Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-24 / 4. szám

Thursday, Jan. 24. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ. KÜLPOLITIKAI SZEMLE AFGANISZTÁN MA A nép nagy lelkesedéssel fogadta az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatko­zatát a nemzeti demokratikus forradalom vívmá­nyainak megerósitését, stratégiai feladatainak meg­valósítását szolgáló tevékenységének fö irányairól. Az ország előtt óriási feladatok állanak. Ezeket forradalmunk jellege határozza meg, az, hogy ez a forradalom olyan társadalomban ment végbe, ahol a feudalizmus uralkodott. Ezért célunk az, hogy gyorsan es radikálisan végezzünk a feudalizmussal, végrehajtsuk a demokratikus átalakításokat. A jelen­legi szakaszban a legfontosabb a földkérdés megol­dása, hiszen forradalmunk fő tartalma a földreform. Az agrárviszonyok és a mezőgazdaság területén súlyos örökség maradt rank. Az országban 14 millió hektár megművelhető föld van, s ebből csupán 3.3 millió hektárt hasznosítanak. A földterületnek körül­belül a fele, a lakosság 5 %-anak - a feudálisoknak — tulajdonában van, s a viz, a vetőmag, a munkaeszkö­zök is az ővek. A mezőgazdasagi népesség 36 %-a földnélküli, 45 %-a pedig kisbirtokos (akiknek 4 hektárnál kisebb parcellájuk van). Ehhez még hoz­zá kell fűznünk, hogy Afganisztánban körülbelül 2—3 millió a nomádok száma, akiknek nagyon ne­héz az életük. A forradalmi hatalom első lépése az agrárátalaki- tas irányába az volt, hogy 6. számú törvényerejű rendeletével törölte a föld nélküli parasztoknak és a kisbirtokosoknak a nagybirtokosokkal és az uzsorá­sokkal szemben fennálló adósságait Kijelentettük, hogy valóban tiszteljük az iszlám elveit, es semmiképpen sincsen szándékunkban meg­akadályozni a vallási szertartások megtartását, be­avatkozni vallási ügyekbe. Támogatnak bennünket a hivó, vallásos emberek. Ok, mikent vezetőik is, azt mondják, például, hogy az említett 6. számú tör­vényerejű rendelet a paraszti adósságok eltörléséről “istennek tetsző dolog”, s a mecsetekben imádkoz­ták sikeréért. Másképp all a helyzet azokkal a muzul­mán vezetőkkel, akik kapcsolatban állnak az imperia­lizmussal es a reakcióval. Nekik nyilván nincs Ínyük­re politikánk. De semmit sem tehetnek, mivel a tö­megek nem tartanak velük, a kormányt támogatja az egész nép, támogatja a hadsereg, ahol pártunk­nak abszolút befolyása van. Végül, röviden, a forradalom utáni társadalmi­gazdasági fejlődésről. 1979 első negyedévének ve­gén lép életbe öteves tervünk, most dolgozzák ki az ország iparosításának terveit. A néphatalom megte­remtésének első percétől fogva nagy erőfeszítéseket tettünk a gazdasági problémák megoldására. Erő­sen megnövekedett a szén, a kőolaj es a gáz kiterme­lése. 110 uj iskolát építettünk, körülbelül 1 millió tankönyvet adtunk ki és osztottunk szét. Oktatási célokra 3 millió afgánit fordítottunk. Leszállítottuk az élemiszerek es a közszükségleti cikkek árát, föl­emeltük a kis fizetésű dolgozók néhány kategóriá­jának herét, csökkentettük a munkaidőt és növeltük a munkahelyek számát. A szerkesztő megjegyzése: A fenti irás 1979. ele­jéig ismerteti Afganisztán történetét A jelenlegi helyzet főbb jellegzetességeit Karmai elnök körvonalazta legutóbbi sajtókonferenciáján, amelyen bejelentette, hogy a közeljövőben kidolgozzák az ország uj demokra­tikus alkotmányát, amely kifejezi az afgan lakosság valamennyi rétegének óhajait és törekvéseit. Hang­súlyozta annak fontosságát, hogy szeles népfrontot hozzanak letre az ország valamennyi politikai, társa­dalmi es vallási szervezetének részvételével. Az af­gán államfő kijelentette, hogy a népi hatalom mély­ségesen tiszteli a hívők vallási érzelmeit. — Az áprilisi forradalom olyan mértekben elha­jolt sajat elvi irányvonalától, hogy katasztrófához ve­zetett volna, ha az afganisztáni nép akaratának meg­felelően nem biztosítjuk a forradalom uj szakaszá­hoz való átmenetet, amelyet az Afganisztáni Népi Demokratikus Egységpárt vezetésével, az afganisztá­ni felszabadító néphadsereg segitségével hajtottunk vegre. A forradalom uj szakaszán jelenleg a legfonto­sabb előttünk álló feladat az igazi forradalmi elvek győzelmének biztosítása es a korábbi hibák kijavítá­sa, — mondotta, majd kifejtette: — Az Afganisztán belugyeibe való állítólagos szov­jet beavatkozás ürügyén az imperialista kórók által szított propagandahadjarat nem más,mint provoká­ció. A Szovjetunió által nyújtott anyagi, erkölcsi es katonai segítség teljes mértékben megfelel az af­gán nép akaratának, és arra irányul, hogy visszaver­je az Afganisztánt fenyegető külső veszélyt. A mohamedánok által lakott országok jellegzetes társadalmi és politikai problémái. Afganisztánban az iszlám reakciós elemei ellenforradalmi tevékenységet fejtenek ki. Sztrájk Chilében Annak ellenére, hogy az USA által hatalomra ho­zott Pinochet fasiszta kormány véres terrorral pró­bálta gúzsba kötni az ország munkásait, a rézbányá­szok általános sztrájkba léptek,elsö ízben a Pinochet diktatúra kezdete óta. Tették ezt Guillermo Medina szakszervezeti ve­zér tanácsa ellenére, aki javasolta, hogy fogadják el a munkáltatók a 7%-os béremelési javaslatát. 1050 szavazattal 50 ellenében a sztrájk folytatása mellett szavaztak a munkások es nemcsak elfogadható bér­emelést követelnek, hanem a fennálló “Munkás Tör­vény” visszavonását és egy uj, a dolgozók érdekét védő törvény beiktatását. ISZLÁM A nyugati keresztény világ váratlanul es hirtelen ráeszmélt, a Konstantinápoly eleste óta eltelt öt év­század alatt először az iszlám vallás létére es hatal­mára. Az iráni forradalom széttepte ezt a fátylat. Ez a feleszméles következménye annak a II. világ - háború után előállott hatalmi eltolódásnak, amely hátrább szorította a nyugat-európai gyarmatos ha­talmakat. Konstantinápoly elvesztet kárpótolta a nyugat-európai államok hatalmának kiterjesztése világszerte az azt követő évszázadok során. Ennek eredményeképpen jöttek létre a nyugat-európai gyar­mati birodalmak Ázsia, Afrika és Amerikában. Öt­száz év folyamán ezek az európai keresztény biro­dalmak annyira elhatalmasodtak, hogy mellettük jelentektelenné váltak más népek és vallások, iszlám úgy tűnt, mint ami a régmúltból maradt vissza. Az európai birodalmak visszaszorulása után az iszlám ma, mint egyike a három nagy monoteista (egy-istenhivő) vallásoknak (keresztény, zsidó es mohamedán) jelenik meg. Mint ilyen, nagy és nehéz feladatoknak néz elébe, még pedig utolérni korunk anyagi es technológiai haladását. A kívülálló világ ma megismerkedik az iszlamnak a hívőkre gyako­rolt hatásával, egyidejűleg a belső megoszlásokkal is. A mintegy 740 milliónyi iszlam-hivő közül 650 mi­liő a szunnita es 90 millió a síita ágazathoz tartozik, de egységesek a külellenseggel szemben. A mohamedán világban ma kitörő megmozdulá­sok és forradalmak iszlám nepeinek a hosszú ember­öltők folyamán történt elnyomása és kizsákmányo­lása miatti elégedetlenseg es harag kifejezése. PEKING, Az “Uj Kina Hírszolgálat” jelenti, hogy a kormány meg­állapította: Kínának több tevet kell tenyész­tenie. Meg pedig ket- pupút. Egy belső Mongóliá­ban tartott tevekonfe- rencian elhatározták, hogy fokozni kell a teve tevékenységét, mivel a je­lenleg évi 600.000 teve nem elég. A tevet még ma is nagyban használják szállításra az északi sivatagi vi­dékeken. A kétpupú, úgynevezett Baktriai tevék gazdaságosabbak, több húst, tejet adnak, szőrüket is értékesítik. Kínai teve terv A VILÁG SORJA

Next

/
Thumbnails
Contents