Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-02 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY-KOMMENTÁR I Thursday, Oct. 2. 1980. 6. I------- — , ■— — ........... 1 1 1 * 1 1 " — " 1 ............................... — 11 1 — " ' ........ A SZÁZÖTVEN ÉVES ''HITEL” AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmaster* Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003! OKTOBER 6. 131 éve annak, hogy eldördültek azok a lövések az aradi varfalaknál. 131 éve annak, hogy megfeszül­tek a kötelek a magyar szabadságharc dicső vezérei nyakán. A seb, amelyet e rémtettek a magyar nép leiken ütött, ma is sajog. Több mint 400 évi történelmi aléltság, feldara- boltság, gyarmati alárendeltség után a magyar nép harsányan követelte jogát Europa és a világ többi népeivel való egyenjogúsághoz, az önálló nemzeti lét nyújtotta boldogság kereséséhez. E nagy történelmi juss megszerzeset késleltette a parazita osztrák uralom, még egy évszázadig. Szabad Magyarország szabad népe és minden jó­érzésé magyar kegyelettel adózik az októberi vérta­nuk emlékének. Ml LETT AZ OLCSÓ ENERGIÁVAL Úgy a republikánusok, mint a demokraták kö­vetkezetesen a legnagyobb olaj vállalatok szakértőit hívjak meg energia-programjuk kidolgozásara. Ez olyan, mint amikor a kecskére bízzák a káposztát. Az eredmeny. egyre nagyobb emergiatermelő forrá­sokat javasolnak, óriási szintetikus fütőanyagtele- peket, meg több, nagyobb nukleáris erőmüvet. Ezek a nagyméretű megoldások, eltekintve az álta­luk okozott társadalmi és környezetbeli problémák­tól, meg költségesebbek lennenek, mint az olaj, amit helyettesítenének. Carter elnök 88 milliárd dolláros “synfuel” terve, palabol es homokból csak annyit tudna kisajtolni, hogy 1990-ben a világ jelenlegi olajellátását 3 szá­zalékkal növelne. Ez az Egyesült Államok területé­ből több, mint 2000 negyzetmérföldet emésztene fel, olyan nagy területet, mint Delaware állam - es ara 50 százalékkal több lenne, mint az OPEC olaj 1979. évi ára. Napi hatmillió hordó mennyisé­gű vizet kívánna meg (olyan területen, ahol a vízzel gondosan kell gazdálkodni), határtalanul inflációs arakon. De a tervekkel mégis előrehaladnak! A nukleáris erő ara, amiről először azt mondták, hogy “túl olcso lenne mennyiségben mérni”, most állandóan drágul, lépést tartva az uranium, a bizton­sági es ellenőrző berendezések, a lezárások és meg­tisztítások költségéivel — mig végül olyan drága, hogy tálán meg a szénnél is többe kerül. Széchenyi István “Hitel” cimü müve mérföld­kő volt a magyar közgazdasagi gondolkodás fejlődésében. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia a mlí megjele­nésének 150. évfordulójára augusztusban tudo­mányos ülésszakot rendezett. Hetényi István pénzügyminiszter előadásában a magyar gazdasag fejlődesenek főbb összefüggéseit tárgyalta. Széchenyire emlékezve a gazdaság -politikusoknak sok mondanivalójuk van — mondotta. — A reform­kor ezen alkotó egyenisege számommá is megszívle­lendő gondolatot fejtett ki és realizált. Széchenyi­ben kiválóan egyesült a haladó reformgondolkodás, a javitó szándék es a gyakorlati cselekvés. Nézőpont­ja ma is minden javításra kész ember sajátja: “Mar ez miért van igy — és ennek ugv kell-e lenni, vagy tán nem kellene”. E szemlélet ma is aktuális. A jelen problémáiról szólva az előadó kijelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyi­latkozatában foglaltak megvalósítása az 1968-ban be­vezetett átfogó gazdaságirányítási reform következe­tes alkalmazását kívánja meg. Magyarország számára 1972-t követően a ktilke- reskedelmi cserearányok kedvezőtlenül alakultak és igv a dinamikus fejlődés a külkereskedelmi merleg jelentős egyensúlytalanságai okozó strukturális fe­szültséget hozott létre. A feszültség olyan mértékű lett, hogy 1978 végén elkerülhetetlenné valtak a mélyreható változások. A megváltozott követelmé­nyekhez tehát a gazdaságirányitas későn,esetenként helytelenül és nem kielégítő mértékben alkalmazko­dott. A nemzetközi infláció, az olajpolitika stb. zűr­zavaros nemzetközi alakulasa közvetett hatásként nehezítette, visszavetette az irányítási reform követ­kezetesebb érvényesítését, amely már ezt megelőző­en is nehezen birkózott a valtozo gazdasági követel­mények mélyreható tudatbeli és társadalmi hatásai­val. Egy sor helyesnek tartott lépés gyakorlati meg­tételéhez nem volt eró, sőt kételyek merülhettek fel azok helyességet illetően is. 1978 végen azonban világossá vált, hogy az objek­tív gazdaságfejlesztési lehetőségekhez alkalmazkod­va a népgazdaság egyensúlyának megszilárdításához és továbbhaladásának biztosításához a gazdasági es társadalmi kölcsönhatást figyelembevevő bátrabb lépesekre van szükség. Gazdasági előrehaladásunk kulcskérdése — mondotta Hetényi István — az, hogy mennyire tudjuk erősíteni a racionális gazdálkodást, és milyen módon lehet a legintenzivebben mozgó­sítani társadalmunk erőit a társadalmi és gazdasági kihívások pozitív megválaszolására. Az alapvető kér­dés tehát az intenzivebb társadalmi-gazdasági Ön- mozgositás. Ennek kibontakozásától függően lehet csak növekedési célokat kitűzni. Jövedelempolitikánk arra irányul, hogy a munká­sok és a mezőgazdasági fizikai dolgozók jövedelmei átlagban hasonló mértékben növekedjenek. A berek és keresetek munkaszerinti differenciálódása válto­zatlan cél maradi a családi jövedelmek nivellálását szolgáló — gyermekek és öregek után nyújtott — tár­sadalmi juttatások azonban ebben az öt evben csak lassúbb ütemben nőhetnek. Befejezésként utalt arra, hogy megfogant a Világ azon hangsúlya, miszerint “a tett az első, a szó a második”, és első útmutatássá vált a Stadium jel­mondata: “Minden ember annyit ér, mint amennyit hasznai.” Ennél jobb útmutatást mai feladataink megvalósításához a közgazdák nem kaphatnak. IDÉZETEK A “HITEL” - BOL Tanácskozzunk, fáradjunk ’s cselekedjünk, ’s csak ne kívánjuk még azt is, hogy a kormány érettünk szántson, vessen ’s csűreinkbe takarítson is. * A felvilágosító ellenzés hasznát senki nem tagad­hatja. Hogy tudja meg az ember... az igazat, ha min­denki minden szavát igenli? * Sok számos intézet mért szerkesztett hiányosan tökéletlenül ’s rosszul? mert az alattvalók függésben lévén szólásnál tanácsosbnak tartották a hallgatást. * ­...ne mondjuk: hogy más nemzetekkel a concur- rentiat nem állhatjuk ki...(miközben) több ’s jobb termekek kitermesztése, könnyebb communicatio ’s portékák becsesbre változása végett legkisebbet se teszünk ’s csak azt varjuk, hogy a galamb sülve repüljön szánkba. * Mai világban... mar ki-ki átlátja: hogy egy magá­nyos ember semmi, ’s csak egyesületnek van hosszú élete, ’s igazi súlya. * A tudományos emberfő mennyisége a nemzet i- gazi hatalma... nem termékeny lapány, hegyek, ásvá­nyok, éghajlat ’s at. teszik a közerőt, hanem az ész, melly azokat józanon használni tudja. A világ legnagyobb exportőrei (kivitel 1979-ben, milliárd dollárban) A világexport 75 százalékát 20 ország adja: 14 fejlett tőkés ország, 5 olajexportáló ország és a Szovjetunió. Az USA és az NSZK 10 száza­lékkal részesedik a világ évi 1600 milliárdos exportforgal­mából. A világkereskedelem volumene 1975 óta 37 száza­lékkal emelkedett, értéke pe­dig — elsősorban az infláció hatására — megduplázódott. (Forrás: Oie Süddeutsche Zei­tung, nyugatnémet napilap)

Next

/
Thumbnails
Contents