Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-07-10 / 28. szám

AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 NEM CSODA... “Első felavatasi beszédében Jefferson elnök egy olyan nemzethez szólt, amelyben ‘honját lelhetné az utána következő századik, sót ez­redik nemzedék’. “Ma már nem igen beszelnek politikusaink a jövő nemzedékről, legfeljebb az aggodalom hangján, de semmiesetre sem az utánuk kővet­kező ezredik nemzedékről. “Azért van ez, mert eltűrtök, hogy a pénz és a különleges érdekeltségek megrohasszák hazánkban a politikai életet, minden színvona­lon. Nem csoda hát, ha felfedezzük, hogy a la­kosság többsége már elvesztette hitét a politi­kai rendszer működésében. “A nemzeti biztonságot nem a fegyverke­zési fölény nyújtja számunkra, mert az atom­fegyverek korszakában ilyesmiről nem lehet szó. Egyedüli biztonságunk a nép allhatatossa- ga, értelmessége és bölcsessége.” (Részlet Henrv Steele Commager, kiváló amerikai történetíró, a Columbia Egyetem pro­fesszorának a Christian Science Monitor ban közölt cikkéből.) HALÁL A “KÜSZÖBÖN” AJO, Arizona. A kinok kínjával, a kérlelhetet­len nap forro sugaraitól gyötörve, szomjtol ki- aszottan, a sivatag bokrai alatt enyhítő árnyat hiába keresve, pusztult el 15-20 szerencsétlen san salvadori polgár a del-arizonai sivatagban. Amerikába, az igeret földjére szerettek volna bejutni. Vadállatoknál kegyetlenebb ember- csempészek, akik e reményük teljesítését ígér­tek nekik, kirabolták, azutan étel-ital nélkül hagyták okét a sivatag útvesztőjében. Néhá­nyat sikerült közülük az amerikai határőrség­nek megmenteni. SZEMÉT DETROITBAN DETROIT, Mich. Tovább tart a detroiti sze- mételtakaritö munkások sztrájkja. Ez nemcsak a városi hatóságokat aggasztja, hanem a repub­likánus part vezetőséget is. A part ugyanis jú­lius közepén itt tartja elnókjelölö konvencióját es úgy vélik, a szemét nem volna megfelelő keret a párt programjához, amelyen most dol­goznak. Azonkivül nem szeretnek ha a szemét­kérdés versenyezne a sajtóban az ö konvenció­jukkal. • MEGALAKULT AZ ORSZÁGGYŰLÉS BUDAPEST. Az áltaiános választásokat köve­tően összeült az uj magvar országgyűlés, ame­lyen megválasztották az Elnöki Tanacs es a kormány tagjait. Az uj országgyűlés 352 tagja közül eredeti foglalkozás szerint munkás 158, paraszt 46, ér­telmiségi 130. A képviselők közül 106 no. Az Elnöki Tanacs elnöke ismét Losonczi Pal, a Minisztertanács elnöke Lazar György lett. Azok a new yorki nyugdíjas munkanélküliek, akik a múlt heten jelentkeztek a Munkaügyi Hivatal­ban, azt a megdöbbentő felvilágosítást kapták, hogy eletbelepett a kongresszus áltál 1976-ban elfogadott törvény /P.L. 96-566/, amely szerint, ha a szövetsé­gi nyugdíjas elveszíti munkáját és folyamodik az álla­mi munkanélküli biztosításért, a szövetségi nyugdija fejében kapott minden dollárt levonják az állami munkanélküli biztosításból. Ez termeszétesen azt jelenti, hogy a legtöbb szö­vetségi nyugdíjas nem jogos egy cent munkanélküli biztosításra sem. Felmerül a kérdés: miért eppen júliusban, az év hetedik hónapjában lépett e törvény érvénybe? A válasz: annak hatályba lépéséhez szükséges volt az állami törvényhozó testület és a kormányzó hoz­zájárulása, jóváhagyása. Az Albanvban működő kép­viselők és szenátorok a nyári szünet előtti utolsó napon hagyták jóvá a szövetségi kormány e merény­az elnök tervei következtében az Egyesült Államok öt év múlva a jelenleginél sokkalta gyengébb és sze­gényebb lesz. Rámutatva az egyre mélyülő gazdasági valsagra, a gyarak járvanyszeru lezárásara, Anderson hang- sűlyozta, hogy Carter programja gyengíti USA köz­gazdaságát, csökkenti a produktivitást, tehát ver­senyképessegünket , acéliparunk nem lesz termeléke­nyebb, közlekedésünk tovább fog romlani és kül­földi olajra való utaltságunk nem csökken. E szempontból mérlegelve a költségvetést, az egy trillió dollár kidobott pénznek tekinthető. letét és Hugh Carey kormányzó másnap, késedelem nélkül, aláírásával jóváhagyta a törvényhozók hatá­rozatát. Villámcsapásként érte ez a nyugdíjasok millióit. Carey kormányzó es az állami törvényhozók legele­mibb erkölcsi feladata az lett volna, hogy visszauta­sítsak a négy évvel ezelőtt elfogadott törvényt es keijek annak azonnali visszavonását. A szakszervezetek is tétlenek maradtak és sző nélkül tűrték a nemzet legszegényebb rétegei ellen elkövetett merényletet. Nyomást kell gyakorolni a kongresszusra es követelni kell e törvény visszavonását és a szövet­ségi nyugdíjasok jogának visszállitását a munkanél­küli biztosításra, visszamenőleg. Lapunk szerkesztője levelet intézett Carev new yorki kormányzóhoz, intézkedését sürgetve ezen igazsagtalan lépés visszavonására. Levele szövegét lapunk legközelebbi szamaban közöljük. MERÉNYIÉT* NYUGDÍJASOK EUEN AMERIKAI 9 Aro25ceat “KIDOBOTT PÉNZ ” A fenti grafikon világosan mutatja, hogy mennyivel több munkaalkalom létesíthető a közoktatásra es közegészségre fordított összeggel. Az átlagos amerikai család 19.400 dollárnyi adót fog fizetni az elkö­vetkező ót esztendő fo­lyamán a kormány hadi­kiadásainak fedezésére. Ezt a megállapítást tartal­mazza az a jelentes, ame­lyet James R. Anderson professzor, a Michigan-i Employment Research Associates nevű kutató­intézet közreműködésével a kepviselöhaz katonai költségvetési albizottsága számára készített. Ez a csoport volt az, amelv az elmúlt évek fo­lyamán számos felmerést végzett amerikai szakszer­vezetek megbízásából a katonai kiadások Kínálásáról a munkaviszonyokra. Az egyik ilyen kimutatás, amelyet a 70.000 tag­létszámú International Association of Machinist megrendelésére készítettek, bebizonyította, hogy minden egyes egy billió dollár, amelyet hadikiadá­sokra költenek, átlag 750.000 munkaalkalmat léte­sít. Ezzel szemben, ha ugyanazt az egy billió dollárt közoktatási célokra (iskolák építésére, tanítók, ta­nárok felvetelere) fordítanak, az 187.000. tehát több, mint kétszer annyi munkaalkalmat létesítene. A közegészség térén pedig 139.000 munkaalkalmat. A kongresszus albizottsága előtt tanúskodva, An­derson professzor kijelentette a múlt héten, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents