Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-07 / 6. szám
ló kérdések... rossz címre Minden jel arra mutat, hogy egy nemzeti sovinizmustol es antikommunizmustol futott es pillanatnyilag elmezavarban szenvedő technikus a new yorki JFK repülőtéren szántszándékkal légikatasztrófát akart előidézni avégett, hogy a szovjet nagykövetet ideszállito repülőgép lezuhanjon. Hazafiassagból tette — jegyezte meg egy TV kommentátor. “Tisztára gyilkosság ez” — irta vezercikki- leg a legnagyobb felháborodás hangján a N.Y. Times. “így kell egy olyan nepnek viselkednie, amely tiltakozik a diplomatáival szemben tanúsított bánásmód és a külföldi agressziók ellen? Ennyire becsülik repülőtéri ellenőreink külföldi vendégek és ártatlan utasok életet?” Jó kérdések. Csakhogy rossz címre szolnak. Az az elmezavart egyén, aki a legitoronyban manipulált az erzekeny műszerekkel, nem képviseli az amerikai népet! Szóljon a felháborodás azon személy ellen, aki úgyszólván egyik napról a másikra hamis ürügyekkel háborús hisztériát keltett az Egyesült Államokban (akárcsak elődje, Johnson). 0 az, aki az amerikai nép neveben beszel és kormányozza az ország hajóját... veszedelmes zátonyok felé. BRZE ZINSKI PAKISZTÁNBAN KHYBER SZOROS. Brzezinski nemzetvedelmi tanácsos. akit Carter elnök a Zia pakisztáni diktátornak nvujtandö USA segélv ügyében küldött Pakisztánba, látogatást tett e történelmi szorosban. Megtekintette az itt táborozó pakisztáni katonaság fegy vereit. Az inspekció folyamán az egyik katona majdnem agyonlőtte Mr. Brzezinskit. Az amerikai kormány megígérte, hogy katonai támogatásban fogja részesíteni Ziát, ha a szovjet megtámadja, vagy ha “szovjet által inspirált támadás” érné öt. Pakisztán népe már évek óta forrongásban van, amit Zia csak véres terrorral tudott eddig elfojtani. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 N||©lc perccel éjjel előtt Az Egyesült Államok atomtudósainak 1945 óta megjelenő közlónve, a “Bulletin of Atomic Scientists” fejlécén egy óramutató jelzi képletesen, milyen közel áll — az atomtudósok véleménye szerint — az emberiség “ej- fél”-hez, az atomhábo rú katasztrófájához. A mutató kezdetben “10 perccel 12 elött”-öt jelzett, majd hónapról hónapra változtatták, assze- rint, hogyan egyhült, vagy súlyosbodott a viszony. USA és a Szovjetunió, a két nagyhatalom, között. Volt idő, 1953-ban, amikor “két perccel éjfél elött”-öt jelzett a komor óramutató, amikor mindkét nagyhatalom szert tett a hidrogénbombára és a Dulles-fele hidegháború addigi csúcspontját érte el. Azután kezdett a mutató távolodni a katasztrofális “12’’től. Most azonban ismét előreugrott. 1968 óta nem értékelték az atomtudósok ilyen súlyosnak a nemzetközi helyzetet. Az volt az ev, amelyben Johnson elnök végső katonai erőfeszítésre készült Vietnámban és az atombombák használatát is mérlegeltek. A Carter elnök politikáját diktáló katonai-ipari komplexum, élükön a fegyvergyárosokkal és az olajtröszttel, az elmúlt egy-két év, de különösen az elmúlt néhány hónap alatt visszafordította a történelem kerekét. Nyilván arra a következtetésre jutottak, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés politikája a detente, hátrányos helyzetet teremtett számukra. Vissza tehát a hidegháborúba, a háborús hisztéria légkörébe. Úgy vélik, hogy e légkörben könnyebben folytathatják a fegyvergyártást, amely szerintük sokkal jövedelmezőbb, mint mondjuk lakóházak, iskolák, kórházak építése, a szocialista államokkal való kereskedelem. Ezt az álláspontot brutális őszinteséggel körvonalazta a Wall Street Journal feb. 4-i számában Irving Kristol. Ezzel a politikával Carterek az Egyesült Államok és az egész világ népének legszentebb érdeke, a béke, a biztonság, a nyugalom ellen emelték fel kezüket. A vietnámi háborút megelőző hamis propagandához hasonlítható eszközökkel ideiglenesen sikerült félrevezetni az amerikai közvélemény jelentős részét, sikerült elhitetni, hogy a Szovjetunió el akarja vágni a Közép-Ázsiából USA felé irányuló olajszállítást. A legtöbb polgár már egy kalap alá veszi az iráni forradalmi eseményeket, a túszok fogvatar- tását az afganisztáni szovjet segélynyújtással. Miután a Carter-kormány bizonyos szószólói már odáig jutottak, hogy a Szovjetunióval való háború lehetőségét emlegették, kénytelenek voltak Carterek bizonyos fokig visszakozni. Úgy Vance külügyminiszter, mint Brown hadügyminiszter, sót az egyik legbefolyásosabb szenátor, Byrd is kritizálta Clark Clifford harcias kijelentését. Két demokrata és egy republikánus elnökjelölt, Kennedy, Brown és Anderson szintén elitélte Carter háborús hisztériakeltését. George F. Kennan,akinek 1950-es cikke tulajdonképpen bevezette a hidegháborút, most nyíltan kiegyensúlyozatlannak, oktalannak, torzult politikának minősítette az amerikai kormány reagálását az afganisztáni eseményekre. Az amerikai fiatalság előőrsei pedig ismét megjelennek a történelem színpadán, megkezdődtek országszerte, ha még nem is a hatvanas évek méreteiben, a tüntetések a hadikötelezettség, a sorozás uj- rabe vezetes. ellen. Carter elnök propaganda “blitz’’-háborúval igyekezett a történelem kerekét visszafordítani az elmúlt hónapokban. A békét, kenyeret kérő emberiségnek trillió dolláros uj hadifegyverkezést helyezett kilátásba; Amerika nepenek az infláció megszüntetése, munkaalkalmak, házak, vasutak, iskolák építése, általános egészségi biztosítás helyett agyút, bombákat, hadieszközöket készül adni. Az amerikai nép a maga jó idejében le fogja küzdeni ezt a blitz-háborút is. A béke ügye győzni fog. Kennedy a hisztéria eiien NEW YORK, NY. Edward M. Kennedy szenátor a CBS televíziós hálózaton elitélte a háborús hisztéria- keltést, majd ezeket mondta: “Vietnámban az amerikai politika kudarca miatt kellett háborúba küldeni fiainkat. Nagyon is haboznék most egy uj nemzedéket küldeni a Perzsa-öböl vidékére, hogy eletüket adják az OPEC államok o.a- ja védelmében.” Brezsnyev a detente-ért MOSZKVA, A látogatóban lévő kambodzsai elnök tiszteletére adott banketten Brezsnyev, szovjet államfő kijelentette, hogy a Szovjetunió továbbra is szorgalmazni fogja a detente-ot, a fegyverkezesi verseny korlátozását és a közép-keleti háborús tűzfészek felszámolását. WASHINGTON, D.C. Január havában 6.2 %-ra emelkedett a munkanélküliség. AMERIKAI ÁrilSdit
