény eredmé­nyek bizonyos tényezők hatására utalnak. ................................. FOLYTATJUK Hét évig húzódó újjáépítés után ismét megnyílt a CU f . » ii i • » . t , lovaros patinas vendeglato-ipari nevezetessege a va- rosligeti Gundel etterem. Épületét a múlt szazadban emeltek, 1910-ben Gundel Karoly vette at Wampeticstól a mar akkor nagyhírű állatkerti vendéglőt, amely 1948-ig, az álla­mosításig maradt az ő bérleményeben. A hires Gun­del vendéglő krónikásai feljegyezték, hogy a hábo­rú előtti evekben egy-egy kellemes tavaszi vasárna­pon 1400 adag leves, 1000 húsétel és 1400 adag há- ziretes fogyott el. Olyan legenda is járta, hogy a ven­dég óhaja parancs volt. Semmilyen kívánságra sem lehetett azt mondani, hogy' nincs, vagy elfogyott. Egyszer egy ur frissensúlt medvetalpat rendelt a pincérnél. A kezdő pincér sapadtan rohant a főár­hoz — tanácsért. A foumak egyetlen arcizma sem rándult. “Kérdezd meg fiam, hány adagot paran­csol a vendég?” ‘Természetesen csak egyet” — sie­tett vissza a válasszal. Ekkor maga a four ment az asztalhoz: “Uram, pillanatnyilag mindössze egy medvénk van a konyhán. Esetleg mind a négy tal­pat kisüttetném, mert egy adagért nem vágnánk le a szegény állatot...” A vendég gyorsan mast rendelt. Az újjáépítés során elszigetelték az épületet, mert A városligeti Gundel homlokzata is új köntöst kapott a közeli városligeti tó vize gyakran betört a pincébe; uj csatorna-, viz- es villamoshálózat létesült, gondos­kodtak a fűtésről és a hűtésről, légkondicionálásról. Uj raktarak, konyhai folyosók létesültek. A Főváros felújított történelmi nevezetessege uj köntösben várja a közönséget. NAGY ÉRTÉKŰ RÉGÉSZETI LELET XIII. századi templom romjaira bukkanlak Debrecenben Debrecen történelmének tárgyi emlékei jobba- ' ra a XX századtól maradtak fenn. Ezért is fogadták izgatottan a hirt az építészek, muzeológusok, törté­nészek es régeszek: a Nagytemplom felújítása köz­ben megtalálták a XIII. századi Szent András, illet­ve a XVII. században ráépített András-templomot. A nagyjelentőségű leletre akkor bukkantak, amikor A BEKE és BARATSAG NEMZETKÖZT ÚTTÖRŐTÁBOR MAGYARORSZÁGON (folytatás a 8. oldalról) Augusztus 6-an, a Hirosima Emlékesten 3000 ma­gyar és külföldi úttörő vonult fel az Uttöröváros fő­terén, hogy a borzalmas tragédiára emlékezzen és emlékeztessen. Szovjet, magyar, kambodzsai, mon­gol, chilei, svájci, német, angolai, stb. gyerekek mas-mas nyelven, de egy érzéssel fejezték ki béke­vágyukat. “Búcsúzz a fegyverektől vegre, ember! S e búcsú lesz a legszebb ünneped. Beke legyen e földön! Éljen szabadon minden ember, akár fekete, akár sarga, akar feher!” Amikor elérkezett a táborzárás napja és utoljára lobbant fel a “Béke és Barátság” tüze, egy kicsit szomorúan, de őszinte barátként, nagy érzéssel bú­csúztak el egymástól es az Uttóróvárostol a beke kis követei: “Fogjunk Össze, kézenfogva, utrakeljünk, egy napot se vesztegeljünk! Megtekintjük, meglátjátok, mindenütt a boldog. ságot!” Gőcze Tibor. . . . a templomot körülfogó podesztnek ( az emelt szintű kerengönek) a püspöki palotara néző lépcsősorát elbontották. A XVII. században Bethlen Gábor fe­jedelem támogatásával épült András-templom to­ronyfalat találtak meg az építők A fal melletti törmelékből középkori téglák, cse­repek, gótikus kővek kerültek elő, amelyek az 1297- 1311 kozott épült gótikus Szent-András templom­ból származnak. A templom 1564-ben a nagy debreceni tűzvész idejen leégett. A most fellelt András-templom tég­la falait csak 64 évvel később kezdték emelni. Az előző épület gótikus oszlopai, boltivei, zárókövei feleslegessé váltak, azokat a földbe temették a temp­lom körül; ezek kerültek most felszínre. Az András- templom hasonló sorsra jutott, mint elóde: 1802- ben tűzvész áldozata lett. A feltárt leleteket remélhetőleg a Nagytemplom mögé tervezett emlékkertben fogják elhelyezni. Harmincéves Dunaújváros Alapításának 30. évfordulóját ünnepelte az első magyar szocialista varos:Dunaujváros. A magyar nép alkotóerejével 1950 szeptembere óta a pentelei lösz fennsíkon 65 ezer lakosú korszerű varost létesítettek, megépült az évenként egymillió tonna acélt előállí­tó Dunai Vasmű, a Celluloz-es Papírgyár, a Beton- elemgyár, valamint több könnyűipari üzem. A város lakói a jubüeumi evet 20 millió forint ér­tékű önkéntes városfejlesztő munkával ünnepeltek. SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents