Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-26 / 26. szám

j YAR SZO

TARCA —IRODALOM -TUDOMÁNY Thursday, June 26. 1980.

BARÁTAINK A KÖNYVEK A HÁROM SZOMBAT

“A könyvek barátaim” — mondta egykor Petrarca —, “társaságuk végtelenül kellemes. Minden korból, minden országból valók. Könnyű hozzájuk férni, mert bármikor rendelkezésemre állnak, és en akkor engedem őket magamhoz es akkor bocsátom el, amikor jólesik, Soha sincsenek terhemre, de azonnal megfelelnek minden kérdésemre. Némelyik letűnt korok eseményeit regéli el nekem, mig mások a természet titkait fejtik előttem föl. Egyesek megtanítják: mikent éljék, masok: hogyan haljak meg. Vannak, akik élénkségükkel elűzik, gondjaimat, és Ielkemet felvidítják, mások ellenben megacélozzak akaraterőmet és megtanítanak arra a fontos leckére: mikent fékezzem vágyaimat és támaszkodjam teljesen magamra. Megnyitják előttem, hogy röviden szóljak: a művészet és tudomány különböző útjait, és felvilágosításaik nyomán mindenkor nyugodtan elindulhatok.”

Igazak a szavak, mégis hozza kell tenni meg valamit. “Könnyű hozzájuk férni” — igy Petrarca, s büszkén elmondható: egyre könnyebb a könyvekhez hozzáférni, hozzájutni. Csakhogy egyre kony- nyebb elfordulni is a könyvtől, parlagon he verte tni őket. Csöndben varakoznak a könyvek az életükben arra, hogy folnyissuk őket, magunkhoz engedjük, es ragaszkodjunk hozzájuk. Időtöltésül azonban egyre több minden kínálkozik, hangosabban, hatásosabban. mint a könyv. Ezért növekszik meg a felelősségünk: rajtunk áll, hogy mindaz, ami benne rejlik a könyvekben, kilépjen onnét, s el ne szálljon, hanem szivén találjon és életté váljon mibennünk.

A VILÁG TELJESSÉGE tárul fel a könyvekből, éx libris kibontakozik népek múltja es jelene, mi több: a jövendő is. Ex libris, könyvekből miénk lehet évezredek emberiségének egész örökségé, érzelmek és gondolatok, ismeretek és tapasztalatok, erkölcsi tartás, szép tanulság, nemes emberseg. így legyen a könyvekből — elet.

Zay László

t '

KANADAI “VILLAMCSAPAS”

Irta: Dr. Katz József

(folytatás a 2. oldalról)

uniónak. Az eladatlan búzáért nem kap dollárt a kanadai farmer, s ha dollárja nincs, nem vásárolhat drága gépezeteket. E politika mellekterméke az is, hogy USA ugyancsak a szovjet bojkottal visszatartott büzafölösleget olyan piacon értekesiti, amelyről kanadai búzaexportot szőrit ki.

Csoda-e, ha Kanadaban is emelkedik a laz a “jó szomszéd ’’ nyomása ellen es dörgedelmes hangokban tör ki a tiltakozás.

Amire egy másik külügyi szószóló igy sóhajtott: “Bizony, sokkal könnyebb egy medáliát feltuzni Ken Taylor mellére...” Igen, sokkal könnyebb, mint tízezreknek a munkáját visszaadni.

Durovecz András

MILANO, Repedezik az itteni templom, a Santa Maria Delle Grazie fala. A világ nem igen vett volna erről tudomást, ha történetesen nem erre a falra festette volna Leonardo da Vinci halhatatlan mestermüvét, az Utolsó Vacsorát!

EDEN, N.C. A Miller Brewing Vállalat North Carolina allam e kis városában sörgyárat nyitott.

1.100 munkást alkalmaznak. A hirdetésre 25.000- en jelentkeztek.

Életem során sok érdekes, hires emberrel találkoztam, közülük eddig többet felidéztem. Pasternak, orosz iró könyve, a “Dr. Zsivago” az irodalom világában nagy kavarodást idézett eló. A világlapok hosszú ideig foglalkoztak a Nobel-dijat nyert iro müvével. A Szovjetunióban elitéltek a könyvet es a kitüntetési dij atvetele vegett a Svédországba való utazást megtagadták a szerzőtől. A szenzáció zajlott és viharzott a világban a könyvvel kapcsolatban.

Egy terv fogamzott meg bennem e könyvvel kapcsolatban. A megfelelő alkalmat vártam e tervem megvalositásara.

1963-ban a jeruzsálemi Eden szállóban nagy volt a pennaforgatók sürgése-forgása Zilahy Lajos, a hires iró körül. Ott lézengtem én is. Marton Lajost kertem meg, hogy mutasson be Zilahynak. A bemutatáskor megemlítettem, hogy egy érdekes dologrol akarok vele beszelni.

Az IMCA épületben tartott előadást. A termet zsúfolásig megtöltötték a hallgatok. Előadásának egy részlete ma is élénkén él emlékezetemben. A négy nagy zsidóról beszélt, akiknek élete és működése örök jdókre nagy változást idézett eló a világban/ Mózes, Jézus, Marx és Einstein volt ez a négy.

Előadás után az utón a szálloda fele menet hármasban, a feleségemmel es Zilahyval, egy mellékutcában egy padra ültünk. Ekkor elmondtam tervemet Zilahynak.

— Milyen filmeket látott és olvasott tőlem — kérdezte. Megemlitettem néhányat,kiemeltem, hogy a Halálos Tavasz cimü filmjéről, és abban Karády Katalin énekéről mindenki elragadtatással beszélt.

Aztán előhozakodtam a tervemmel. Dr. Zsivágót meg kellene filmesiteni, csinálja meg a forgató könyvet és majd megtárgyaljuk valamelyik producerrel. Azonnal megtetszett neki a tervem. Megjegyezte, olvasta a könyvet, nagyon unalmasnak találta. “Gondolkozni fogok a dolgon, én holnap Tel Aviv- ba utazom, jöjjön le, ott folytatjuk a megbeszélést.’

Említettem Zilahynak, hogy írtam egy hosszabb lélegzetű Írást, melynek a cime a “Három Szombat.” Szeretném, ha elolvasna. A szöveget mindjárt at is adtam. — Magammal viszem es visszaküldöm majd postán.

A visszaszármaztatott írásom kézen-kézen eltűnt. Ezért e cikk keretében nagyon röviden megemlítem tartalmát.

*

t

Az Er partján fekvő kis magvar református faluban a dombtetőn állt a nagyapám háza. A domboldalt egészen az átszelő országutig vadvirágos, csodásán sűrű bozót es akácfák fedtek. Tavasszal, késő őszig ontottak illatukat. A tobzódó színek vonzották a bogarak világát és a bokrok között meg- hűzódó énekes madarakat. Hajnalban köszöntötték a napfelkeltet. Fecskék csicsergese, verebek csiripe- lése és a békák kuruttyolása — mely néphit szerint esőt jelzett — alkotta a zenekart. “Vig harangszo, boldog elet, itt volt csak az igaz elet.”

A közelben tárva-nyit ott ajtót forgatott a szel, mely üresen álló pincébe nyílott. Belül suru pókhálók csüngtek és kapták el a betévedt rovarokat, az egymást kergető színes pillangókat. A pince falához lapult denevérek (a falusiak pupureginek neveztek), estefelé élelem után kirepültek és köröztek a falu egén.

A házban a dombtetőn egy szombatra virradóra kelepelt a gólya. Elhozott engem. A két házzal odébb lakó bábaasszony, Lévainé, ablakát megzörgettek ejjel, jöjjön gyorsan, segítsen a gólyának. Történt pedig ez egy szombati napon. Ez az első szombat, amiről meg akarok emlékezni.

Nagyvaradon 1944. junius 3-án reggel a kakastól las csendőrök kiabálása, vad orditasa verte fel a get to csendjét. “Mindenki ki a házból. Felsorakozni Szaporán—szaporán.'' Hátunkon a batyukkal men tünk soraik között es az üres marhavagonok nyel tek el bennünket családostól. A vagonok ajtajai be csapódtak. A csendőrök rémitö hanga elhalt. A vo nat döcögött velünk a végzetes útra.

Ekkor is szombat volt. A második szombat.

Mi történt azutan, arról kimerithetetlenül lehetne írni.

*

1945. január 27. Auschwitz.

Sűrű hófúvásban három fehérköpenyes orosz katona, eloretartott fegyverrel a kezében, közeledett a lager fele. Nehez léptéik alatt ropogott a tiszta fehér ho. Es beérkeztek a sok szenvedést átélt emberek, és a legyilkolt ártatlan milliók láthatatlan temetőjébe - a lágerbe. Felszabadultunk, újból születtünk. Újból emberek lettünk. Egv öreg vekkerora délután félhármat mutatott.

Ez volt a harmadik szombat.

Most téljünk vissza Zilahyhoz. Tel Avivban a szálloda halijában találtuk az Uj Kelet szerkesztőinek társaságában. “Amerikából értesíteni fogom, hogy mit határoztam” — mondotta. Az volt az impresszióm, hogy a tervem vele kapcsolatban nem valósul meg.

De megvalósult. Javasolta,lépjek kapcsolatba Carlo Pontival, a világhírű filmrendezővel.

Romában felkerestem a Via Appia Attica utcában lévő gyönyörű villájában, miután megtudtam titkos telefonszámát. Az Excelsior szállóból Ruben Ben néven felhívtam. Látogatásomkor mondtam meg igazi nevemet, jó sokáig beszélgettünk és végül egy névjegyre sajatkezűleg irta fel: ha megvalósítja Dr. Zsivágó-val kapcsolatos beszélgetésünk tárgyát, milyen juttatásban részesülök.

Jó idő telt el, mikor külföldön való tartózkodásom alatt telefonhívásomra kert,hogy látogassam meg. Nem huzom tovább a históriát.

Felkerestem, kértem,hogy szeretnem a filmekben megcsodált feleségét személyesen megismerni. Lehívta telefonon és bemutatott.

Mikor elköszöntem, egy borítékot nyújtott at nekem. A honoráriumom volt benne.

Ezzel lezárult a Dr. Zsivágó kórüli szerepem.

AKRON, Ohio. E varos vezetősége nem állt hivatása magaslatán, Különböző megvesztegetések vadjában junius 5-én elítélték Cardarelli seriffet. Előzőleg Crano, városi főorvost ítélték el hasonló vád alapján. Longacra rendőrkapitányt lopások miatt találtak bűnösnek.

A múlt héten Barbuto megyei bírót Ítélték el revolverek ellopása es nők molesztálasa vadjaiban.