Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-09-25 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÜLŐFÖLD Thursday, Sep. 25. 1980. Har i sny areklám PESTI HUMOR A megállóban egv jóképű, fiatal szőke férfi megbámulta a labamat. Kihúztam magam, a szorító cipó ellenére ruganyos tánclépesekkel mentem tovább. A kedvem jobb lett, aztán egyre jobb, mert egy középkorú szemüveges is utanam fordult, a a százhalombattai óriás bokámat nézte. Aztán egy harmadik is... hát ennyire azért nem jó a lábam! Lenéztem, a harisnyám harmonikázik, tekereg, sarka valahol a rüsztömön. Egves “Dáma.” Tegnap vettem. Irány az üzlet, harisnvacsere. A lila csomagolású “Ladv” mar kipróbált marka, megveszem, különben sem kapható más. Felhúzom, príma! Léptéim már nem o'van ruganyosak, az önbizalmam oda, de a ferfitekintetek igy is felhívjak a figyelmemet: tiz percen belül elmozdult, bepórgött, lebuggyant rajtam a harisnyanadrag. Visszamegyek az üzletbe, mondom. Hasztalan. A nullás méret kicsi lenne, meg nincs is, feles nem létezik, meg aztan a méreteim deréktól lefele a magyar “egyes” női méretnek felelnek meg. Jgy nem járhatok, muszáj vennem meg egy harisnyát. De nem itt! Felvenni mar nincs idom, kifizetni alig tudom, bar ne tettem volna: ez a harisnyanadrag nem lóg, nem fityeg, ellenkezőleg. Szépén kifesz’úl, ahogy illik, de valami nagyon kényelmetlen raita: egvik szara feltűnően rövidebb, mint a másik. Lehet, hogy ezert “Extra lady” a neve? Hat, nem randevúra való, az biztos. Nem is jutnék el benne meg egy közeli randevúig sem: lehajolok, reccs. A rovidebbik szára keresztben elvált, ezerfelé futnak a szemek. ,1 tf Volt egv harisnyanadragom. Es van meg két hord- hatatlan. Egy vigaszom van, legalább szép a nevük: “Dáma”, “Lady”, “Super Lady.” Vermes Éva Melyik a legmagasabb? „A százhalombattai.” Még csak alapozták akkor a Duna mentén, de a mesterek már magukénak tartották, dicsekedtek vele. „Európa legmagasabb kéménye. Kétszáz méter magas. Ha feljön velünk ide, erre az öreg kéményre, innen is láthatja. Minden pesti kéményről látni lehet.” A mesterek már akkor is látták. „Arra, a Duna felé nézzen, az ott, az a magas!” Még az első gyűrűjénél, az első ötven méter magasságban gyulladtak akkor még ki esténként jelző lámpásai, de már ha délre, a Duna felé néztek, látták azt az óriást, amely nemcsak Európa egyik legnagyobb kéménye, de a világon is a harmadik. Nem rekordmagassága miatt jelkép ez a szürke vasbeton óriás ... Mint monumentális mérföldkő áll és dolgozik Budapest déli kapujában. A Duna menti Hőerőmű óriási kéménye. Erőmű, amely az energiát szállítja az akkor épülő, ma húszéves ipari óriásnak, a hazai kőolajfeldolgozás bázisának, a Dunai Kőolajipari Vállalatnak. Egy kis történelem A Gazdasági Bizottság 1960-ban jóváhagyta Százhalombattán, az iparilag érintetlen mezőgazdasági területeken a korszerű, évenként hárommillió tonna szovjet kőolaj feldolgozására alkalmas finomító építését. A hatvanas években már egyértelművé vált: a kőolajtermék felhasználása olyan ütemben 1 növekszik, amelynek biztosímost már a fejlesztés harmadik ütemén dolgoznak. A következő ötéves terv: a negyedik lépcső lesz. Fáklya az égen Húszegynéhány évvel ezelőtt a kéményóriás mutatta messziről: Pest kapujában erőd épült. A százhalombattai óriás az országúton haladva messziről látszik: a sötétedésben ezernyi izzólámpa fénye jelzi, és a soha ki nem alvó magas fáklya lobogása. Esti fényben a DKV tására új termelőkapacitásokat kell teremteni. Ezért 1968-ban egy újabb döntés született a DKV II. fejlesztési program megvalósítására. Ez 5 és fél millió tonna évi kapacitásbővítést írt elő. Már nemcsak bővítésről volt szó: minőségjavításról is. Az ország gépkocsiállományának korszerűsödése, a korrózió- és levegőszennyeződés csökkentése magasabb oktánszámú benzint, alacsony kéntartalmú gázolaj gyártását kívánta. Százhalombatta az ország energiaellátásának a szíve lett. Az összefüggő vertikum 1970-ben benzint, gázolajat, kenőolajakat, petrolkémiai anyagokat állít elő. Közben a növekvő energia- és vegyi alapanyagigény oly gyorsan nőtt, hogy „menet közben” át kellett dolgozni a terveket. A földolgozás mennyisége most már kilencmillió tonna. Ebből hét a Barátság kőolajvezetékből, kettő a hazai olajmezőkről érkezik. Ez a fejlesztés 1976-ban befejeződött, Már a vasúti menetrendekben is szerepel a „MÁV Dunai Finomító Vasútállomás” neve. Űj állomás, a száz évnél idősebb Budapest— Pusztaszabolcs vonalon, Százhalombatta és Ercsi között. A DKV termékeinek az országba, a nagyvilágba induló, nagy vasúti pályaudvarát 1964-ben kezdték építeni. Előbb három vágányt fektettek le, a második rekonstrukció befejeztével már 19 vágány szolgálja az egyre bővülő forgalmat, s ehhez kell még számítanunk a DKV vasútüzemének (külön vasútüzeme van!) a 46 kilométer hosszú iparvágány-hálózatát. Ez a Duna menti vasútállomás majd minden esztendőben elnyerte az élenjáró szolgálati hely címet. A nehéz, különleges gondot igénylő munkáért, az egyre nagyobb forgalom pontos, gyors lebonyolításáért. Naponta 550—600 a kocsiforgalma. Fekete arany és fehér áru... .4 RegőczY—Sallai kellős sikere Amerikában Minden várakozást felülmúló sikerrel mutatkozott be Lake Placid-ban RegcJczy Krisztina és Sallai András, az Ice Follies amerikai jégrevüben. A világ- bajnokságot es olimpiai ezüstérmet nyert magyar jégtáncospár, amely egy evrtT$*erzódött az amerikai társulathoz, a Lake Placid-i olimpiai sportpalotaban tizerzerfonyi közönség előtt lepett a jégre. Interjúban Regöczy Krisztina elmondta: magyar t »• M I I i népviseletben jelentünk meg, első számként terme• • I szetesen magyar csárdást, másodiknak pedig a Vig özvegy nagykeringojet adtuk elő. Azt hiszem sikerült “magyarosítanunk” az egész revűt. Rajtunk kívül a műsorban csak amerikai es kanadai szólisták szerepelnek. ír 1 | I Regoczyek Lake Piacid után további tizenöt amerikai varodban lepnek fel. Újítsa még előfizetését! A nyersanyag, a „fekete arany” először a szovjet gyártmányú nagy atmoszferikus és vákuum-lepárlóbe- rendezésekbe kerül. A köny- nyebb anyagok felszállnak, a nehezek leülepednek. Elválik az olajban levő könnyű gáz, majd a nehezebb etilén, s folyamatosan a propán-bután, a könnyű benzin, a nehéz benzin: az olajosok nyelvén: a „fekete áru”, a különböző olajak, s végül a bitumen. Egy finomító gazdaságosságát, hasznát legjobban úgy lehet mérni, hogy a kőolajból mennyi értékesebb alkotóelemet: „fehér árut” lehet kinyerni. Ma már a DKV mintegy 55 százalékban ad ilyen értékesebb, vegyi terméket, és az a cél, hogy elérjék a 63—65 százalékot. A mostani „fekete áruból”, a nehéz olajokból, a bitumenből az új üzemek segítségével értékesebb termékeket gyártanak, s kevesebb fűtőanyagot. A battai hőerőmű például a finomítóból közvetlenül kapja a kazánok táplálására a pakurát. Most az évi fűtőolaj-termelés 1,3 millió tonna körül van. A jövőben ebből 1 millió tonna „fehér árut” szeretnének feldolgozni. K. Gy.
