Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-14 / 7. szám
Thursday, Feb. 14. 1980. ELLENTMONDÁSOK Ellentmondások nemcsak a kapitalista es a szocialista államok kozott alakulnak ki elkerülhetetlenül, a békés kereskedelmi kapcsolatok során, de még inkább a kapitalista államok között, egymás közt, az egymásnak ellentmondó saját belső érdekekből eredően. Ezek az ellentmondások szinte athidalha- tatlanok, amig a “szabad verseny” elve érvényben marad. Hasonló ellentmondások alakulnak ki az államok belső gazdasági viszonylataiban, éppen a szabad verseny következteben, és ez egészséges jelenség volt a kapitalista rendszer korai éveiben; ez ösztökélte haladásra a rendszer egyedeit mindaddig, amig a termelés a kereslet mögött maradt. A termelés megnövekedésével megindult a harc a piacnak egymástól való elhóditásáért, ami persze az árak csökkenésére, az pedig a profit csökkenetére, vezetett. Ennek megelőzésére jöttek létre a különböző vallalat-társulasi formák, a kartellek, konzorciumok, stb. A kartell független vállalatok megegyezése az árak szabályozására; a konzorcium független vállalatok megegyezese a termelés szabályozására. Mindezek a szabad verseny beszükitéset eredményeztek. A következő fejlődési lépés kisebb vállalatok felvásárlása volt, ami végső soron a monopóliumokat hozta létre; ezzel megszűnt a szabad verseny. Az ellentmondások még igy sem szűntek meg, csak formát változtattak. Piaci, technológiai, vagy egyéb okokból a monopóliumok is nehéz helyzetbe kerülhettek. Ennek megelözesere alakultak a konglomerátumok: különböző, egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő ipari vállalatoknak egy nagy vállalat, vagy erre a célra alakitott vállalat tulajdonába vétele, igy egyik veszteséget pótolhatja a másik nyeresége. Ebben az alakulásban az egyes vállalatok megtartják eredeti nevüket és üzeműket, úgy hogy ma már nem lehet tudni, hogy egy árucikket gyártó üzemnek ki a tulajdonosa. Az ellentmondások igy se szűntek meg. Különböző országok hasonló vállalatai versengenek a nemzetközi piacon. Monopóliumok felvásárolják más országok hasonló vállalatait, kiváltképpen alacsonyabb munkabérű országokban, igy létrejönnek a multinacionális vállalatok. Ez gazdaságilag nem előnyős a más országokra, mert a multinacionálisok az ott nyert profitot hazaviszik az anyaországba, az anyavállalatnak. De ugyanezt most más államok vállalatai is megteszik. Ilymodon a kapitalista államok közötti ellentmondások egyre jobban kiéleződnek, különösen korunkban a nyugati kapitalista gazdaságokban dühöngő es nem enyhülő válság idején. A válság okainak két összetevője van: az egyik az USA vezérlete alatt történő óriási hadikiadások, a másik a szocialista országok piacának elvesztése. A nyugati kapitalista országok ma eltökélt küzdelmet folytatnak a szocialista és az 1945 óta felszabadult harmadik világ piacainak elnyeréséért. Ebben a küzdelemben a nyugat-európai országok és Japán erdekei eles ellentétbe kerülnek az USA ipari es kereskedelmi érdekeltségeket képviselő kormányával. Ezek a körülmények, a belföldiekhez járulékosán, lehetetlenné teszik az egyre rosszabbodó válság megoldását, a kapitalista rendszer elvei által megvont határokon belül rendelkezésre álló eszközökkel. Az USA kormányzata által alkalmazott lepesek, a hadikiadások fokozott emelese es a közjót szolgáló juttatások fokozatos csökkentése csak mélyítik a válságot, ugyanakkor aláássák az USA nemzetközi gazdasági, erkölcsi es katonai tekintélyét. V. o. A Négy Sarok-nak nevezett hely, ahol New Mexico, Colorado, Arizona és Utah találkozik, rendkívül megkapó táj. Szem ele tárul a föld rétegezódese a lapos mázaktól kezdve a tornyosuló, vulkanikus sziklaoszlopokig. Úgy tűnik fel, hogy az érintetlennek latszó vidéken csak a szel és a viz okoz változásokat. Itt-ott azonban emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. Ezen a helyen is megkezdődtek az energiafejlesztési munkák. Habár az energiafejlesztés az egesz vidékre elterjedt, az országban kevesen tudnak róla. Olyan balesetek, mint a Church Rock-i uránium mosaleknak katasztrofális kiömlése tavaly nyáron, alig látszanak eseménynek, kivéve azoknak, akik a Négy Sarok vidékén élnek. Azért nem tudnak róla, mert a gyéren lakott területeken nem sokan vannak, akik panaszt tehetnek. Ezeknek a földeknek legnagyobb részé a Navajo indiánoké, akiknek megélhetését a pásztorkodás és a turisták biztosították. Az utóbbi évtizedekben azonban az energiafejlesztő vállalatok felfedeztek, hogy ez a terület nemcsak természeti szépségekben gazdag: minden fontos energiaforrás, u.m. olaj, szén, vizieró és uránium megtalálható ott. Kezdetben könnyű volt a kifejtés, a Navajo törzsek naivak voltak, a banyajövedékek és szerződési feltételek mind a vállalkozó társaságok javara szóltak. Ez a helyzet azonban megváltozott. Peter McDonald törzs-elnök vezetese alatt, a 25.000 acre-t Képviselő Navajo törzs energiapolitikája ma mar megközelíti az amerikai üzletemberek szívósságát. Habar Mr. McDonald ezüst és türkiz indián ékszere- két visel, üzleti hozzáértésé egy politikai vezető sokoldalúságának felel meg. A törzsek annyira felébredtek, hogy közvetlenül maguknak követelnek részesedést a földbérleti haszonból és mivel a fejlesztők megrontják a földet, az indiánok némi ellenőrzést akarnak. Múlt év július 16-an kiéleződött a helyzet, mikor a Church Rock-i urániummosalék gátja összeomlott és 95 millió gallon radioaktív viz, ami még kensawal is meg volt mérgezve, egy patakon keresztül a Rio Puercoba ömlött. Mivel a Three Mile Island népes területen van, az ottani baleset mindenkinek felhívta a figyelmeta nukleáris balesetek veszelyere. Mégis azt, ami Church Egyről - másról Kiterjedt bébikereskedelemnek jött a nyomára a Sri- Lanka-i Szociális Minisztérium, írja a Ceylon Daily News. Az eddigi vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egyedül ebben az évben 242 bébit — többségükben árva gyerekeket — adtak el ezerháromszáz dollárért külföldi gyermektelen házaspároknak. A japan gépkocsigyarak minden módszert igénybevesznek, hogy a vásárlókat magukhoz édesgessék. A Toyota luxusautóhoz például sofőregyenruhát is adnak. Természetesen megfelelő sapka és kesztyű egészíti ki a gépkocsivezető ruhatárát, amely színben is összeillik az autóéval. TERJESSZE lapunkat; Rock-nál történt, kell az emberiséget ért legnagyobb nukleáris balesetnek tekinteni. A mosalekkiomles hatásait még most is mérik. A Rio Puerco a nyári száraz hónapok alatt normálisan csak a tíz mérföldre fekvő Gallup-ig folyik. Most, öt hónappal a kiömlés után, a radioaktív viz még mindig folyik. Már elérte 40 mérföld távolságban az arizonai Sanders várost es az onnan 35 mérföldre lévő Holbrook felé kanyarog, ahol a Little Colorado River-rel találkozik. A folyó rádioaktívitása valamennyire feloldódott, de még mindig jelen van. Amikor ez a viz a tavaszi olvadásokkal az egesz coloradói folyamrendszerbe ömlik, kiszámíthatatlan mennyiségű alacsony szintű rádioaktívitást visz magaval. A probléma megsokszorozodik északnyugati New Mexico lakosai részére: a Navajo kómyezetvedelmi hivatal számítása szerint a mosaleknak egy részé a földbe szívódik és idővel a vizretegbe kerül, ahol föbbezer évig megmarad. Ezért a mosalék kiömlésért a United Nuclear Corporation felelős, amelynek egyik legnagyobb urániumbányászati és feldolgozó vállalata van azon a környékén. Az urániumbányászatból eredő kiömlés a kepnek csak egy részét mutatja. A munkások, akik ezt a sárga anyagot bány asszák, akár egy óriási, működő röntgengépen belül dolgoznának. Egy EPA jelentés szerint Navajok, saját tudtukon kívül, urániumbányábol eredő meddőt használtak fel házuk építésére. Most az EPA uj hazat vagy kártérítést akar nekik adni. Nagyon valószínűtlen, hogv az uránium hányákat lezárják, tekintve az energiakrizist. A legtöbb bányászatot a délnyugati államokba fogják koncentrálni. Jelenleg New Mexico látja el a U.S. uránium-szükségletének 46 százalékát és ennek legtöbbje Navajo területen van. Az sem valószínű, hogy Peter McDonald és a törzsek tanácsa feladja majd — még ha megtehetnék is — ezt a jó jövedelmi forrást. Arról is szó van, hogy a délnyugat egyes részéit fel kell áldozni energia-kifejtés céljaira. Lehetséges, hogy az EPA és más környezetvédelmi bizottságok, maguk a vállalatok józanabb, biztonságosabb eszközöket alkalmaznak az energiaki- fejtesre. A múlt példái ehhez nem sok reményt nyújtanak. OLAJ FÁBÓL Tudósok megállapították, hogy a brazíliai Amazon völgynek egyik vadon növő faja olyan színtelen, gyúlékony nedvet tartalmaz, amit feldolgozás nélkül lehet diesel-olaj helyett teherautók motorjaiban hasz- nálni. A University of California Nobel-dijas tudósa, Melvin Calvin mondotta, hogy ezek a fák (nevük “copaiba”) könnyen pótolhatnák azolajhiányt. A fa nedve olyan, mint a sűrű terpentin és nemcsak teherautók motorjaiban, hanem finomítva, gazolin helyett is lehetne használni. A bennszülöttek a fa nedvet évszázadokon at gyógyszer es parfüm- gyártas céljaira külföldre szállították. Minden hat hónapban megcsapolva, a felnőtt fa egyetlen csapból, két órán belül, két gallon nedvet ad. Kísérleteket végeznek annak megállapítására, hogy arthat-e a fának több lyuk fúrása. Az Egyesült Államokra kedvező, hogy dél-Florida és délkelet Texas klimaja hasonló azokhoz a helyekhez, amelyeken a brazíliai fák nőnek es igy azokat könnyen meg lehetne honosítani. RADIOAKTÍV foltó EGY MÁSIK THREE MILE ISLAND?- AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----__, 7
