Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-07 / 6. szám

Thursday, Feb. 7. 1980. • • / AMERIKAI MAGYAR SZÓ UJ BOTRÁNYOK WASHINGTON,D.C. Az FBI vádat készül emelni kb. 30 kongresszusi képviselő és szenátor ellen, akik állítólag hajlandók lettek volna megvesztegetést el­fogadni arab sejkeknek öltözött FBI ügynököktől. A vádlottak között említik Williams, N.J.-i széna- tort, a Somoza-barát Murphy new yorki, valamint Thompson N.J.-i képviselőket. Ezzel egyidöben a Securities & Exchange Com­mission azzal vádolta meg Miller pénzügyminisztert, hogy amikor meg a Textron nevű világcég elnöke volt, hallgatólag helybenhagyott millió dolláros megvesztegetéseket és e ténykedését tagadta, ami­kor Carter elnök bevette őt kabinetjébe. CHICAGO, Dl. A város 25.000 tanítója sztrájkba lépett, annak ellenére, hogy megkaptak hátralékos bérüket. A tanítók munkabeszüntetéssel tiltakoz­nak, 1.400 társuk elbocsátása ellen. Érdemes megjegyezni, hogy ezzel egy időben New York Közoktatási ! Tanácsa 4.000 tanítót me­nesztett anélkül, hogy a new yorki tanítok szakszer­vezete egy lépést tett volna e tömeges elbocsátás lehetetlenné tételere. Börtönlázadás SANTA FE. N.M. Az attikai börtönlázadás óta elő­fordult leghevesebb harc után foglalta vissza az al- lamrendőrség a 400 fogoly áltál átvett börtönt. A foglyok évek óta panaszkodtak a fegyörök brutali­tása, rossz élelmezés és túlzsúfoltság miatt. WASHINGTON, D.C. A kongresszusi közös bizott­ságnem tud dűlőre jutni az olajtröszt 227 billió dol­láros megadóztatása ügyében. Sokan arra szeret­nek az adót felhasználni, hogy adóleszállitást esz­közöljenek. Addig tanakodnak, amig majd elsikkad­nak a billiók az olajos kezekben. ÚTBAN AZ ÉVKÖNYV Minden eddiginél gazdagabb, érdekesebb, színe­sebb tartalommal útban van 1980-as Évkönyvünk olvasóinkhoz. Hisszük, hogy megnveri mindenki­nek a tetszését. Tartalmáról lapunk egyik legköze­lebbi számában részletes cikk jelenik meg. Zsa Zsa Gábor aranyautója Odajutottunk mar ez­zel az aranvlazzal, hogy Zsa Zsa Gabor érdemes­nek tartotta 24 karátos arannyal szegélyezett aranyszínű Rolls-Royce- jat bérbeadni a Montgome­ry Ward Autó Klubnak. Az autónak aranyból van­nak a kilincsei, kerekeinek tartói (hub caps) és az autóban lévő telefon. A cég 18 hónapra bérelte és azután megvásárolja. Zsa Zsa nem mondja meg senkinek, mit kapott a kocsiért, de a bennfentesek 250.000 dollárt emlegetnek. Az esetet azért tartjuk érdemesnek megemlíteni, mert valóban folyamatban van a két nemesfem ár­emelkedése következtében az ország minden része­ben, a lakosság minden rétegeben az arany es ezüst- eladasi es vásárlási laz. Azon olvasóink, akiknek némi arany vagy ezüst értéktárgyuk van, ügyeljenek arra, hogy ne adiák el azokat potom áron. A nagyobb városokban és má­sutt is lelkiismeretlen emberek szazai működnek, akik alacsony arakat ajánlanak fel aranyért és ezüs­tért. Londonban egy ékszerész ócskavasként vásárolt meg egy antik ezüstkeszletet: kést, villát, kanalat, amelynek értéké legalább 1000 dollár volt. A new yorki Sotheby Parke Bemet és más felelős árverezési cegek is figyelmeztetik a nagyközönséget, hogy senki se adja el arany vagy ezüst ékszereit, egyeb ezüst háztartási tárgyait anélkül, hogy legalább két felelős cégnél nem becsültette fel azokat. Hogy milyen nagyok a tetek ily esetekben, arra példaképpen szolgál annak a fiatal bostoni házas­párnak az esete, akik tavaly adósságba vertek magu­kat, hogy egy Reed és Barton készitményü ezüst evőeszköz-készletet vásároljanak egy “discount” cégnél 1764 dollárért. Ez még a mai világban is nagy luxusnak számit egy átlagos ifjú házaspár eseteben^. Látván a nagy konjunktúrát az ezüstben, el akarták adni. Az első cég nagyjából annyit akart nekik adni erte, amennviert vettek. De a másik cég becsülete­sen megmondta, hogy a készlet most 12.000 dollárt er és annyiért vette is meg tőlük. UJ HARCBAN AZ ACÉLMUNKÁSSÁG YOUNGSTOWN, Ohio. A mult hét hétfőjén több száz acélmunkás elfoglalta az U.S. Steel itteni épü­letét és csak akkor voltak hajlandók onnan távozni, amikora vállalat szószólói tárgyalásokba bocsátkoz­tak a munkások panaszainak rendezesere. Ml KÉSZTETTE A MUNKÁSOKAT E LEPESRE? Az ország legnagyobb acélvállalata, a U.S. Steel újabb két üzemet szándékszik lezárni. Mar eddig 6.500 munkást fosztottak meg a munkalehetőség­től. Ez újabb 3.500 munkást vetne a munkanélküli­ek táborába. Az előző üzemlezárásokra a munkások kérvények i s f I i ff alairasaval válaszoltak. A kervenyeket a kongresszus | tagjaihoz, képviselőkhöz, szenátorokhoz intézték, de minden eredmény nélkül. Újabb kérvényt Írtak alá és azt Carter elnökhöz küldtek a Fehér Házba. * Ez is eredmenytelen maradt. Ezt követően Youngs­town acelmunkasai elhatározták, hogy saját kezük­be veszik ügyüket. Tüntető menetben az U.S. Steel Vállalat székhaza ele vonultak és amikor odaérték, behatoltak a vállalat irodájába es követeltek a gyá­rak üzembentartását, vagy hogy adják át azt a mun­kásoknak, akik hajlandók üzemben tartani. A U.S. Steel dolgozoi ismételten bebizonyították, hogy kepesek a tett mezejére lépni, ha megélheté­süket, családjuk fenntartását fenyegeti a vállalatok profitéhségé. NINCSEN SZERENCSÉNK ELNÖKEINKKEL Ha jól átgondoljuk a dolgot,az amerikai nepnek nincs valami nagy szerencséje az utóbbi 20 ev alatt megválasztott elnökeivel. John F. Kennedy beleegyezését adta egy kalan­dor támadáshoz Kuba elfoglalására. Azt követően majdnem atomháborúba sodorta Amerikát es a vi­lágot. Végül pedig tragikus körülmények között vesztette el eletet: orvgyilkosság aldozata lett. Lyndon Johnsonnak voltak joszándékai a nemzet belső problémáinak orvoslására, de őt is megszállta a háború szelleme. Csalárd, törvénytelen módon belevitte nemzetünket a vietnami háborúba, ame­lyért 350.000 amerikai fizetett életével, csonkulása- val, nem is beszélve az 500 billió dollár eltékozlasa- rol, amibe a háború került. Vietnámban egy nekünk semmit sem vétő népnek millióit pusztították el eb­ben az embertelen hadviselésben. Nixon annyi törvénytelenséget követett el hat évi elnöksége alatt, hogy végül is majdnem vád ala he­lyezték, amiből csak lemondása utján tudott mene­külni. A kabinetjének fele, beleertve az alelnököt, börtönbe került hosszabb, rövidebb időre. Az amerikai nép bizalma megrendült kormányza­tában, a politikai rendszerben. Nos, helyre kell ütni a csorbát, mondták a bennfentesek, különösen az olyan nagy “demokraták”, mint Rockefeller és Brzezinski. Egy igazán becsületes embert kell vegre az elnöki székbe ültetni, akiben megbízhat a nép, akinek helyén van szive, aki megígéri, hogy csök­kenti majd az esztelen fegyverkezést, gondját viseli a közoktatásnak, az idős polgároknak, a kisebbsé­geknek. így lett elnök Jimmy Carter. Három évi elnókösködes után rombadöntött minden megállapodást, melyet előző adminisztráci­ók hosszú, kitartó, türelmes tárgyalások után elér­tek. Öt év alatt készült annyit költeni a fegyverke­zésre, amennyit elődei 35 év alatt költöttek. Félel­metesen növelte a háború veszélyét. Hiába, nincs szerencsénk elnökeinkkel. Milliomo­sok, politikusok, peanutkereskedök után tálán egy­szerű munkásembernek kellene kézbe venni az or­szág vezetését. 3 MEGJELENT A MAGYAR ÉVKÖNYV , i 160 oldalas változatos tartalommal Ara: $ 3.— es $ 1.— postaköltség. Megrendelhető: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 Street New York, N.Y. 1 0003. •«■■■■toBaiaBBHBBfBBBBBBBMIU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents