Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-31 / 5. szám
Thursday, Jan. 31. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ KISSINGER A MUNKANÉLKÜLI FIATALOK A fiatalkorúak körében a munkanélküliség már évtizedek óta a nemzet egyre súlyosabb megoldatlanproblémája. A nemzetgazdaság legmagasabb csúcsát elérő időszakban is, amikor a munkanélküliség az összmunkásság csupán négy százalékát tette ki, a fiatalok munkanélkülisége a 15-30 % között mozgott: 14 százalék a fehér és 30% a fekete és spanyol fiatalság körében. Amikor a nemzetgazdaság pangasa megindult, a fiatal munkanélküliek szama 20-40 százalékos, sót sok esetben még ennél is magasabb volt. Statisztikusok és szociológusok rámutattak arra, hogy e fiatalok nagyresze nélkülözött minden elméleti és gyakorlati képzettséget ahhoz, hogy resztvehessenek a termelési, vagy a közszolgáltatási ágazatokban. E fiatal milliók nagy része Írástudatlan és az első feladat az volna, hogy iskoláztatáshoz jussanak, majd mesterséget tanuljanak, mely képesítené őket állandó alkalmazásra. Carter elnök a Fehér Házban tartott összejövetelen, melyre meghívta a fekete és spanyol lakosság képviselőit, bejelentette, hogy a január 23-án beterjesztendő szövetségi költségvetésben javasolni fogja két milliárd dollár előirányzását, amit a fiatal munkanélküliek kiképzésére és munkába helyezésére óhajt fordítani az 1981-82-es és 82-83-as években. Egyesek feltettek a kérdést, vajon a közelgő novemberi választások késztették-e az elnököt e javaslat megtételére? Mások viszont rámutattak, hogy a szövetségi kormány az elmúlt három esztendőben négy milliard dollárt költött hasonló probléma megoldására anélkül, hogy az csak egy jottányit is segített volna. A tény az, hogy a munkáltatók nem hajlandók e fiatal munkanélkülieket alkalmazni, habár fizetésük nagyrészét a szövetségi kormány fedezi. Nem tudnak irni-olvasni es igy kénytelenek elsajátítani a munka csinjat-b inját. A Comprehensive Emploment and Training Act — CETA — volt az a szövetségi kormányközeg, amely hivatva lett volna a munkanélküli fiatalokat kiképezni és munkába állítani. De a CETA eddigi működése meddőének bizonyult. Minden jel arra mutat, hogy Carter elnök e legújabb javaslata nem egyeb, mint politikai sakkhuzás, amitől nem várja a probléma megoldását, csupán saját politikai szekerének előbbre menetelét. Kmiiikai , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. _ Ent. u 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under tfcrAct of March 21,1879, it the P.O. of ■ New York. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8.'— dollár ; Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • • ' félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 l.— ...usssssssss-.......... I . .a A Wall Street Journal jan. 21-i szamaban közli Kissinger, volt külügyminiszter interjúját. Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk Pakisztán támogatására, igy válaszolt: “Pakisztán még hosszú ideig nem lesz képes arra, hogy megvedje önmagát. Ezért javaslom egy USA légitámaszpont felállítását Pakisztánban.” Arra a kérdésre, hogy milyen lépésekre lesz szükség USA részéröl a közeljövőben igy válaszolt: “Három dologra van szükség: Meg kell mondani az amerikai nepnek, hogy a helyzet komoly, az idő keso, a szükséges erőfeszítés terhes es azt meghatározatlan ideig fenn kell tartani. Fel kell építeni az MX mozgó rakétarendszert, a Trident II tengeralattjárókat, hadieronket el kell helyezni a veszélyeztetett területeken és ha kell, ebbe be kell vonni a NATO-csapatokat is.” A harmadik tanacs pedig ez volt: “Fontos felhívni a nép figyelmét a helyzet komolyságára es churchilli magatartást kell elfogadnunk. Ezzel egyidóben azonban nem szabad elfelejteni, hogy elköteleztük magunkat NATO szövetségeseinknek tett ígéretünkben, hogy tárgyalni fogunk az európai atomfegyverkezés csökkentéséről. NATO szövetségeseink ragaszkodnak ezekhez az Ígéretekhez. Minden bizonnyal a SALTII. Egyezmény előbb, utóbb ismét az asztalra kerül.” Kissinger tehát kardcsörtető tanácsait követően, mint gyakorlott politikus, utat hagyott a meghátrálásra, a tárgyalások ujrafelvetelere, a békés egymás mellett elés elvenek újjáélesztésére, arra az esetre, ha az amerikai nép tömegmegmozdulása ezt követelné. Ezután igy folytatta elmefuttatását: “Végül az azonnali válságnak nem szabad elfelejtetnie velünk a többi veszélypontokat: Törökország azonnali segítséget var tőlünk, Thai-földön nagy veszély fenyegethet, Marokkó ellen tovább folyik a szovjet fegyverekkel felszerelt gerillák harca, KözépA díszpáholyban nagy tokával, széles mellén sok színben játszó kitüntetésekkel, magabiztos, dölyfös arckifejezéssel ült a terjedelmes testalkatú Göring tábornagy. Megvető tekintettel nézett le a közönségre. Horthyval az élen,a magyar politikai élet vezető koriferusai feszengve ülték körül. Volt osztálytársammal, miniszteri tanácsos, mél- tóságos úr, akivel a baráti kapcsolatom még tartott, ültünk be az előadásra. Alpár Gitta énekművésznö volt az opera szólistája. “Kitünöbb hangú énekest e szerepre nem tudtak volna találni, mint e ragyogó tehetségű, elbűvölő modorú nőt” — jegyezte meg barátom. “Táblás házat vonz mindig, amikor szerepel. Meghódítja a közönséget, végig a bűvkörében tartja. Előadása alatt sugárzik belőle a báj,a kedvesség és a temperamentum. A berlini operában is szerepelt e tündöklő hangú koloratura énekesnő.Fényes karriert fut be, szenzációs sikert arat mindenhol” — fejezte be méltatását a barátom. Göring pedig piros rózsacsokorral fejezte ki értékelését. * Évek múltával Palms Springsben váradi származaTANÁCSAI Amerika lázong, még szükség lehet ránk Dél-Afrikában is. Mindezekben a térségekben cselekednünk kell, mielőtt a helyzet válságossá válik.” “Fennáll persze az a lehetőség is, hogy az európai országok nem lesznek hajlandók támogatni lépéseinket, ami arra kényszeríthet bennünket, hogy némileg módosítsuk magatartásunkat, vagy HOGY EGYEDÜL FOLYTASSUK AKCIÓNKAT.” (A mi kiemelésünk.) A WSJ riporterének kérdésére, hogy hozzuk-e visz- sza a sorozást, igy válaszolt: “Nem hiszem, hogy az önkéntes hadsereg megfelel a kivánalmaknak.” Érdemes Kissinger véleményét hangoztatni a “kínai kártya”-játszmaról, A riporter kérdésére, hogy “nem helyezünk-e túlsúlyt és nagy reményt a Kinával való viszonyunkra”, igy válaszolt: “Állandóan elleneztem a “kínai kártya” alkalmazását. Nem jo szemmel kisérem, hogy Kinat használjuk fel szovjetellenes érzésünk kifejezésére. Ez nagyon veszélyes irányzat, mert Kina hallatlanul idegesíti a Szovjetuniót és ez veszélyes helyzetet teremthet. Ezenfelül úgy vélem, Peking számára sem lesz ez az irányzat kielégítő.” A következő szavakkal fejezte be az interjút Kissinger: “Nem hiszem, hogy a harmadik világháború elkerülhetetlen, ha határozottan és okosan cselekszünk. Közösen szövetségeseinkkel, de ha kell, egyedül, módunkban van a kedvezőtlen fejleményeket megváltoztatni. A MI RENDSZERÜNK SOKKAL ERŐSEBB, MINT A SZOVJET RENDSZER.” Mr. Kissinger, aki külpolitikánk fő irányítója volt a vietnámi háború idején (az első, amelyet USA, egész történelme folyamán, elvesztett,) aki szemtanúja és krónikása volt a Watergate-i összeesküvésnek, amelyben bűnös elemek közeljutottak az alkotmány és a demokrácia aláásásához, bizonyára tudja, mit beszél, amikor a rendszer erejet mérlegeli. su unoka bátyámnál vendégeskedtem, aki az első világháború után vándorolt ki Amerikába. "Albert — mondtam unokabátyámnak — Zsoldo- séktól Hollywoodban hallottam, hogy Alpár Gitta itt lakik e városban. Tudod ki az?” “Hogyne tudnám, ismerem személyesen.” “Szeretném meglátogatni — mondtam. — Hogyan tudnék vele kapcsolatot találni?” "En elintézem neked. Biztositó szakmában dolgoztam. A társaság megbízásából jártam nala. Szeret magyarul beszelni. Itt él már hosszabb ideje. Bizd rám. Találkozni fogsz vele.” Néhány napi távoliét után, azzal fogadott, hogy volta művésznőnél es beszélt rólam. “Felhívom holnap telefonon, és menj el hozza.” “Gyere te is velem, ne menjek egyedül, mint egy ágrolszakadt,” mondtam. “JÓ, elkísérlek.” Albert autója a Dubarry-villánál stopolt. Felülmúlhatatlan egyéni bajának varázsával fogadott a művésznő. Beszélgetésünk elején mindjárt emlékeztettem, amikor a pesti operában Göringnek énekelt (folytatás a 7. oldalon) Találkozásom Alpár Gittával 6 _________
