Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-09-25 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ EGÉSZSÉG —SZÜLŐFÖLD Thursday, Sep. 25. 1980. 9. Az endokrinológiáról A MELLÉKPAJZSMIRIGY hormonja a szervezet kalcium- és foszforforgalmát szabályozza, ezáltal a csontok felépítését és lebontását tartja egyensúlyban. A MELLÉKVESE hormonjai három csoportot alkotnak. Az első az ásványi anyagcsere-forgalmat szabályozza, különösen a nátriumét és a káliumét. A hormon hiányában a szervezet nem képes a nátriumot visszatartani a sejtekben, a kalciumszint megnő; e zavar halálos kimenetelű is lehet. A második csoport hormonjai a szénhidrát és a fehérje anyagcseréjére hatnak. A harmadiké viszont a nemi jelleg kialakításában és fenntartásában játszanak fontos szerepet. A hormon fokozott termelése gyermekkorban korai nemi érzéshez vezet, felnőtt nőknél viszont elférfiasodási jelenségekkel járhat. A mellékvese teljes elpusztulása néhány nap alatt halálhoz vezethet. Ilyenkor a vérnyomás esik, a vér besűrűsödik, általános izomgyengeség áll be, a testhőmérséklet alacsony, az alapanyagcsere csökken. A halált a vérkeringés és a veseműködés elégtelensége okozza. E súlyos állapotban a meliékvesekéreg-kivonat életmentő szerepet játszhat. A mellékvese-kiválasztást az agyfüggelék hormonja fokozza. Például stresszhelyzetben az agyfüggelék növeli ezeknek a hormonoknak a termelését, különösen az adrenalinét, amely serkenti a szimpatikus idegrendszer működését, a szervezet fokozott teljesítőképességét váltja ki. Így az agyfüggelék, a mellékveserendszer segíti a szervezet alkalmazkodó képességét stresszhelyzetekben is. A NEMI VAGY IVARMIRIGYEK mint külső és belső el választású mirigyek szerepelnek. Külső tevékenységük az ivarsejttermelés. A belső nemi hormonok a nemi szervek normális működéséhez szükségesek és egyben meghatározzák a másodlagos nemi jelleget. A nemi érés az éghajlattal változó folyamat. Nálunk a leányoknál 12—14, fiúknál viszont 14—16 éves korban kezdődik. Az ebben a korban létrejött mirigyelváltozások (kasztráció) a nemi szervek fejletlenségéhez vezetnek, és a másodlagos nemi jelleg nem alakul ki. A here hormontermelése is az agyfüggelék hatása alatt áll. A petefészek hormonjának hiányakor a nemi érés nem következik be, a méh növekedése és ciklikus változásai elmaradnak. Ivarérett korban a petefészek eltávolítása a másodlagos nemi jelleg visszafejlődéséhez és a menstruációs ciklus elmaradásához vezet. A CSECSEMŐMIRIGY hormonja a fiatal szervezet növekedését serkenti, ugyanakkor a nemi mirigyek működését gátolja. A serdülőkor után e mirigy visszafejlődik. A TOBOZMIRIGY hormonja gátolja a nemi szervek kifejlődését és megakadályozza az idő előtti nemi érést. Ha ez a mir;'~r a serdülőkor előtt elpusztul, korai nemi érés következik be. A hormonszint növekedésekor a nemi szervek sorvadása jön létre. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbitasarol idejéber gondoskodni. Egy évre % 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $...................................................... Naptárra: $.......................................................... Név:...................................................................... Cím:..................................................................... Varos:......!.......................Állam:....................... Zip Code:....................... # AMERIKAI MAGYAR SZÓ 180 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 SZÜRET ELŐTT A pinceszereken sokat tanulhat az ember. Például: Menes farao sírjában szőlőmagvakat találtak, pedig jó 5000 evvel ezelőtt uralkodott. A borhamisítók ellen Hammurabi hozott először törvényt Mezopotámiában. A görög Solon viszont büntetés terhe mellett kötelezte a kocsmáro- sokat a bor felvizelésé- re, mert azt hitte, ettől az okori “fröccstől” kevésbe rúgnak be a polgárok. Vörösmarty biztosan pinceszeren irta a pohárba zárt napfényről: “FÖlfele megy borban a gyöngy, jól teszi. /Tőle senki e jogát el nem veszi”, / “Borban a gond megbetegszik, El a kedv, / nincs a földön gyógveröre több ily nedv.” Benedek pápa a neki küldött tokajit igv köszönte meg Mária Teréziának: “Áldott legyen a föld, mely téged termett, áldott az asszony, mely téged küldött és áldott vagyok en, aki teged iszlak!”... Milyen lehet egy bor? Avas, bársonyos, egérizü, húzós, kövér, pirkadt, rókaizőtükrös, olajos, testes stb. ( 48 féle minősítés van.) A pinceszerek hangulatában mindig eltűnik a nagy munka, a verejtékes kapalas, metszés, forgatás, ültetés évközi tevékenysége. A pinceszer: kóstolgatás, vendégfogadás. Az alkotás fölötti öröm. Szüret előtt nincs pinceszer. Ilyenkor a gond a nagyobb. Élesedik a fény. Ez az ősz jele. Rozsdásabbak a zöld levelek, üvegesednek a harmatcseppeket tartó szőlőszemek. A fehér falu présházak előtt — Móron es Egerben, Szekszardon vagy Tokajban — hordókat mosnak, “anslagot” égetnek, pincéket rendeznek. De meg a permetezőgéphez is nyúlni kell. — Ilyen időnk sok eve nem volt. Lisztharmat, “pe- renesz” tenyészik a nagy párában —mondja Rebélyi József hegymagasi szőlősgazda és izzadó homlokából ősz haját a sapkája alá gyűri. — Negyven—Útven eve még 23—24 fokosra érett be a must, most meg 16 fokosnak is örülünk. Kevés a napfény. — Nehéz volt az aratás, nehéz lesz a szüret is — sóhajt nagyot Dr. Bodnár István, a kiskunhalasi szőlőtermesztési rendszer közgazdásza. — Mi minden munkafolyamatot gépesítettünk. A telepítéstől kezdve a szüretig, sót a borkészítésig emberkéz nem nyúl a tokéhez. Ót kombájnunk és több komplex gépsorunk várja a kezdést. Színesedik a vörösbornak való a villányi-siklósi dombvidékén. Több hetes késés hátráltatja a munkát: nagy kérdőjel kend az 1980-as évjárat minősége után! Az egész ország szölőkidturáira ez a jellemző. Szüts Dénes A visegrádi palota Hazank egyik közismert, festői táján, a fovárostol 42 km-re, a Duna jobb partján, hegyektől övezett szorosban van Visegrád. Paratlan természeti adottságait, előnyeit korán felismerték. Védelmi célokat szolgait a romai birodalom idejen csakúgy, mint a honfoglalás után. A XIV—XV. században Visegrád már az ország politikai es kulturális központja. Jelentősege akkor nőtt meg igazán, amikor Róbert Karolv 1316-ban családjával es udvartartásával ideköltözött. A király kezdetben a régi varban lakott, de mivel azt nehezen lehetett megközelíteni, szükségessé vált egv uj lakopalota épitese. Az épitkezés az 1320-as evek elején kezdődött, s 1330-ban már benne lakott a királyi család. A palotában tartottak a hires “visegrádi kongresszust” — 1335 őszen. A palota epitesenek több szakaszat különböztethetjük meg. A második szakaszban alakult ki a palota ma ismert alaprajzi rendszere: a több szintes kiralvi palota, s tőle délre az összeköttetést alkoto, 35 meter hosszú kápolna, előtte a nagyméretű terasszal. A szobasort fagerendas mennyezet borította, s működött benne vízvezeték, csalornatelep és gőzfürdő is. A harmadik — Zsigmond-kori — építészeti szakaszban a palotát a Duna felé bővítették. Ekkor készült az első teraszon a fogadóudvar és a lépcsőrendszer. Mátyás király építészeinek munkájáról egv 1474-ben kelt oklevél tanúskodik. E szerint erdélyi szász iparosokat hívtak oda dolgozni, s 1476-ban — Matvas es Beatrix hazassagkótése után — olasz mesterek is bekapcsolódtak az épitesbe. A palota szépségéről Oláh Miklós esztergomi érsek —aki fiatal korában járt Visegradon — 1536-ban ezt irta: “Palotái es más épületei valóban királyhoz méltóak... 350 helyiségnél több van benne.” Mátyás halála után fia, Corvin János lakott Visegradon, majd Ulászló idejen a koronaőrök birtokoltak. Berendezéseit széthordták, az udvarokat, szobrokat, kutakat elhanyagoltak, mígnem az egesz várost elpusztító tűzvész — 1543-ban — teljesen tönkretette. A múlt században megkezdődött kutatómunka nyomat sem talalta a leírásokból jól ismert, pompás épületeknek. Először 1934-ben koronázta siker a feltárást, akkor került elő a kápolna falmaradva- nya. 1945-ig feltárták a ül. teraszon a királyi lakosztály teremsorát, a kápolna szentélyét, a II. terasz díszudvarát, a kerengő folvósot es a Hercules-kut aranvlag ep vörös márvány töredéket. " 1948-ban a munka már a feltárt részek konzerválásával folytatódott. Az udvarokat diszito szobrok, kutak: másolati példányok. Az eredeti töredékeket a visegrádi Mátyás király Múzeumban őrzik. > Szente Erzsébet
