Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-02 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÁRCA-IRODALOM —TUDOMÁNY Thursday, Oct. 2. 1980. 5. SZÓŐRZŐ A Magyar Öregdiákszövetség védnökségé alatt mű­ködő New Brunswicki Hétvégi Magyar Iskola 20 eves jubileuma alkalmából kiadott album fedőlap­ja , Szalay Lajos rajzolómuvesz megkapó alkotasa. A Magyar Öregdiák Szövetség Hétvégi Magyar iskolája ez evben is a Rutgers Egyetem Frelinghuv- sen épületében nyújt oktatást New Brunswick kör- nvékének magvar ifjúsága számára. Hat éves korig óvodai és 17 éves korig elemi es középiskolai fokon tanulhatnak a beiratkozok szé­pén beszélni, írni, olvasni, énekelni magyarul. Fel­sőbb fokon fogalmazás , irodalom, történelem es földrajz is részé a tanításnak. Az érdeklődök kézi­munkázni is tanulhatnak. Magyarul nem tudó fel­nőttek számara is nvuit nvelvoktatást az iskola. A már húsz eve működő Hétvégi Magyar Iskolá­ban több. mint hétszaz diák ismerkedett meg eddig a magvar kultúra sok ágával. Legtöbbjük jogosan buszke arra a magyar nyelvtudásra és kulturaisme- retre, amelvet sok év szorgalmas munkájával elért. Schick Az iowai Bean professzor Írja a 80 eves Schick szü­letésnapjára kiadott 100 oldalas emlékkönyv elősza­vában, hogy az uttoro orvosok munkait éppúgy elfe­lejtik, mint ahogv az uj utak megvaltoztatjak a táját és lassan mar senki sem emlékszik ra, milyen is volt az azelőtt. Elfelejtett, vagy alig ismert valaki volna ez a Bala- tonboglaron született gyerekgyogyasz, aki a Béla ne­vet egyetlen ország nyelvére sem engedte lefordíta­ni? Aligha. Életerői könyvek jelentek meg, s az em­lített 1000 oldalas kötetben a világnak több, mint 100 ismert orvosa állít emleket Schick Bélának. Nélküle az immunitástan és az allergiologia alig­ha került volna a mai fejlődés fokara. Ennek a tu­dományágnak nemcsak a bölcsőjét ringatta a gyerek­gyógyász Schick, hanem végigkísérte felnőtté válá­sáig. A kutatást a gráci klinikáról 1902-ben, 25 évesen, Bécsbe került Schick Béla és a nála három évvel idő­sebb Clemens v. Pirquet együtt kezdték meg. Kettő­jük közös alkotása az allergia es immunitástan,a szer­vezet érzékenységet és védekező képességet tárgyaló tudomány. Mikor erre vonatkozó első tudományos dolgozatukat eljuttattak az egyik szaklaphoz, nem tartottak alkalmasnak a közlésre; “az egesz dolgo­zat csak azért irodott, mivel a szerzők néhány uj es hasznalhatatlan kifejezést (mint például az allergia) akartak közölni.” De nézzuk,miröl is van szó. Szervezetünk igyekszik leküzdeni a neki nem tet­sző anyagokat, melyekkel akár külsőleg érintkezik (gyapjú, kutyaszór), akar bekerülnek oda (pl. ételek baktériumok). Szervezete válogatja, hogy a neki nem tetsző anyag ellen hogyan védekezik. Kiütés ke­letkezik-e, vagy ödémás duzzanat, laz, sokk, stb.. Vannak emberek, akik nem lesznek náthásak. Szer­vezetük “immúnis” a náthát okozó vírusokkal szem­ben. Másoknak eleg egy gombát megenniük, máris kirázza Őket a hideg, kiütést kapnak. A szazad ele­jéig nem sokat törődtek az orvosok ezekkel a jelen­ségekkel, ugyanakkor tehetetlenül állták velük szem­ben. A kutatás a zseniális Pirquet megfigyelesevel kez­dődött. Pirquet észrevette, hogy az oltásokra a gye­rekek különböző borreakciokkal reagálnak. Kinek erősebb, kinek gyengébb, kinek sehogysem piroso­dott meg az oltás környéke. A fiatal becsi tanárse­géd megállapította, hogy a borreakcio mértéke attól függ, milyen mértekben ellenálló a beoltott. Mig Pirquet a tuberkolózisra dolgozta ki ezt a reakciót, Béla addig Schick az akkor legelterjedtebb gyerekbeteg­ségre,a diftériara. Az altala leirt probat ma is minde­nütt Schick-probanak mondjak. Miután Schick, ki maga 1907-ben lett tanársegéd es Pirquet professzor- saga alatt magantanar (1912), sok ezer gyereken es felnotton próbálta ki a tesztjét, a többi fertőző es kiütést okozo megbetegedest is tanulmányozni kezd­te. Rájött arra, aminek az alapjait Pirquet-vei 1905- ben kiadott könyvében fektette le, hogy ha a szer­vezet “allergiásán” reagál, ezt megfelelő kezeléssel ki lehet küszöbölni. Schick hire túlterjedt a tengeren is. Klinikai osz­tályára az amerikai gyerekorvosok szinte kötelezően járták. Amikor Becsben kilátástalannak látszott, hogy tanszékét kapjon — hisz Pirquet még csak 49 eves volt —, elfogadta 1923-ban a New York-i Mt. Sinai kórház gyerekgyógyaszatának a vezetésere szóló meghívást. Nem számíthatott rá, hogy ekkori fonóké néhány ev múlva Öngyilkos lesz. Egy ideig úgy hitték, hogv Schick rossz lapra tett. De mégis ez lett a szerencséje. A náci megszállás alatt Európá­ban harminc rokonát irtották ki, neki pedig New York adott otthont. A legnagyobb gyerekosztályok versengtek érte. Egyszerre volt a fenti kórházon kí­vül még ötnek is a főorvosa; tanár a Columbia és az Einstein egyetemen, átvette a legismertebb immuno­lógiai szaklapnak, az “International Archives of Allergy and Applied Immunology”-nak a szerkesfcté- sat. Meg megérkezése évében kitüntették a Harvey éremmel. Rövidesen utána az orvosi akadémia arany ermevel. Ezenkívül az Amerikai-Magvar Orvostar.-a- sag 1955-ben tüntette ki. Népszerűsége oly nagy volt, hogy amikor a Shalk- fele védőoltást akarták népszerűsíteni, akkor a gye­rekek között feltüzhetö gombokat osztottak szél a következő felírassa!: “Engem már Schickeltek! És teged?” Egészen a haláláig folytatta tanácsadói tevékeny­séget, teljes testi és szellemi frissességgel. Éppen a fiatalokkal elmélyült és állandó kapcsolatával ma­gyarázta, hogy miért tudta fiatalos gondolkodas- modjat megőrizni.Mert Schick Bela hosszú elete vé­géig mindig akart valami újat tanulni, haladt a szak­májával és sohasem zárkózott el az uj gyógyszerek vagy módszerek bevezetése elöl. Utolsó pillanatéig felvevóképes maradt. Sőt,uj kutatásba is kezdett kilencven eves korában; meg akarta vizsgálni, hogy mi az allergia szerepe a koraszulesek kiváltásában. De erre már nem került sor. 1967-ben halt meg New Yorkban. Sillo-Seidl György HA ELŐFIZETÉSE LEJÁiT, í szíveskedjék annak meghosszabbitasarol idejében gondoskodni. Egv évre $ 15.— félévre S 8.— Megújításra: S....................................................... Naptárra: $........................................................... Név:...................................................................... Cim:............................................................................ V áros:.....’.........................Állam:...................... Zip Codd:....................... i AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 1000S Uj főtitkárt választott a NIVSZ I ., | ,, | BUDAPEST, A Magyarok Vilagszovetsege elnöksé­ge, sajat kerelmere, felmentette állásából Dr. Szabó Zoltán főtitkárt es helyebe Gosztonyi Jánost, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának alelnókét va­ti f lasztotta meg főtitkárnak. Eredményes munkájáért az elnökség elismereset és köszönetét fejezte H Dr. Szabó Zoltánnak. Lapunk olvasótábora, amelvböí szazaknak volt alkalmuk Dr. Szabó Zoltán segítő készségével, szí­vélyes jóakaratava! szemelvesen megismerkedni, ez­úton küldi legjobb kívánságát Dr. Szabó Zoltánnak, aki az M VSZ elnoksegeben továbbra is tevékenvked- ni fog. A Szentszék küldöttsége, Agostino Casaroli bí­boros, vatikáni államtitkár vezetésevei szeptember 27-29 között Magyarországra látogatott. A bíboros államtitkár és kísérete részt vett a Szent Gellert püs­pök születése ezeréves évfordulója alkalmával Esz­tergomban és Budapesten rendezett egyházi ünnep­ségeken. ^ SALINAS, Cal. Egv heti sztrájk titán megegyezésre jutottak a Teamster szakszervezetbe tartozó dolgo­zók a Bud Antié nevű salátatermelö val'alattal. • SAN FRANCISCO, Cal. Az allam vezetősége nincs kellőképpen felkészülve egv eset'eges töldrengesre, állítja a szövetségi kormány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents