Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-24 / 4. szám
Thursday, Jan. 24. 1980. 3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Földrengés Indian Pointon NEW YORK, N.Y. Az atomtelepek ellen tiltakozó mozgalom figyelmeztette az illetékes hatóságokat és Amerika népét, hogy felelőtlen cégek a lakosság létérdekeinekfigy elmen kívül hagyásával építik atomtelepeiket, a számukra legelőnyösebb helyre. Némelyikük földrengés által veszélyeztetett helyen van. Figyelmeztetésük helyénvalósága most bebizonyosodott. A New York várostól és annak tíz milliónyi lakosától 30 mérföld közelségben lévő Indian Point-i atomtelepet enyhe földrengés rázta meg január második hetében. Az atomtelep nem sérült meg. Erősebb rázkodtatás azonban beláthatatlan következményeket vonhatott volna maga után. CSODAGYÓGYSZER BOSTON, Mass. A Biogén svájci tudományos kutatóvállalat és több amerikai tudós itteni sajtókonferenciáján bejelentették, hogy felfedezték az “interferon” nevű anyagnak mesterséges utón való előállítását. Az “interferon” képes leküzdeni a különböző fertőzéseket okozó vírusokat. Az emberi test termel bizonyos mennyisegű “interferon”-t, de nem eleget. Ha elegendő mennyiségű interferon volna beoltható a testbe, akkor le lehetne küzdeni a náthát, sot a rák bizonyos fajtáit is. A felfedezésben vezető szerepet játszott Dr. Charles Weissman svájci és Dr. Walter Gilbert amerikai tudós. KATASZTRÓFA AZ ARENABAN BOGOTA, Kolombia. A fővárostól 320 mérföldre északra fekvő Sincelejo városka arénájában összeomlott a lelátó. A bikaviadal közönsége közűi 165-en életüket vesztettek, a sebesültek száma több százra tehető, GAZDASÁGI ZÁRLAT (folytatás az 1. oldalról) F. Wilhelm Christians, a Deutsche Bank igazgatója tárgyalásokat folytat a szovjet kormánv vezetőivel egy 1.700 mérföld hosszú csővezeték elhelyezésére, amely évente 1.400-1.700 milliárd köbláb földgázt szállítana Szibériából a nvugat-európai országok részére 11.6 billió dollár értékben. A Carter kormánv intézkedései a munkások ezreit fosztják meg a munkaalkalomtól, kiélesitik az USA és “szövetségesei” közti gazdasági versengést. Az amerikai nép feladata a Carter kormányt visz- szavezetni a detente útjára. Lusztig Imre : Bonyodalmak a gabona körül Carter elnök január első heteben tette közzé azon határozatát, hogy megtiltja 17 millió tonna gabona Szovjetunióba szállítását. Hírek szivárognak ki, amelyek arra mutatnak, hogy a kormány számos tagja, köztük Bob Bergland mezőgazdasági miniszter is, ellenezte eleinte ezt a határozatot. Carter azonban nagy sebtében keresztülvitte dönteset. Olyannyira, hogy a határozat nvilvánosságra hozatalakor a kormány tagjai nem tudták, hogy kinek a birtokában van a 17 millió tonna gabona. Később tudtak csak meg, hogy nem a farmerek, hanem a külföldre szállító vállalatok magtáraiban van az felhalmozva. E vállalatok kölcsönt vettek fel a bankóktól a gabona felvásárlására. A kölcsönt azonban nem tudjak majd visszafizetni, ha nem képesek ertekesiteni a felhalmozott gabonát. Több vállalat a csőd szélére sodródott Carter döntésé következteben. A kölcsön-visszafizetés lehetetlenné tetele veszélybe hozott volna számos kisebb bankot. Ugyancsak pénzügyi zavarba kerültek a gabonatartály (siló) tulajdonosok, a vasúti és teherautóvállalatok, melyek a nagy mennvisegü gabonát a kikötőkbe szállították volna. A Wall Street Journal 1980. jan. 11-i számában Meg Cox cikket irt, melyben idézi az ország egyik — meg nem nevezett — ipari vezetőjének véleményét: “A Szovjetunió elleni embargó olyan hatással lesz az ország nemzetgazdaságára, mint egy hatalmas kalapácsütés egy üvegtáblára.” “A Carter kormány e döntése katasztrofális hatással van az ország farmerjeire nemcsak a jelen helyzetben, de a jövőben is, mert a gabonavásárlok úgy tekintenek az Egyesült Államokra, mint megbízhatatlan partnerre” — mondotta Ronald Knutson, a Texas A.M. Egyetem tanara. A Carter kormány döntését követően két napi zárlat után ismét megnyílt a gabonatőzsdén az adásvétel, de senki sem volt hajlandó gabonát vásárolni a zárlat előtti áron. Az első es második napon zuhant a gabona ára, a törvény által előirt maximum határig. A gabona aranak ilyen zuhanasa a csőd szélére sodorta e vállalatokat és válság keletkezett a gabonatermelő farmerek es a gabona adás vételével foglalkozó vállalatok soraiban. Ez veszélyt jelentett Carter elnök ujraválasztási törekvésére. Ekkor mondta a Feher Ház szószólója: “Sajnáljuk, de nem tudtuk, hogy a gabona e vállalatok tulajdonában van.” Ezt követően Carter elnök elhatározta, hogy a Szovjetunió helyett a kormány fogja felvásárolni a 17 millió tonna gabona nagy részét 2.5 milliárd dollár költséggel. Ezt a hatalmas összeget előteremtették egyik percről a másikra. Mert hát elvégre is nem lehet, nem szabad veszelyeztetni Carter ujraválasztá- sanak esélyét. Közben, az elnöki tisztségre pályázó Kennedy szenátor — nem beszelve a republikánus jelöltekről — úgy nyilatkoztak, hogy Carter elnök döntése a 17 millió tonna gabona visszatartasarol, csupán az amerikai farmerokat sújtja es nem a Szovjetuniót. A világ különböző részeiből érkező jelentések Kennedy álláspontját támogatják. KÉSZÜL A NAPTÁR Már csak egy-két hét és útban lesz a naptár minden kedves olvasónk címére. Ha az idén rajtunk kívülálló okok miatt kissé el is késtünk kiadásával, olvasóink meg fogják látni, hogy érdemes volt várni: türelmük nem is egy rózsát, hanem egy egész rózsabokrot teremt. Naptárainkat növekvő érdeklődéssel, szeretettel fogadták olvasóink az évek folyamán. Bátran állíthatjuk, hogy az idei naptárunk minden eddigit felülmúl érdekfeszitó, tanulságos, hasznos és szórakoztató olvasmányok tekintetében. Naptáraink egyik leghathatósabb megtestesitói sajtónk üzenetének, magas színvonalának és igy kérjük mindazokat, akik csak tehetik és akiknek vannak magyar kultúrát becsülő, munkásmozgalom iránt érdeklődő ismerőseik, szomszédaik, rendeljenek számukra is a naptárból. Vagy pedig adjak meg címüket, tudatva bennünket, hogy hivatkozhatunk-e ajánlásukra és mi szívesen küldünk számukra naptárunkból. Aki az idei naptárt elolvassa és még nem olvasója lapunknak, minden^ltizonnyal előfizeti. Tudjuk, számíthatunk a kfedNtos olvasók támogatására. A Magyar Szó Kiadóhivatala BESZÉLJÜNK A MEDICARE-R0L? Irta: Ali B. Már miért ne beszelnénk? Nem pletykálni akarok, hogy itt meg ott ezt hallottam, hanem a sajat tapasztalataimat óhajtanám leírni. Igaz, ez nem nagyon okos dolog tőlem, mert ebből kiderül, hogy már én is a Medicare-sek csoportjába tartozom, de- hat én az igazságért mindenre képes vagyok! Medicare! Olyan ez, mint a mesebeli madár! Van is, meg nincs is! Papíron van, annyi szent, es amíg semmire nincs szükséged, rendben van a dolog. A baj ott kezdődik, amikor beteg leszel és igénybe óhajtanád venni a Madicare-t! Abban a pillanatban, amint orvosra, gyógyszerre van szükséged és fiatal éveidben nem gyüjtöttél eleg pénzt, hogy a Medi- care-t fedezni tudd — jól nijzel ki! Az első pár százast a saját zsebedből kell kitenned, sbt a következő százasokat is, amig végre a Medicare működésbe lép,de megákkor is hagy neked eleg alkalmat, hogy itt-ott te is fizethess. Van ezenkívül a Medicare-nek — magyarul beteg- ellátásnak — egy egészen furcsa kinövésé! Pont az, amire az idős egyennek a legnagyobb szükségé lenne — tehat szemüveg és fogak! — azt nem adnak neki! Nemrégiben fizettem ki egv szemüvegért 95 dollárt, nem beszelve arról a par múfogrol, ami a szambán van és amik 1.500 dollárba kerültek. Kivizsgálásokért eddig már több száz dollárt fizettem és soha sehonnan egy filler megteritest sem kaptam. A brosúrákban, amiket szorgalmasan küldenek, szépen meg van magyarázva, hogy miért — ha kiismeri magát rajtuk az ember! Nagv szerencsém, hogy soha nem vagyok komolyan beteg. Megkérdezem a Medicare-t intéző felelős egve(folytatás a 4. oldalon)
