Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-07 / 6. szám
Thursday, Feb. 7. 1980. 7 ELLENTMONDÁSOK Korunkban, a 20. század második feleben, helyesebben, a II. világháború óta eltelt időszak folyamán, egyre fokozódó zűrzavar jellemezte a világ helyzetét. Ez a zűrzavar elkerülhetetlenül ellentmondásokra vezetett, es nincs kilátás a zűrzavar megszűntére. A zűrzavar mögött elképzelhetetlenül bonyolult viszonylatok állanak, úgy államok Határain belül, mint államok kozott, vagyis államok bel- es külpolitikájában. Két táborra oszlott a világ 1945 óta: az u.n. “nyugati”, vagyis kapitalista aliamok (ebbe beleértetődik Japan is, a távol-keleten), es az u.n. “keleti” vagyis szocialista államok táborára. A kettő között foglalnak nyugtalan helyet az u.n. “harmadik világ” államai, zömükben az 1945 óta gyarmati létükből felszabadult államok, ezek néhánya a “nyugat”- hoz, nehanya a “kelet”-hez kötette magát, legtöbbje nem döntötte el hovatartozását. Mindannyian EGY világban, egyazon földtekén élünk, elkerülhetetlen volt tehát, hogy előbb-utóbb kapcsolatok jöjjenek letre a két tabor között, gyakran minden baráti érzelem nélkül, a szükség kényszere alatt. A modern tudomány es technológia, a kereskedelem és a kultúra követelményei egyre fokozottabb mértékben kényszerítik a világ államait az együttműködésre, politikai elméletre való tekintet nélkül, es ez alól kibújni, büntetés nélkül, nem lehet. így lehet megmagyarázni a szovjet- és kommunista-gyűlölő Nixon közeledését a “kommunista” Kina es a Szovjetunió felé. (A kinai közeledésnek elsősorban szovjetellenes katonai célok voltak az inditekai, és csak másodsorban gazdasági remények csábitasa.) Ilyen kényszerű kapcsolatok egymással ellentétes politikai és gazdasági rendszerű államok között súrlódásokat és bonyolult viszonylatokat idéznek elő, amiket csak BÉKÉS eszközökkel lehet kisimitani, de semmiképpen sem egy III. világháború előidézésével, a világ rommá tételével. Ezek a kényszerű kapcsolatok ellentmondásokat hoznak létre, hiszen kapcsolatok csak úgy jöhetnek letre, hogy azok mindkét félnek előnyösek, tehat az “ellenfelek” egymást segitik, erősítik. És ez igy helyes is, mert ez az egyetlen módja a tartós békéhez vezető ut egyengetésének. A kardcsórtetés, atomfegyverekkel való fenyegetés, rágalmazás, hazug hírek terjesetése, gyűlöletre uszítás, csak sziklákat görget az amúgy se könnyű útra, és annak árat csak a félrevezetett nepek szenvedése és fiaik veszte fizeti meg. Ugyanakkor, és éppen az ilyen kapcsolatokból eredően, az egyiknek gondjai éreztetik magukat a másik fél életében is. Mindegyik félnek vannak szükséglétéi, amelyekkel csak a másik fél rendelkezik, vagy előnyösebben rendelkezik; az ilyen adás-vételi kapcsolatok okozzák, hogy a kapitalista világ mai súlyos gazdasági v'alsága károsan érinti a szocialista világot, kényszerítve okét, hogy ahhoz illeszkedő lépéseket tegyenek (pl. áremelés). Ezek a lépések (áremelések) nem a szocialista gazdasági rendszer fogyatékosságaiból erednek, hanem a kapitalista rendszer csődje okozta inflációból. V. 0. AMERIKAI MAGYAR'SZÓ . * • . . . *< KRAMER VS KRAMER EGY ÉRDEKES FILM Jogi esetet dolgoz fel az elmúlt hónapoknak egyik legnagyobb amerikai filmsikere, a “Kramer vs Kramer.” (A tárgyát mar a cim is jelzi: a rövidítés a “versus” helyett áll, tehat Kramer Kramer ellen.) A Los Angeles-i es a New York-i filmbirálók egyaránt az év legjobbjának ítéltek a művet —^rmészetesen szakmai erényeit méltatván ezzel, nem pedig a filmnek jogi es ezzel összefüggésben a politikai vonatko- masait. A kiváló szereposztásnak köszönhető, hogy az alkotás válósaghübb, mint a forgatókönyv engedné. Az alaptortenet főbb vonásai bizonyos megszorításokkal még reálisnak mond hatok A szakmajába nyakig belemerült féijet egy szép napon minden különösebb előkészület nélkül faképnél hagyja — gyerekestül — a háziasszonyi alárendeltséget tovább tűrni Képtelen felesege. A férfinak azon nyomban át kell allnia hirtelen jött kettős hivatásara: meg kellene felelnie a munkahelyen és odahaza a gyerekneveles- ben, miközben a feleség távozását éppen olyan kevéssé érti, mint a fiát, vagy mint a mindennapi tennivalók apró múfogásait. Telik-mulik az idő, es — mikent ä filmnek művészileg legerősebb részé bemutatja —í két férfi kémény leckek árán megneveli egymást. Osszeszok- jiak. A próbatételnek persze a karrier látja a kárát. Főhősünket félig-meddig jobarát főnöke a kényszerű tavolmaradásai, meg az egész helyzetének a “férfi- világbeli” lehetetlensege miatt úgy vágja ki az állásából, hogy a laba alig éri a földet. Ez az a pillanat, amikor újra fölbukkan a Kaliforniában közben fényes pályát befutó, szakmailag érvényesülő asszony, hogy visszakövetelje a fiát. Per lesz az ügyből, mondani sem kell. A néző szive és igazÁgérzete az atyáé, de a film alkotói azért ügyelnek az egyensúlyra, az anya távozásának és visszakanyarodásának az indítékait meltanyolha- tónak ábrázolják. A gyerek mindkettőjükhöz ragaszkodnék, de jog szerint csak egyiküknek a “felügyelete” alá kerülhet. S itt a kérdés magva: kit pártfogol a törvény? Az apat-e, aki ha hibás volt is a feleségnek emberi elnyomásában, az uj helyzetben minden gondot felvállalva mégiscsak remekül nevelte a fiút? Vagy az anyát, aki bár megszökött, ezt elfogadható okokból tette? Nyilvánvaló a válasz. A törvény az anya mellett áll, 8 ítél; Hollywoodnak most kell segítenie, hogy az időközben többször megrikatott néző vissza ne követelje a jegy árat. A kissé zilált anya — aki korábban már elnézést kért volt férjétől a per idejen bevitt öv alatti ütésekért — belátja az apa-fiu kapcsolat legyőzhetetlen erejét, s lényegében lemond jogainak az érvényesítéséről. A Kramer vs. Kramer egyike ama csekélyszámu hollywoodi filmeknek, amelyeket érdemesnek tartunk a megtekintésre. Ugyanakkor felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a valóban kiemelkedő értékű filmet, NORMA RAE-t ismét vetítik a new yorki mozikban. i Utam a Metropolitanbe Carelli Gábor könyve Humorral, öniróniával átszőtt, mozaikkockákból összeillesztett emlékezésekben tekint vissza énekesi pályafutására Carelli Gábor, a New York-i Metropolitan tagja. És ha az Utam a Metropolitanbe cimü könyvében erről külön nem szól is, ezzel a derűs Írásával tulajdonképpen jubileumot is ünnepel. Ponto-' san ötven éve — ahogyan a gondos édesanya ezt egy _ pepita füzetbe följegyezte —, hogy a Markó utcai gimnáziumban egy osztályünnepségen Toselli Szerenádját, az 0, sole miot és a Sonny boyt énekelte. Ez volt az elsó hangversenye. A népszerű nápolyi daltól hosszú ut vezetett addig, amig a kisdiákból a “Met” tagja, Carelli Gábor lett. Majdnem az történt, hogy Korondira változtatja nevét — és akkor ma két magyar tenorista viselné e nevet, — de elsó pártfogója, mentora és mindvégig jó barátja. Benjamino Gigli a kemény mássalhangzóval kezdődő és olaszul nehezen ejthető Köröndiről lebeszélte, és elkeresztelte Carellire. Es Gigli ezenkívül a baráti támogatás sokféle formáját nyújtotta ifjú kollégájának. Megtanította a mesterség titkaira, nevelte és pártfogolta, es amidőn Carellinek — származása miatt — távoznia kellett "Olaszországból, Gigli szerezte meg neki a menedéket az Egyesült _ Államokban. Carelli Gábor beszel könyveben találkozásairól három nagy operakomponistával, Cileaval, Giorda- noval és Mascagnival, elmondja ismeretségét hires karmesterekkel, Toscaninivel, Kari Böhmmel, Do- ráti Antallal, akinek vezényletével Dallasban a Psalmus Hungaricus tenorszólójat enekelte. írásából sok fontos adat is megtudható a New York-i Metropolitan történetéről, vagy énekeseinek fáradságos, keserves munkájáról, s apró, de lényeges műhelytitokról. Ismerteti például a “cover” intézményét a Met-ben, ami azt jelenti, hogy mivel anyagi okok miattelőadás nem maradhat el, ezért az előadás alatt egy-egy szerep két énekesének az operaház közelében, elérhető távolságban kell tartózkodnia. Carelli nem panaszkodva ir erről, hanem szinte Örömmel, hiszen számos beugrását, óriási szerepru- tinjat eppen ennek köszönhette. (g- *•) A világon a legtöbb rádió- es tévéállomás Olaszországban működik. Átlag 25 ezer lakosra jut egy rádióadó és minden 110 ezerre egy tévéműsort sugárzó. PuSKI-COBVni I B9R&BIIK BOOKS j lserctcMiW tom at w. j Ntw York,* T. 10028 - (212)«*«» Sokezer magyar könyv, újság hangle- • mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, X TÜZEX be fizetőhely. _ | Látogassa meg boltunkat New York-"' j ban a magyar negyed középén. Postán I - is szállítunk a világ minden tajara. Uj magyar katalógust díjmentesen I . ^ küldünk! I ír"' t/Cti. y^*4*t* . 1 ■ I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA | 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. . I (A 81-ik Street sarkin) — Telető: LE S-MN. IP Mignonok, születésnapi tortát! lakodalmi. Bar. Ul Mltkvah-torták. — Postán szállító. . az ország ! minden rísaíbe. — Este 7.30-tg nyitva. --------------------
