Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-14 / 7. szám

Thursday, Feb. 14. 1980. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO ISMÉT KOPOGTATNAK A 70-es évek közepetáján a “szabad” világ acel- termelése meghaladta a keresletet. Japan, az NSzK és Belgium aceltermelesenek egy részét az USA piaca­ra dobtak, alacsonyabb áron, mint amit az amerikai acélvallalatok megállapítottak. Az amerikai acélvallalatok szószólói Washington­ba mentek és követelték, hogy a kormány intéz­kedjen a külföldről behozott acél korlátozására. Ha a kormány nem teljesiti kérésüket - mondták - bírósághoz fordulnak es a külföldi acélvállalatokat azzal fogjak vádolni, hogy költségen aluli áron hoz­zák be termékeiket az országba. A kormány el akarta hárítani azt a lehetőséget, hogy a bíróság a vállalatoknak adjon igazat, ami az USA és a NATO közti szakadék elmélyüléséhez vezetett volna. A kiutat abban látták, hogy önkényesen megál­lapítottak a külföldi acél árát (trigger price), ame­lyen alul tilos a behozatal. Ez a döntés akkoriban kielégítette az acélválla­latokat. Azóta azonban öt év telt el és most a U.S. Steel és a többi nagy acélvállalat ismét bekopogtat a kongresszus és a Feher Ház ajtaján, s segítségért folyamodik a külföldiacelbehozatal újabb gátlására. A kormány első lépése több, mint egy milliárd dollar különkiadást jelentett az ország vásárlói ré­OLIMPIAI GYŐZELEM szere. Az amerikai acélvállalatok termékeik eladásából szerzett hasznot vegyipari üzemekbe fektették es ingatlanok adás-vételére fordították, ahelyett, hogy modernizálták volna acélgyáraikat. Ez az oka annak, hogy nem tudják felvenni a versenyt a japán, né­met és belga gyártmányokkal és ezért kérik ismét a kormányt és az elnököt, hogy tegyenek lépéseket a behozott acél csökkentésére. Ez a kísérlet az ország lakosainak legelemibb ér­dekeit sérti, mert az acél arának emelkedése növeli az inflációt és nehezíti milliók megélhetését. Az acel- bárók, karöltve az olajmonopolistákkal, folytatják az amerikai nép életszínvonalának csökkentesére irányuló működésükét. Itt az idő, hogy ennek veget vessünk, ha kell, úgy az olaj, mint az acélipar államosításával. • Mi történt Santa Fe- ben? Harmincöt ember hulláját találták eddig a Santa Fe allami börtönben. Tizenöt fogoly hollétéről még nem tudnak. Kilenc életveszélyes állapotban kór­házba került, egy or súlyos sérülésekkel nyomja a kórházi ágyat. A börtönláz adas, az Öldöklés, a vérontás, a bór- tönépület felgyujtása 60 millió dollár kárt okozott. “Tudniakarom, mi okozta ezt a lázadást?”- tette fel a kérdést Bruce King, New Mexico kormányzó- ;<*• Természetesen, ha a kormányzó ür eleget tett volna kótelessegenek, tudhatta volna, hogy a Santa Fe börtönben a fogva tartottak embertelen bánás­módban részesültek. A Civil Liberties Union hónapokon át rámutatott a foglyok leveleinek cenzúrázására, a látogatások megnehezítésére, az elégtelen élelmezésre, a szóra­kozás hiányara, vagyis minden olyan lépés hiányára ami segítette volna átformálni a bűnözőket és fel­készíteni őket arra, hogy büntetésük letöltése után munkára, képzett polgárokként térjenek vissza a polgári társadalomba. A Santa Fe börtönben lezajlott szörnyű lázadás rámutat az ország buntetörendszerenek teljes ku­darcara. Megtartják-e a moszkvai olimpiai versenyeket, megmutatja a jövő. De egy Olimpiát már megnyert az USA. Ennek ez a története: Mivel Colombia — 1902-ben — nem akart enge­délyt adni az USA-nak a két óceán-közti csatorna megépítésére, az USA forradalmat szervezett ellene, amely az ország egy részét elszakította, bogy ott — az USA égisze alatt — Panama névvel uj államot alapítson. Ennek egy övezetét az USA megszállta, ott megépítette a csatomat es a területet azóta meg­szállva tartja. 1898-ban USA megszállta a spanyol uralom alól felszabadult Kubát és ott, Guantanamón, támasz­pontot létesített, ahol — a kubai kormány tiltakozá­sa ellenére — máig elterpeszkedik. Időközben az USA az országot még négyszer megszállta. Es mi­után a kubai forradalmárok elűztek az USA által támogatott diktátort, Batistát, az USA 1962-ben támadást szervezett az ország ellen (amely kudarc­ba fulladt). Haitit 1915-től 1934-ig megszállva tartotta az USA, hogy az ottani feudalizmust es az amerikai vállalatok érdekeit megvédje. Miután az US csapatai segítettek Nicaragua libe­rális kormányát 1909-ben megdönteni, 1912-től 1925-ig és 1927-től 1933-ig megszállva tartották az országot. Azóta tartott támogatásukkal a múlt évig a Somoza-csalad véres és korrupt uralma. Mexico ellen (amelynek óriási területét az USA már 1836 óta annektálta) 1914-ben és 1917-ben (a “pacifista” Wilson elnöksége alatt) inditott az USA fegyveres tamadast. Guatemala haladó kormánya ellen az USA 1952- ben szervezett támadást, hogy fasiszta kormányt állitson helyebe; ez es ennek utódai azóta véres ter­rorral nyomják el és zsákmányolják ki az országot. Minthogy a világháború után Angliának nem volt ereje a görög reakciót uralmon tartani, az USA ezt nagy katonai erővel segítette a belháboruban győze­lemre, ami feher terrorra es végül fasiszta katonai diktatúrára vezetett. Amikor a kettészakított Korea északi része kato­nai akciót inditott az ország ujra-egyesitésére, az USA beavatkozott és a három évi pusztító háború A FEHÉR HÁZI OLIMPIKON ' Diszkosz helyett elvetette a sulykot után máig fenntartotta a két rész különállását, a dé­li reszt nagy katonai erővel megszállva tartva. Majd 1958-ban az USA megszállta Libanont (ugyanakkor Anglia Jordánt), hogy baloldali kor­mány megalakulását megakadályozza. 1956-ban az USA megakadályozta, hogy a két részre szakadt Vietnámban a genfi egyezményben előirt választást az egyesítés érdekében megtartsák, és utána, a belháboruba beavatkozva, Dél-Vietnámot megszállta és ott több, mint 10 even at pusztító háborút folytatott, azt Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztve. A Szovjetuniót (akkor még mint Oroszországot) az USA 1918-ban, 13 másik állam társaságában, tá­madta meg, 1941-ben naci-Nemetorszag tamadta meg a birodalmat, miután a nyugati hatalmak poli­tikája mindvégig arra irányult, hogy Németország szabad kezet kapjon az USSR ellen. Amikor Vietnám ereje elseperte az újkor — Hitler után — leggyilkosabb rendszeret Kambodzsában, Kína — az USA jóváhagyásával — “büntető” táma­dást intézett Vietnám ellen. Még más példákat is felsorolhatnék itt, elég ennyit bizonyitani, hogy minden hatalom támadhat, a vi­lágnak tőle bármily távol lévő részein, de az USA és szövetségesei csak az ellen tiltakoznak, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a maguk határain meg­védjék életbevágó érdekeiket. Ezt valóban az álszen- tesség, a hipokrizis olimpiai győzelmének lehet mondani. KÖZELEDIK ÁPRILIS 15 -e Az átlagos amerikai dolgozó az év első négy hónapjában és május első öt napján a szövetségi és állami adóhivataloknak dolgozik. Keresete ezen időszak folyamán 100 százalékban adóra megy. Harminc évvel ezelőtt, 1950-ben csak két és fel hónapot kellett adóra dolgozni. Ha igy mennek a dolgok, néhány év múlva keresetünk felét adóra fizetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents