Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-10-02 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM KÖZGAZDASÁG Thursday, Oct. 2. 1980. 4. USD UJRRIPRROSIIRSR Carter elnök az Urban League országos konvencióján tartott beszédében többek között a kővetkezőket mondta: “A gazdasági terv, amelyet a jovo heten tárok az amerikai nép elé, sok millió munkás részére ad majd munkalehetőséget.” A terv három alappillére: 1. ) Adoengedmenv. 2. ) Tőkebefektetés alapiparokba. 3. ) Kooperáció a kormány, az iparbárók, es a munkások között. A kis- és kozepkeresetuek részere kilátásba helyezett adoengedmény egyenlő volna azzal az összeggel, amellyel a társadalombiztosítási adó emelkedik 1981-ben. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók nagy többségének nem jutna egy centtel sem több az eletszukségleti cikkek bevásárlására. Ezzel szemben a munkáltatók, a nagy vállalatok sokkal róvidebb időn belül vonhatnák le adójukból az uj gyárak építésébe és uj, modern gépek beszervezésébe fektetett összeget, mint ahogy azt a jelenlegi törvény előírja. Az egyetlen javaslat, amelv kedvezó-a munkásokra, hogy akik elveszítik munkájukat, ne 26 hétig, hanem 52 hétig legyenek jogosak munkanélküli biztosításra. A munkáltatokat mentesítenek az alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási adótól, és ezzel segítenének a vállalatok gazdasági helyzetén. A szövetségi kormány biztosítaná az alapipari vállalatok áltál felvett kölcsönöket. Az acél, vasút, autó, stb. vállalatok különleges nehézségekkel küzdenek. A terv életbe léptetése a közgazdászok szerint egy millió munkás részére nyújtana munkaalkalmat. A kormány, a munkáltatók és a munkások együttműködése Irving Shapiro, az EJ. du Pont vegyigyar igazgatója, a “Round Table” szervezet elnöke és Lane Kirkland, az AFL—CIO országos elnöke vezetésevei valósulna meg. Lane Kirkland nemregen a CBS “Face the Nation” televíziós programon arra akerdesre, hogy miként képzeli el a munkások közreműködését az ország ujraiparositási tervenek keresztülvitelében, a következőket válaszolta: “Többek között azon szorgoskodunk, hogy a munkások nyugdíjalapján felhalmozott összeget, mely több, mint egy trillió dollar, befektessük az ipar modernizalásaba.” A múlt században es a jelen szazad első negyedeben a munkások nagy többségé 10—14 oras munkanapot, hat-het napos munkahetet dolgozott ehbe- rek mellett és az általuk létrehozott profit tette lehetővé az ország iparosítását. Most, amikor az ország ujraiparositása van napirenden, ismét a munkások rovására akarjak megoldani ezt a problémát. Idézzük itt Tom Wicker, a N.Y. Times politikai írójának velemenyet a tervről: “Nem lelkesítő, unalmas, korlátolt úgy tervezésben, mint a várt eredményben. Tartalmaz ugyan néhány érdemleges elgondolást, melyek el vannak temetve szoszartvarsagban es az egeszet, szép csomagolásban, a nép elé tárják — politikai célkitűzéssel.” L 1 Képviselők a föld alatt A dán Jorn Utzon 1973-as alkotása, a “fehér betonvitorlás” sydneyi operaház után, az ausztrálok a korszerű építészét újabb mestermúvével kívánnak előrukkolni a nyolcvanas evekben. A vállalkozás, amely minden bizonnyal ismét világszerte feltűnést kelt majd: az uj Canberrái képviselöház megépítése. A tervek már a kezdet kezdetén “föld alatti parlament” elnevezéssel valtak ismertté. Az óriási létesítmény középső része egv domb belsejében kap helyet — a “tetőt” gyepszönyeg borítja. A zöld mezón állítják fel az Eiffel-toronyra emlékeztető, ám annál valamivel kopcösebb acélvázas szerkezetet, melynek csúcsán az ausztrál zászló hivatott lobogni. A kepviseloház es a szenátus épületszárnyai távolról nezve úgy festenek majd, mint egv-egy hatalmas bumeráng. A nemzetközi pályázatot ezzel a tervvel nyerte meg a Sydneyben született, jelenleg 36 esztendős Richard Thorp, aki egyébként immár 12 eve New Yorkiban dolgozik. A tervező úgy véli, elképzelésében “a monumentális görög építészet, az Akropo- lisz szelleme” tükröződik. A pályázati döntőbizottság egyik ausztrál tagja főként azért tartja rendkívül vonzónak Thorp elgondolását, mert “az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy megmásszák az épületet, kiránduljanak, sétáljanak, sót, akar játsz- szanak a tetején.” Az ausztrál kormányzat pillanatnyilag 150 millió dollárt szán az uj státusszimbólumra — szakemberek véleménye szerint azonban az építési költségek az átadas időpontjáig, azaz 1988-ig várhatóan megkétszereződnek. Az uj parlament felavatásara kerek évfordulón kerül sor: 1988-ban lesz 200 esztendeje annak, hogy fehérek települtek az ötödik kontinensre. KÉMEK ÉS PROVOKÁTOROK Az első világháború előtt nem igen alkalmazott USA kormánya kémeket, besúgókat és provokátbro- kat. Azokban az időkben csaknem kizárólagosan a nagy ipari és kereskedelmi vállalatok használták fel őket a munkások szervezésének megakadályozására. 1937-ben a szenátus, La FoIIette szenátor irányítása alatt, alaposan kivizsgálta e kérdést és megállapította, hogy 1834. és 1937. kozott, tehát midőn az alapipari munkások, a bányászok, autó- es acélipari munkások szervezése a CIO-ba folyamatban volt, egyedül a Pinkerton és Burns detektív cégek 3871 kémet és provokátort “szállítottak” az amerikai ipar számára. PRINCETON, N.J. Az itteni egvetem diakszenatusa meghívta Gus Hallt, a KP elnökjelöltjét programja kifejtésere. Hall hangsúlyozta, hogy az antiszovjetiz- mus, az amerikai külpolitika talpköve, a világ fel- robbantasara vezethet. USA-nak van minden nyugati allam kozott a legnagyobb hadikóltsegvetese es a legnagyobb számú munkanélküli lakossága. Közgazdasági szótár Napjainkban, a hosszantartó gazdasági válság idején, az újságokat olvasva, a tévét nézve, politikusok és közgazdasági “szakértők” beszédeit hallgatva, gyakran találkozunk közgazdasagi szakkifejezésekkel, amelyeknek jelentését, értelmét az átlag ember csak sejti, de nem tudja igazán, vagy helyesen. Ezeknek jó részét a megszokott szakmai nyelv keretében használják, de vannak olyanok, melyeket kellemetlen hangzású és jelentésű szavaknak jó hangzású szavakkal való elfedésére használnak közgazdászok es, különösen, politikusok. Lassúnk néhányat ezekből. Infláció az a gazdasági körülmény, amit a bankó- prés működésé okoz, amikor az állam több bankjegyet bocsát ki, mint amit az allam jövedelme fedez; más szóval felhígítja a pénzt (infláció rfelfujas), amivel az vészit értékéből. Recession a gazdaság visszaesése, amikor a gazdaság lelassul, az ipari termelés csökken, a kereskedelem pangásban van. A gazdaság vezetői a munkanélküliségét nem tartják a recesszió részenek, a profit az egyetlen mérték; recesszió van, ha a profit csökken, elmúlt, ha a profit emelkedik, tekintet nélkül a munkanélküliségre. A recesszió ellentéte a boom, a fellendülés, a gazdasági virágzás. A kettő egymást követő változásának időszaka a business, vagy economic cycle. A slowdown a lelassulás, az upswing a fellendülés folyamata. Depression többe nem használatos, azt kitörölték a szótárból, mert ez a szó a rosszemlékű korai 30-as évek mélységes gazdasági megtorpanását idézi emlékezetünkbe; ez a közgazdászok és bankvezérek részére olyan, mint a szekrénybe elrejtett csontváz (skeleton in the closet). Spending (költekezés!) az állami költségvetésnek, az a részé, amit az állam közjó, népjólét céljaira fordít: kozsegely (welfare), egészségügy, oktatás, kultúra (könyvtár es múzeum), környezetvédelem, stb., mindez “nem fontos”, tehát csökkenthető. Ilyen értelemben (politikusok szerint) a spending penzpocsékolast jelent. Ezzel ellentétben, a katonai költsegvetes, több, mint 130 milliárd dollar, jogos es szükséges kiadás (nem költekezés). “Priming the pump” a szivattyúnak működés előtt való feltoltése. Ennek a gazdasági világban való alkalmazásai Herbert Hoover elnök (1929) vezette be, ertve ezalatt a nagyvállalatoknak nyújtott pénzbeli segélyt (ez nem “welfare”) a gazdasági élet felvillanyozásara, amiből majdan leszivárog a segitség az alsóbb rétegekhez (ami sohasem következik be!). Infrastructure a gazdasági elet alapszerkezete: a tömegközlekedési eszközök, subway, vasutak, a hidak és országutak hálózata, a vízellátási és szennyvízrendszerek. Ezek első áldozatai a gazdasági válságnak; kóltségmegtakaritas céljából elmarad a karbantartás, igy mindaz fokozatosan leromlik, katasz- rofával kacérkodó módon. Ugyanez vonatkozik a városokra is, ahol a lakóházak elhanyagolása egész városnegyedek szónyegbombázási képét mutatják. V. 0. i l RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA 3 L 1437 Tni.-d Avenue, New Ycrk, N. Y. (A 31-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-844 i íálgnonok, születésnapi torták, lakodalmi, Ba '■ - J * Xlitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország Jj ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyltta
