Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-07 / 6. szám
Thursday, Feb. 7. 1980. 6 AMERIKAI MAGYÁR SZÓ Hadd tehessek valamit! Sors nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségert valamit... Petőfi Sándor Levelet kaptunk a napokban lapunk egyik régi, hű barátjától, támogatójától, Tatar Anna munkás- társnőtől. Néhány megható sor a levél, de annak minden szava, gondolata a szív mélyéből fakadt és a szivek mélyéig hatol. Ezt írja Tatár Anna: “Szeretnek fiatalabb lenni, hogy tudnék valamit tenni... látom a bajokat, az egész világ fel van dúlva a mai helyzettel. Sajnálom a fiatalabb generációt. Persze ez nem elég, mert nem építettünk jo hidat, hogy azon keresztülmenjenek...” Ne. A levél első része öntudatlan, tiszta visszacsengésSr Petőfi 1846-ban irt halhatatlan sorainak, amelyben kéri a sorsot, hogy adasson neki alkalom cselekedni az emberiség boldogulásáért. A másik gondolat ama megrendítő jelenetet idézi fel emlékünkben, amelyet Ray Ginger, Eugene Debs életrajzírója irt le a nagy szocialista vezer tárgyalasa- val kapcsolatban. Úgy tűnt fel neki, mintha Debs óriásivá nőtt volna és vállain, miként egy nagy hídon, menetelne az emberiség az igazságos társadalom, a jobb jovó fele. Egyetértünk Tatár munkastársnövel, a mai helyzet valóban aggasztó. De mi mégis azt mondjuk, hogy a hid igenis'fennáll, azt ostromolják most a reakció hadai. De nem ok fognak győzni. Az éjszaka mindig a hajnalhasadás élőit a legsötétebb. Kinek van igaza? A Környezetvédelmi Hivatal megtiltotta, hogy a New York kikötőjében (Hudson) a kotrohajok által felszínre hozott salakanyagot a tengerbe öntsek. A hajovallalatok nagy aggodalommal tekintenek a Hivatal e döntésére. Ugyancsak gondot okoz ez mindazoknak, akik New York kikötőjében dolgoznak, valamint azoknak, akik a kikötőben állomásozó hajókon hozzak be külföldről az árut, vagy viszik külföldre az amerikai gyártmányokat. Több ezer munkás veszítene el munkalehetoseget és több millió dollar tobbletkóltseget jelentene ez az import-es exportkereskedok részére. Ezzel szemben a Környezetvédelmi Hivatal szószólói úgy vélik, hogy a Hudson medréből felkotort sár PCB néven ismert mérgező anyagot tartalmaz, amely a kis halakba kerül. Ezeket a kis halakat azutan felfaljak a nagyobb halak, melyeket emberi fogyasztásra használnak. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. v Ent.ai 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under tl* Act of March 21,1879. at the P.O. of NewYoHr.N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollar félévre 8 — dollár ; Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar ' • • ’ félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 CfTCRUM CCNSeO A Truman-doktrína szerint az USA joga és kötelessége volt mint csendőrnek őrizni a status quo-t a világon és katonailag fellépni bármely ország politikájának balrafordulása ellen. így volt ez Görögországban, ahol a nácizmus ellen küzdött baloldal a háború után szembeszallt a sok esetben a németekkel kollaborált jobboldallal. Az USSR — a Chur- chillel kötött egyezmény alapján — nem segítette a baloldalt, de a távoli USA beavatkozott, győzelemhez segítette a jobboldalt, amely vérengző bosszú- állás után végül katonai diktatúrába torkollt ( az USA ezt is támogatta a ciprusi kalandig). Abba sem nyugodott bele, hogy a világ másik felén fekvő Koreában az ország két fele közt kitört babomban — nem tisztázott, melyik fél kezdte — a kommunista Észak győzzön. A határos Szovjetunió nem avatkozott be, de az USA — mindkét félországot jórészt elpusztítva, milliónyi halált okozva — uralmon tartotta a Dél kegyetlen diktátorát s amikor ezt később elűzték, másikat emelt a trónra (ezt nem- rég gyilkolták meg bűntársai). Iránban elűzték az angolok által trónra emelt sah utódját, fiát es nacionalizáltak az angolszász társaságokat gazdagító olajforrasokat, de amerikai beavatkozás megbuktatta a reform-kormányt, visszahozta a sah-t. Hogy ez mire vezetett, ma látjuk, de megjegyzendő, hogy Mossadegh elve, az olajat legalább részben az ország saját javára felhasználni, azóta mindenütt érvényesült. Guatemala közelebb van az USA-hoz, de a gyenge kis ország (bármi történjék ott) nem fenyegetheti. Mivel azonban a kis allam demokrata elnöke a United Fruit földjeinek egy részét földreform céljára kisajátította és az USA-tól nem vásárolhatván fegyvert, ezt Csehszlovákiától kívánta megvenni, az USA ellenforradalmat szervezett ellene, 25 ev óta tartó tömeggyilkos diktatúrát vezetve be ott. A közeli Cuba forradalma az USA kegyét élvező diktátor ellen sem fenyegette az USA-t, Castroek barati kapcsolatot kívánták vele. De mikor Washington — cubai vállalatainak szuperprofitja védelmében — gazdasági zárlatot mondott ki ellene, Cuba a Szovjethez fordult segítségért, az USA fegyveres támadást szervezett ellene, amely azért bukott meg, mert az amerikai kormány elhitte saját propagandáját, hogy Cuba nepe is a trösztök mellett áll, kevés erővel is győzelmet arathat. Mindeme akcióknál súlyosabb és tragikusabb (és búnösebb, magának az USA-nak illetékesei szerint is) volt, maga az USA számára is, az USA-val ellenkező póluson vívott indokínai háború. A belső küzdelmet levesen es hazugul a kommunista nagyhatalmak beavatkozásának tulajdonítva, az USA történelmének leghosszabb és legvéresebb háborúját vívta itt, amelyet végül is csúfosan elvesztett. E közvetlen vagy közvetett támadások, más országok elleni katonai vagy politikai beavatkozások terén az USA (amelynek több hasonló akcióját itt nem sorolhatom fel) nem áll egyedül. Kina támadása Vietnam ellen (azzal az ürüggyel, hogy ez a majdnem teljesen elpusztított ország “agresszív politikát” folytat Kina ellen) az USA nyilvánvaló tudtával és helyeslésével történt. Tanzánia támadása Uganda hírhedt diktátora, Idi Amin ellen a Nyugat helyeslésével találkozott. A közép-afrikai köztársaság bizarr, gyilkos “császárát” francia katonaság űzte el. Zaire elnökének hatalmát, a volt Csombe- parti zsoldosok tamadása ellen,francia és marokkói erők védték meg, amerikai repülőgépek felhasználásával. A felszabadult Angolának oda behatolt dél- afrikai csapatokat kellett kivernie. Es még folytathatnám a felsorolást.' Mindeme beavatkozások közt voltak erkölcsileg igazolhatók is, Idi Amint, Bokassát, Maciast nem lehet sajnálni, De amikor Kambodia felszabadult vietnami segítséggel a nácizmus óta leggonoszabb tömeggyilkosok uralma alól, a Nyugat és csatlósai — akik mind hallgattak a Vietnám elleni 20 éves holocaust-tal szemben — Kínával az élen, gátlástalan propaganda-hadjáratba kezdtek Vietnám ellen és a szörnyű Pol-Pot-ékat szavazták beazENSZ-be. Es amikor most az USSR saját biztonsága érdekében is segítséget nyújt az Afganisztán ellen egy éve külföldről szított és támogatott reakciós ellenforradalommal szemben, olyan uszítás folyik ellene, mintha már a harmadik világháborúban volnánk. I Az olvasók talán emlékezhetnek, hogy cikkeimben többször rámutattam: az USA és az egész At- lantí-Szövetseg (NATO) politikájának főcélja az USSR elpusztítása vagy legalább gyengítése. Más hatalmak bármily bűnöket követhettek el, mind nem számit — a “kommunista összeesküvés” ürügyén egymillió polgárt megölt és jelenleg Timor és Irián népeit pusztító Indonézia kormánya a nemzetközi erkölcs nevében Ítélte el a Szovjetuniót — Carter—Kissinger—Brzezinski—Goldwater és Thatchereknek főcélja “keresztesháboru” a szovjet ellen, okkal vagy ok nélkül is. Miként az idősebb Cato. római politikus az időszámításunk előtti második században igy fejezte be bármiről szóló beszédét, hogy Róma vetélytársát Karthágót támadja: “ceterum censeo Carthaginem esse delendam”: egyébként azt vélem, Karthágót el kell pusztítani. “Ami Afganisztánban történt, az az ország belügve” r f / “Állandóan kritizálnak minket — mondotta Indira Gandhi, India miniszterelnöke — es azzal vádolnak hogy ezt, vagy azt az országot támogatjuk.Ismételten kijelentem, hogy mi csupán Indiát támogatjuk.” “Ami Afganisztánban történt — folytatta a miniszterelnök — az csupán az ország belúgye. Minden ország a sajat szempontjából Ítéli meg a helyzetet, de senki sem iteli azt meg az afgánok szempontjából. Az afgánok segítséget kértek egy szövetségestől és a szövetséges teljesítette a kérést.” Gandhi miniszterelnök nyilatkozatában elitélte a kínaiak magatartását es rámutatott arra, hogy Indira Gandhi Kina teljesen a nyugati államok befolyása alá került. Majd hangoztatta: “Amikor Kina behatolt Vietnámba, egy szót sem hallottunk a nyugati államok államférfiaitól.-. Miért most a nagy hűhó Afganisztánnal kapcsolatban? * A miniszterelnök elegedetlenseget feiezte ki aziránt, hogy a nyugati államok felfegyverzik Pakisztánt. Indira Gandhi egy nappal Clark M. Clifford- dal, Carter elnök küldöttjével való tanácskozása előtt tette a fenti kijelentéseket.
