Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-09-18 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY-KOMMENTÁR Thursday, Sep. 18. 1980. 6 . @ ^ írja: Kovács József, Apróságok az amerikai magyarság életéből VII. T ' AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmaster? Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. H0LTZMAN GYŐZELME Érdemes felfigyelni Elizabeth Holtzman képvise­lőnő eloválasztasi győzelmére. O volt a négy de­mokrata egyike, aki pályázott New York államban a szövetségi szenátori tisztségre. Minden kétségét kizáróan a négy pályázó közül ő volt az, aki a sza­vazók érdekét szolgáló programmal lépett fel. Kongresszusi működése alatt legtöbb esetben tá­mogatta a haladó törvényjavaslatokat és ellenezte a nép érdekét sértő törekvéseket. Bess Myerson, aki szintén pályázott a jelölesre, a kampány folyamán állandóan hangoztatta azt a va­dat, hogy Holtzman képviselőnő ellenezte a hadiki­adások emelései. Ezzel próbált szavazatokat szerez­ni a maga részere es győzelemre vinni kampányai. Annak ellenére, hogy Koch polgármester, Carey kormányzó, Daniel P. Moynihan szenátor es a De­mokrata Párt gépezete Myerson jelölését támogatta, Elizabeth Holtzman kapta meg az elovalasztasokon aszavazatok többségét: 332.721-t, 74.978 szavazat­tal többet, mint Bess Myerson. A négy jelölt közül a legreakciősabb, John San- tucci, Queens főügyésze, kapta a legkevesebb szava­zatot (103.578). Mit jelent Elizabeth Holtzman győzelme? Többek kozott azt, hogy alaptalan az a híreszte­lés, hogy egy reakciós hullám vonul végig az orszá­gon. Ahol van a nép érdekét szolgáló program és a nép bizalmat élvező vezetes, ott alkalom van a sza­vazok többségét mozgósítani a haladas képviselői mögött. (folytatás az 1. oldalról) az Álom vege... vízzel. 22 ember a vízbe fulladt, vagy levegő hiányában fulladt meg. A hajovizsgalatra odaérkező dominikai par­ti őrség figyelmes lett a ketségbeesett dóröm- bólésre, kinyitották a tartályt. 22 vízbe fulladt és 12 félholt dominikait találtak ott. Ez lett az alom vége. A hatóságok megindítottak a vizsgálatot. Újítsa meg előfizetését! A közösségi élet megszervezésének legfontosabb területét az egyesületek jelentették ugyan, mielőtt azonban történetükre rátérnénk, érdemes néhány esztendővel korábbi időbe visszanyúlni, hogy fel­idézzük egy olyan személyiség alakját, aki minden­ben ellentéte volt annak az amerikai magyar értel­miségnek, amelyet korábban jellemeztünk. William N. Loew — Löw Vilmos (1847-1922) — nevet ma mar kevesen ismerik, alakja azonban el­kerülhetetlenül helyet kell, hogy kapjon az ameri­kai magyarság torteneteben. A kiegyezés esztendejé­ben ment Amerikába, ahol kortársai közül a leg­többet tette a magyar kidtura ápolása, az amerikai olvasok fele közvetítése, es az amerikai magyar mun­kásság kulturális színvonalának emelése érdekében. Jogasz volt ugyan, de legszívesebben a magyar köl­tők angol nyelvre fordításával foglalatoskodott. Megjelent kötetei — Gems from Petőfi and Other Hungarian Poets a Magyar Songs vagy a Magyar Poetry, Madách Imre nagy müvének, Az ember tra­gédiájának fordítása — széleskörű irodalmi érdek­lődésről vallanak, de vallanak arról is, hogy Petőfi forradalmi költészete állt legközelebb a szivéhez. Hiábavaló kísérlet lenne fordításainak formai, nyelvi elemzese: egyaránt meríthetnénk belőlük bizonyítékokat arra, hogy a magyar költészet idegen nyelvre is nagyjából sikeresen átültethető, de ugyan­akkor arra is, hogy irodalmunk alkotásai nyelvünk sajatossagai következteben lefordithatatlanok. Löw Vilmos számára mindig a mii volt a fontos, a saját személyét a háttérben hagyta, és ezért nem lehet ketsegbe vonni szándékának komolyságát, erőfeszí­téseinek őszinteségét. Könyvei kozott élő, búvárkodó embernek maradt volna meg, ha egy természeti katasztrófa nem ser­kenti közéleti tevékenységre. Az 1879-es szegedi arviz hire volt ez, szülőhelye tragikus pusztulásának hire. Segíteni a katasztrófa áldozatainak, enyhíte­ni a túlélők szenvedéseit, hozzájárulni, hogv miha­marabb emberhez méltóan élhessenek ismét, ez volt tevékenységének — s mellette sokan másokénak — fo mozgató rugója. A sebtében megszervezett Sze­gedin Relief Committee rövid időn belül csaknem húszezer dollárt gyűjtött össze, és juttatott el Ma- gyarorszagba az amerikai magvarok nevében, és na­gyobbrészt nem is amerikai magvaroktól, hiszen alig voltak magvarok Amerikában. Egyetlen dolog­ra erdemes felfigyelnünk: a bizottság három nyel­ven, magyarul, németül és angolul mondott köszö­netét az adakozóknak. (Arról nem szól a krónika, hogy Szeged varosa miként hálálta meg a segítséget, erdemes lenne a kapcsolat Írásos dokumentumait felkutatni. Annvi bizonyos, hogy segítség emlékét megőrizendő, külföldi nagyvárosokról elkeresztelt utcák között amerikai városnév nem található. Igaz, a Moszkva, Párizs, Brüsszel, London vagy a Roma i korút neve mellett kissé furcsán hangzott volna egy Amerikai-magyar körút vagy hasonló elnevezés.) Miután megizlelte a közösségi Összefogás ered- menyet, azt gondolta, miért ne lehetne az összefo­gást a jövőben is fenntartani egy megfelelő eszköz­zel? Úgy látta, szellemi összefogásra van szükség, es legjobb eszközének a sajtot tekintette. Ennek az elképzelésnek az eredménye volt a Magyar Ame­rika című, magyar és angol nyelvűnek tervezett lap, amelynek azonban napjainkban mar csak egyetlen száma található, és lehet, hogy nem is jelent meg több. A Magyar Amerika politikamentességet igert, hangoztatta mások vallási meggyőződésének tisz­teletben tartását, hogy ezáltal is jobban elősegíthes­se a művelődés magasztos érdekeit, az általános szellemi jóletet. Felismerte tehat, hogy melvek azok az ellentetek, amelyek már akkor belső feszültséget okoztak az elvándorolták kozott, de jóhiszeműen azt hitte, a műveltség terjesztésével az ellentétek feloldhatok lesznek. Nem igy történt. A Magyar Amerika sikertelensege azonban nem vette el a kedvet. Jelentős szerepet vállalt néhány évvel később egy újabb magyar nyelvű lap alapita- saban, ez lett az Amerika Nemzetőr, amely 1884- től 1898-ig jelent meg. Nem sokáig volt azonban a Nemzetőr szerkesztője. Távozásával a lap fokozato­san feladta eredeti célkitűzéseit, és üzleti vállalko­zássá alakult át. Löw Vilmos miután csalódott az amerikai ma­gyar értelmiség célkitűzéséinek őszinteségében, meg­kereste a századvégén kibontakozó munkásmozga­lomhoz vezető utat. Tagja lett annak a csoportosu­lásnak, amely a kilencvenes években a Szocialista Munkáspárt magyar csoportjának lápját,az Amerikai Népszavát kiadta, és a lap megszűnte után sem sza­kadt meg kapcsolata a korai munkásmozgalommal. Ez a kapcsolat életenek uj célt, uj ertelmet adott. Ennek bizonyítéka vallomása a munkás Szabad Is­kola hallgatói előtt. Ebből idézünk néhány gondola­tot: “Honfitársaim, Munkastársaim. Meghatottan ál­lok önök előtt. Közel ötven esztendeje lakok Ame­rikában, es ime, miről közel ötven esztendeig á1- modtam, mit közel egy félszázadig nélkülöztem, es minek nélkülözését súlyos sebnek tartottam az amerikai magyar kolónia testén, a Szabad Iskolát megalakulnak, virágzónak, aldasdusan működőnek találom, eselösmerö jóakaratuk alkalmat ad nekem, közel ötvenéves nyilvános irodalmi működésemet itt New Yorkban az önök köreben tetőznöm be — reményiem — méltóan.” “Emeli meghatottságomat es szivbeli megelégedé­semet fokozza az a tudat, hogy ez a Szabad Iskola a magyar munkásság intézményé. Nem a prominens stréberek,... nem a hiúság és nem a dicsvágy magyar- amerikai apostolai alapítottak...” “Meghatottan állok a magyar munkás előtt, es kimondhatatlan büszkeség tölti el telkemet, hogy vegre a magyar munkás Amerikában felébredt, hogy alkalmam van elösmerésemet, hálámat fejezni ki a magyar munkásnak,... ld karjainak izmossága és ereje melle meg akarja szerezni a tudás, a művelt­ség fegyverei, amelynek birtokában leven aztán meg­hódítja a világot.” így beszélt Löw Vilmos 1913 novemberében, és a késői utód, az amerikai magyarság krónikása csak eljatszhadozhat azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha ilyen értelmiség áll a munkások mellett, mint ö volt?

Next

/
Thumbnails
Contents