Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-07-10 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZŐ KÜLPOLITIKA Thursday, July 10. 1980. 2. ,J/íiwífa a mfóffbaftó AMIKOR BŰN A HALLGATÁS Xt 3H$Tt3t 1 Párizs El kell ismerni, hogy azok az országok mutatják a legkisebb hajlandóságot a belső gazdasági es társadalmi reformokra, amelyeknek . burzsoa vezetői szorosan kötődnek a Nyugathoz, és amelyek mindenáron kerülik az összeütközést a tőkés világgal. A fejlett tőkés országok “töprengenek”, hogyan lehet az eddigi kizsákmányolás által kiéheztetett országok népéin segiteni. Anthony Lewis, a N.Y. Times egyik hírneves politikai kommentátora, a lap jun. 30-i szamaban közölt cikkében felteszi a kérdést: az USA zsidóság vezetői helyesen cselekszenek-e, ha szótlanul es kritika nélkül szemlélik az izraeli kormány politikáját, amelv végzetes következményekkel járhat? Lewis idézi Sol Roth, Miami Beach-i rabbi véleményét és felsorolja az izraeli kormány politikája okozta fejleményeket: 1. ) A Jordán nyugati térségében felállított izraeli települések, egyes izraeli katonai szakértők véleménye szerint, csak újabb nehézséget okoznak. Az USA-ból érkező vezető egyének is aggodalommal tekintik e települések okozta fejleményeket. 2. ) Egyre több hadköteles fiatal egyszerűen kijelentette, hogy besorozása esetén, megtagadja a Jordan nyugati térségeben a katonai szolgálatot. A hadsereg morálja egyre lazul. 3. ) Izrael népe, mely eddig egységes volt, ma egyre jobban két egymással szembenálló táborba tömörül. A kivándorlás egyre nagyobb hullámokat ver. A nép attól tart, hogy a Jordán nyugati térségeben fegyveres összeütközésre kerül a sor. A vallásos települök állig fel vannak fegyverezve es katonai osztagokba szervezkedtek. 4. ) Az Izraelben élő 500.000 arab, izraeli polgár egyre radikálisabb állaspontra helyezkedik e's szorosabb kapcsolatot keres az ország határain kívül elő palesztinaiakkal. 5. ) Egyre feszültebb a helyzet az Izrael-Egyiptom-i béke kérdésében. Szadat úgy nyiltakozott,hogy nem vár eredményt a Begin kormánnyal való tárgyalásoktól. * Az amerikai zsidóság több vezető személyisege Begin miniszterelnökkel tartott személyes tárgyalásai folyamán kritizálta a kormány települési politikáját, de nem volt hajlandó e kritikát nyíltan hangoztatni, mert felmerült az ország biztonságának kérdésé. Érthető-e, elfogadható-e ez a némasag — teszi fel a kérdést Anthony Lewis. Es felel ra: “Ez a hallgatás elfogadja a Begin kormány települési politikájának jogosságát. Izrael határain belül megnehezíti azok problémáját, akik aggódnak e fejlemények következmenyei felett. Ha aggodalmuk méltányos és ezt a politikát tovább folytatják, és ennek következmenyei elmérgesitik a helyzetet, a történelem nem fogja megbocsátani hallgatásukat.” EURÓPA“ISMERETLEN” ORSZÁGA EGY FRANCIA ÚJSÁGÍRÓ RIPORTJA ALBÁNIÁRÓL ASAHI SHIMBÚN \ Tokió A világ valamennyi nemzetének számot kell vetnie azzal, hogy a nemzetközi közösségnek ugyanabban a bárkájában ülnek, akár északiak, akár deliek. Következésképpen a Föld lakóinak parancsoló szüksegszerüseg, hogy egyszer s mindenkorra tudomásulvegyék: bármilyen eltérő véleményeink legyenek is, nincs más választásunk, minthogy végtelen türelemmel folytassuk a tárgyalásokat az uj gazdasági világrend kialakítására. TO bhma | Athén Adósok és hitelezők Napjaink egyik legsúlyosabb problémája a fejlődő világ eladósodása. Ez a folyamat ugyanis alapjaiban rendítheti meg a világ gazdasági és pénzügyi rendszerét. Az eladósodás legfőbb oka az olajámó- vekedés volt, amelynek a harmadik világ országai vaitak az áldozataivá. E helyzetből adódott, hogy a fejlődők eladósodtak, az általuk felvett kölcsönök összege 1973-tól 1979-ig 120 milliárd dollárról 340-re nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a fejlődő országoknak évről évre óriási összegeket kell visszafizetniük. Amennyiben nem dolgozzuk ki az Észak es a Del együttműködésének az uj politikáját, aligha kerülhetjük el a gazdasági visszaesést, s netán azokat a reagálásokat sem, amelyek a világ békéjét is fenyegethetik. WASHINGTON, O.C.AU.S. News & World Report folyóiratban az ország több neves közgazdásza közős nyiltakozatban azt állította, hogy az ország gazdasági válsága legalacsonyabb fokát csak jövő év februaijaban éri majd el, amikor a munkanélküliek szama 9.2 százalékra emelkedhet. Albánia tulajdonképpen ma is ismeretlen ország. Nyugati újságírónak is ritkán sikerül oda eljutnia. A francia újságíró, aki nemrégen ott járt, igy Írja le a látnivalókat: A Rinas nevű repülőtéren száll le gépünk, ez Tiranától 15 kilométerre van. A géptói balra hirtelen légvédelmi üteget látni, távolabb harcrakész MIG-ge- pek készülnék rajthoz. A varos felé haladva olyan benyomásunk támad, hogy Albánia el van zarva a külvilágtól, de állandóan attól retteg, hogy ez a külső világ megtámadja. A domboldalakon mindenféle betonbunkerek. Útközben egyetlen autóval sem találkozunk; annál több öszvér, kocsi, biciklis és gyalogos látható. Az ut gödrökkel tarkított. Rizsföldeken fehér fejkendős nők hajlonganak. Aztán Tirana — szegényes kis házak. Az emberek öltözetük alapján nomádok benyomását keltik. A Skander bég tér — egész Albánia központi tere — közelében van egy piac, a Nemzet Martiijai útja es a Lenin ut között. Fekete szoknyás parasztasszonyok falusi árukat kínálnak; a vevők sokáig alkudoznak. Valamivel odébb — a kereskedelmi negyed. Hosszú sorban boltok, melyekben alig lehet valamit vásárolni. Kevés áru, kevés vevó, sok sétáló — az emberek régi- módian és hanyagul öltözve. A Skander bég téren rengeteg vörös zászló és transzparens; az egyetem nagy fehér épülete. Minden nyugalmas, sót szomorú benyomást kelt. Autó ritkán látható, annál több ember. De úgy igazán csak az est beálltával élénkül a forgalom a téren. Itt gyűlik össze az ifjúság egv kis beszélgetésre, tréfálkozásra. Fiatal civilek, egyetemisták, katonák és rendőrnők. Még a diáklányok is a katonai kiképzéskor használt egyenruhát hordják. Nincs veszekedés vagy verekedés — ez tilos! Tilos koldulni, csavarogni, tilos a prostitúció, a lopás és a zúgkereskedelem. A bűnösöket munkatáborokba viszik. Ezért nyugodtan ott lehet hagyni a nyitott ajtajú autóban pénztárcánkat, dokumentumainkat. Órák múlva is ott fekszik, érintetlenül. Igen, Albánia — az nem Párizs. Albánia az európai világ vegén található... A PAPA BRAZÍLIÁBAN SAO PAULO. E hatalmas metropolis határában tartott szabadtéri nagymiséje előtt II. János Pál pápa beszélgetést folytatott az itteni acelmunkások vezetőivel. Két hónappal ezelőtt a kormány katonai erőszakkal verte le az itteni autóipari munkások sztrájkját. “A kapitalizmus — mondta Waldemar Rossi, 23 eves acelmunkás a papanak — tűrhetetlen munka- viszonyokat erőszakol a dolgozókra, megveszteget egyes dolgozókat, önmaga alkot törvényeket kizárólag a profit által vezérelve. A nagy multinacionális cégek dzsungel-rendszereben élünk itt.” Válaszában a pápa többek között a következőket mondta: “Ott, ahol allando az igazságtalanság, aláássak a társadalom alapzatát. Ez a helyzet fennáll mindenütt, ahol az anyagi javak szétosztása kizárólag a nagyobb profit alapján történik« A társadalmi rendet azonban csak lassan, fokozatosan, békés reformokkal kell.módosítani. “Brazília püspökei — jelentette ki a papa látogatásával egyidóben Paulo Evaristo Ams bibomok, Brazília hercegprímása — különös figyelmet fognak szentelni az elkövetkező evekben a földkérdésre, a nép szervezésere, az elnyomott nincstelenek támo, i i „ gatasara.
