Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-09 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÉPIRODALOM Thursday, Oct. 9. 1980. 10 GALGÓCZI ERZSÉBET:- KISREGÉNY- XXII. Zsófia visszaadta az újságot. — Mindszenty nyilván attól felt, hogy ha a szent korona hazakerül, beolvasztják és értéket a gazdasá­gi életbe fektetik. v — Vagy meg rosszabbtol felt — mondta az espe­res. — Mindszenty, mint tudtuk, nem ismerte el a köztársasagot. Neki még mindig a királyság volt az államforma. És ha nincs törvényes király, a magyar jog évszázadokon at úgy rendelkezett, hogy akkor a bíboros hercegprímás az ország legfőbb ura. Te­hat jogosultnak érezhette magát a korona ügyében intézkedni. Az esperes töltött egy kortyot a poharakba. — Szóval, a püpóki helynök úr meggyőzött. Le­mentünk a kriptába és miután nem volt üres kopor­sófülke, úgy döntöttünk, hogy a legutóbbi halottat, Szemerédy i méltóságos asszonyt mozdítjuk el a he­lyéről... Mindent részletesen, alaposan megbeszél­tünk... Én őröket akartam állítani a kápolna körül, néhány megbízható hívemet, nehogy illetéktelenek meglepjenek bennünket, de nem engedte: minél ke­t ’ f vesebben tudjanak róla... Es ha mégis meglepnek bennünket? Hiszen ez zajjal, fénnyel jár? Akkor ke­res egy másik templomot a megyében... S elmondta, hogy amikor a front előtt elrejtettek az esztergomi kincsek egy részét, a kőműves kifecsegte a rejtekhe­lyét. Erre az erseki titkár egyedül bontotta ki a lá­dát, es elfalazta máshová. Az esperes megnedvesitette tikkadt szája szélét a konyakkal. Egy hétfői napon, hogy a nyomok a követke­ző vasárnapra elmosódjanak, késő este kétlovas sze­kér erkezett a kápolnához, rajta két tagbaszakadt szerzetes, az egyik az a Rafael atya, akiről beszél­tem magának, egy óreg kőműves és pokrócok alatt egy tekintélyes vasláda. A kápolna takarásába álltak, az országutról semmit se lehetett látni, ellenőriztem. A két barát a kápolna fala mellett elkezdte ásni a sirt, fagyott volt a föld, csak csákánnyal boldogul­tak. A kőműves a kriptában kibontotta a ma’rványt. — Az esperes kezére hajtotta homlokát — kegyetlen hideg volt és kegyetlenül lassan haladt a munka... Hátborzongató sirásójelenett Éjszaka, vihariampa, két csuhás barát, két ló, orrukból fehér pára dói... Ha valaki arra téved, biztos szörnyethal a rémülettől. Már nem is magamat féltettem, azért imádkoztam, nehogy valaki arra tévedjen... Aztán közös erővel félre emeltük a kriptát fedő márványlapot, kőtélen fölhúztuk a koporsot, s az uj sirba eltemettük... So­ha nem éreztem még olyan fenyegetőnek: “Circum* dederunt me gemitus mortis: Dolores inferni circum- dederunt me...” Azóta is minden nap bocsánatot kérek a méltóságos asszonytol... Es most itt a fia, s ki akarja vinni Svájcba... Ezért volt olyan gondterhelt az esperes ur — mondta együttérzően Zsófia. A pap bólintott, s folytatta:-- Ugyanígy kötélén leengedtuk a kincsekkel te­« f i f f • I le ladat s visszafalaztuk a marvanytablat: 44 Itt nyug- szik Szemerédy Szemerédj K'almánné, báró Ágasváry Amalia...” Aztán a püpóki helynök ur előhúzott a kabátja alól egy aranyláncon .'üggö keresztet, s mi négyén utána mondtuk az eskü szöveget: “Isten en­gem úgy segeljen, a Boldogsagos Szent Szűz és Isten mindenszentjei, hogy a rám bízott titkot megtartom, és azt soha semmi körülmények között hivatali elöl­járóim tudta nélkül el nem árulom. Isten engem úgy segéljen! In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti. Amen...” — Az esperes a vaskazettából kiemelt egy fémkarikán függő kicsi wertheim kulcsot.— A kin­csesláda egyik kulcsát rámbizta a helynök ur, meg­öleltük egymást, aztán ók fölültek a szekérre, és el­hajtottak az éjszakában. S én itt maradtam ezzel a mérhetetlen teherrel... S akkor még nem is fogtam föl egészen,hogy mekkora... Zsófiának elzsibbadt a lába a mozdulatlan figyelés­ben, óvatosan, hogy ne zökkentse ki a papot, vál­toztatott testhelyzetén. — Egy héttel később megtudtam, hogy a püspöki helynök Romába utazott, és nem szándékozik ha­zatérni, nem is tért haza, ott halt meg 1968-ban... — — Az esperes nehezet sóhajtott. — Amig élt, tudtam, hogy a felelősség az övé. — Az esperes elővett a ka­zettából egy másik megsárgult ujságkivágást. -Egy Romában élő szeminárista társam küldte el a halál­hírét... Akkor nagyon nehéz lett a lelkem. “Uram, teremtőm, tán az egész világot viszem? Most bizony éppen azt viszed.”... A kincsek évszázadok óta ismer­tek voltak. Több iparművész-nemzedék tanulmá­nyozta őket, tehát észrevették, tudták, hogy hiá­nyoznak. Azt is sejtették, hogy nem a háború alatt, hanem dr. Esz’eki távozásával egyidoben tűntek el, de nem vitte, nem vihette magával. Amikor norma­lizálódott az állam és az egyház közötti viszony, a magyar szervek többször meg is környékezték Ró­mában: árulja el a kincsek rejtekhelyét, de ő hü ma - radt esküjéhez... Az Ötvenes évek elején az AVH, később az Egyházügyi Hivatal nyomozott a kincsek után, nálam is többször jártak, nem tudok-e valamit, ami nyomra vezethetne őket, de ez a jelentektelen kápolna annyira nem volt gyanús, hogy a kriptára sem voltak kiváncsiak... Eszéki jól választott. — Ezért nem engedett templomot építeni? — kér­dezte Zsófia, s töltött a két pohárkaba. — Ezért. Mindennap erezni akartam a talpam a- latt a kincseket. Aztán meghalt Egyed barat. Néhány év múlva elment körűnkből Niklitsek Ferenc, a kőmű­ves... És néhány hete Rafael atya is. Egyedül marad­tam a hatalmas titok tudói közül. — Nagy teher — ismerte el Zsófia. Az esperes a kazettából kiemelt egy vastag lezárt borítékot. — Rafael atya halála után megírtam ezt az egész történetet, hogy ha netán hirtelen halnék meg... — az esperes keresztet vetett es egy pillanatra lehuny­ta szemet: — a hirtelen haláltól ments meg Uram minket!... Ne vigyem magammal a titkot a sirba... De hatha méltatlan kezekbe kerül a siron túli üze­net? — Gyötrődve meredt maga ele. Zsófia szána­kozva figyelte: a pap tiz évet öregedett a vallomás alatt. Húsos arcát mély ráncok barázdáltak. Szeme f f ...... » beesett es gyulladásosán voroslott, orra megnyúlt. — Piróka... hiába papok mellett szolgait mindig, I | ^ primitiv ehhez, es tálán haszonleső is... Mindeneset­re szereti az aranyat. FOLYTATJUK STATEMENT OF OWNERSHIP, MANAGEMENT AND CIRCULATION 1. Title of Publication Amerikai Magyar Szó A. Publication No.'.023980 2. Date of filing: Oct. 1. 1980. 3. Frequency of issue'Jweekly, ex. last 2 weeks in July, and first week in August. A. No. of issues published annually: 49 B. Annual subscription price: $ 15.­4. Location of known office of publication: 130 E16 St. New York NY. 10003. 5. Location of headquarters or general business offices of publishers: Same. ó.Names and complete addresses of publisher, editor, and managing editor: Publisher: Hungarian Word, Inc. 130 E16 St. New York, NY. 10003, Editor: Zoltán Deák, 130 E16 St. New York NY 10003, Managing Editor: none. 7. Owner: Hungarian Word, Inc. 130 E16 St. New YorkNY. 10003, Hugo Gellert, Pres. 130 E16 St. New York, NY. 10003. Arpad F. Nagy, Treas. 130 E16 St. New York, N.Y. 10003, Clara Reich,Secy, 130E16 St. New YorkNY 10003. 8. Known boldholders, mortgages and other security hol­ders owning or holding 1 % or more of total amount of bonds, mortgages or other securities?Buckeye Soc. & Educ. Club, 3590 Daleford Rd.Cleveland, 0., Hungarian Soc.Club 130 E16 St. New YorkNY. 10003, Hungarian Amer.Club 2134 S W 5 St. Akron, O. 9. For completion by nonprofit organization authorized to mail at special rates(Section 132.122, PSM) The purpose and function, and nonprofit status of this organization and the exempt status for Federal income tax purposesfHave not changed during preceding 12 months. 10. Extent and nature Average no.copies Actual no.copies of circulation each issue during of single issue preceding 12 published nearest months to filing date A. Total no.copies printed (net press run) 3000 3000 B. Paid circulation 1. Sales through dealers, carriers, street vendors and counter sales 450 450 2. Mail subscriptions 1660 1650 C. Total paid circulation 2110 2100 D. Free distribution by mail, carrier or other means,samples, compli­mentary, and other free copies 400 400 E. Total distribution (C. and D.) 2510 2500 F. Copies not distributed 1.Office use, left over,un­accounted, spoiled after printing 300 300 2. Returns from news agents 190 200 G. Total (Sum of E. FI and 2 - should equal net press run shown in A) 3000 3000 11.1 certify that the statements made by me above are cor­rect and completed Zoltán Deák, Editor. 12. For completion by Publishers mailingat the regular rates (Section 132.121 Postal Service Manual) 39 U.S.C. 3626 provides in pertinent parti’No person who would have been entitled to mail matter under former section 4359 of this title shall mail such matter at the rates pro­vided under this subsection unless he files annually with the Postal Service a written request for permission to mail matter at such rates. * In accordance with the provisions of this statue, I hereby request permission to mail the publication named in item 1 at the phased postage rates presently authorized by 39 Ü.S.C. 3626. Zoltán Deák, Editor TÁMOGASSA HIRDETŐINKET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents