Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-07 / 6. szám

8 Thursday, Feb. 7. 1980. ALI AFRIKÁBAN . AMERIKAI MAGYAR SZÓ, KÜLPOLITIKAI SZEMLE TRAGÉDIA AZ INDIAI ÓCEÁNON DAR ES SALAAM, Tanzania. Muhammad Ali, volt ökölvívó világbajnok, a Carter-kormany kerésere ót afrikai országot szándékozott meglátogatni es rá­venni ezen országok vezetőit arra, hogy bojkottal­ják a moszkvai Olimpiát. Egy itteni sajtókonferencián az újságírók rámu­tattak arra, hogy a Szovjetunió támogatott számos afrikai országot önállósága és szabadsága kivivásá- ban. Amikor Ali ezt hallotta, igv nyilatkozott: “Ezt nekem nem mondták az Egyesült Államokban, ami­kor arra kértek, hogy sorakoztassam fel az afrikai országokat a moszkvai Olimpia bojkottjára.” A sajtókonferencián résztvevő amerikai külügv- minisztériumi képviselő félbe akarta szakítani az in­terjút, de Ali igy folytatta: “Ha megtudom, hogy az én álláspontom helytelen, becsomagolom a holmi­mat és hazamegyek.” • Guatemala agóniája GUATEMALA. Nyomorúságos életviszonyaik ellen tiltakozó guatemalai parasztok megszállták az itteni spanyol követséget. A rendőrség megostromolta és felgyújtotta az epületet. Több mint 30 ember, több­ségűkben indiánok, eletet veszítette. Guatemalában az utóbbi év folyamán több, mint ezer embert gyil- koltatott meg a zsarnokság. A KÖZÉPAMERIKAI HELYZET Néhány hónappal anicaraguai fordulat után pucs- csal döntöttek meg El Salvadorban az elnököt. A Somoza-ellenes győztes forradalom lelkesítette a salvadori gerillákat, de az októberben megalakult katonai-polgari kabinet csupán reformokat hirde­tett. A baloldali hazafiak nem elegedtek meg ezzel a megelőző kormány alakítással, folytattak a harcot s nem riadtak vissza attól sem, hogy voltaképpen jo­gos követeléseiket szélsőséges módszerekkel pró­bálják elérni. Legutóbb a panamai és a Costa Rica-i nagykövetet rabolták el, s engedtek szabadon, miu­tán a kormány kiengedte nehány társukat a börtön­ből. Salvadorban közel sem volt olyan egységes az ellenzek, mint Nicaraguaban a diktátor ellen. S rög­tön az uj kormány megalakulása után egymás ellen fordultak a belső frontok s az uj kormányban he­lyet kapott kereszteny-és szocialdemökratak sem értettek egyet a legfontosabb kérdésekben sem. A közelmúltban ki is valtak a kabinetből a polgá­ri miniszterek, mondván, hogy a katonák fokozato­san jobbra tolódtak és reformigeréteiket elfelejtet­ték. így aztan az inkább kedvezőnek ítélhető kez­deti folyamatok zűrzavarba torkolltak s egyelőre nem támasztható alá helyi megfigyelőknek az a vé­leménye, hogy El Salvador a térségben valamiféle középutat próbál ki. Nem könnyű a dolga persze sem Nicaraguának, sem lehetséges szövetségesének, El Salvadornak. Hi­szen Guatemala es Honduras jobboldali rendszerei még tartják magukat. Biztató azonban,hogy az előbb említett országban is felerősödtek a gerilla harcok, s a “domino elmelet” hívei úgy vélik, legközelebb Guatemala borul fel. Honduras&an még nincsenek aktiv népi mozgalmak, de a hadsereg megosztott, s a fiatal tisztek példaként tekintenek Nicaraguára. Van egy ici-pici sziget az Indiai Óceánban, a ne­ve Diego GarciaJ 14 mérföld hosszú, 5 mérföld szé­les, az Angol Birodalom tulajdona, lakossága mind­össze 1200 volt. Anglia 1950-ben bérbe adta a szi­getet az USA-nak 50 évre, és a lakosságot karhata­lommal kitelepítette 1966-ban egy másik, azóta függetlenné (?) vált szigetre, Mauritius-ra. Anglia altkor $ 1.43 milliót fizetett a Mauritius-i kormány­zatnak az áttelepítés költségeire. Anglia most $ 2.750 millió kártérítést kínál az elégedetlen 1200 főnyi lakosságnak. Történt ez pedig azért, merUaz USA azon a kis szigeten légi és tengerészeti bázist akar kiépíteni. A sziget 1100 mérföldre van India déli csücskétől, 2500 mérföldre Irántól, és 4000 mérföldre a Fülöp- szigetektól. Az építkezés már folyamatban van. A sziget megfelelő óbölt nyújt repülógép-anyahajok kikötője részére: van 12.000 láb hosszú kifutó pá­lyája, és nagyszabású olajtartályokat epitettek mar ott. Idáig 200 millió dollár értékű epitkezesek tör­téntek. Hajlékot építettek mintegy 1500 főnyi kato­naság reszere. A kitelepített 1200 bennszülött Mauritius szigetén ínségben tengődik, de az angol kormány tagadja,hogy erőszakkal telepítette ki őket. (Hát akkor, hogy jutott volna eszükbe Mauritius szigetére kivándorolni, sok ezer m'erföldnyi tengeri távolságra, és honnan vették a hajókat?) Vajon mi­lyen sajtó-es hivatalos orkán tört volna ki, ha a Szovjetunió csak fele ilyen mérvű tettet kővetett volna el? Ourovecz András; A Kanadai Béketanács felhívása TORONTO, A választási kampány alatt felhevitett “hidegháború” veszélyét erezve, a Kanadai Beke- tanács ismételt sürgős akciókkal igvekszik a kanadai választó tömegek figyelmét felhivni a fegyverkezési verseny és “hidegháború” fokozodó veszélyére. A békemozgalom röpirata igy figyelmeztet: “Gazdasági válság közepette élünk. Az árak, lak­bérek, utazási dijak emelkednek, az infláció, a mun­kanélküliség, az államadósság fizetési merleg defi­citje emelkedik; a reálbérek és fizetések, az öregségi nyugdijak, kozsegelyek csökkennek. A munkásokat, az egészségi, oktatási dolgozókat elbocsátják. Na­ponta megnyirbálják a közszolgáltatásokat. “Azt hangoztatják nekünk, hogy minderre nincs pénz — szol a rópirat. — De több pénz van, mint barmikor volt, egy dologra: a fegyverkezésre. Kifeiti a röpirat továbbá, hogy Kanada hadi költ­ségvetése az elmúlt 10 év alatt több, mint kétszere­se lett, hamarosan eléri es túlhaladja az 5 milliárd dollárt, és Ottawa most 3 és fél milliárd dollar erejé­ig készül vadaszrepülőket rendelni az TJSA-bol. Az­zal ámítanak, hogy ez — alkatreszgyartással — Kana­dában is munkaalkalmat jelent. A Beketanács rámu­tat, hogy jelentene esetleg 850 munkahelvet, de ha az összegből csak egy milliárdot egészségügyre, ok­tatásra, szociális segélyekre költenének, az is 25.000 munkahelyet biztosítana. De ennél az ésszerű érvelésnél is sokkal nagyobb a fegyverkezesi veszettség “erkölcsi”, illetve erkölcs­telen jellege. Mennyire vakmerő, észbontó es mily mélységesen lezüllőtt erkölcsi fertőben fetreng az amerikai imperializmus es kanadai csatlósa, amely egyre mélyülő gazdasagi-tarsadalmi válságából, a dolgozok millióit sújtó munkanélküliségből csak egy “kivezető” utat lát; fegyvergyártással Ígért vér­beáztatott dollárkeresetet. Az amerikai imperializ­mus abrázata ez. Mert amikor már igy sem képes kenyeret “adni”, a gyártott fegyverekkel azok ké­szítőit kész lesz tömegével a mészárszékre haiszolni. Az “emberi jogokért” világszerte hadakozó Jimmy Carter e hamis takaró alatt igy öli meg a detente,a beke lehetőségét. Es kanadai bábja, Joe Clark es társai a BEKE szót is iszonyodnak kiejteni. Igazi változást, hala­dást, békét jelentő megoldásokat az Uidemokrata Part (NDP), a szak- és farmerszervezetek, a K.P. es mas demokratikus szervezetek összefogásával érhetünk csak el Kanadában. á DETENTE MELLETT LONDON. A Közös Piac szervezethez tartozó ki­lenc ország — Anglia, Franciaország, Német Szövet­ségi Köztársaság, Írország, Olaszország, Dania, Bel­gium, Hollandia es Luxemburg—elhatározta, hogy vajat, húst és egyéb mezogazdasagi termeket tovább­ra is elad es szállít a Szovjetunió részere. Roy Jenkins, a Közös Piac szervezet vezetője ki­jelentette: "Mi továbbra is fenn óhajtjuk tartani kap­csolatainkat az európai keleti országokkal és nem akarjuk megbontani a detente-t”. Küldjék ajándékunkat továbbra isIKKÁ-vat Ismert tény, hogy az IKKA több, mint 25 éve meg­bízhatóan és eredményesen szolgaija azokat, akik Magyarországon kivul élnek és ajándékot óhajtanak küldeni Magyarországon élő rokonaiknak és bará­taiknak. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy február 1-tol a dollár forint-átváltási értéké Ft. 20.35/ Az IKKA főiigynóksége a Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York,NY. 10028. Telefon:(212) 536-6490. A VILÁG SORJA

Next

/
Thumbnails
Contents