Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-26 / 26. szám

I AMERIKAI MAGYAR SZÓ I SZÜLŐFÖLD I Thursday, June 26.1980. Látogatás a 90 éves Várnai Zseninél — °fivRí Piát —- BUDAPESTI RIPORT ­Mi célja lenne most már életednek, ha nem a dal, hogy némák helyett zengjed. Porló szivek szavát lángolja ajkad... s a győzedelmes békét énekeljed! — Rég megváltottam a jogot a pihenésre, de nem szívelem a semmit­tevést. Mostanában is meg rendszeresen irok, sokat olvasok, bevásá­rolni járok és nevelge- tem dédunokáimat. Nem töltöm üresen napjaimat,mert tudom, ezek nagy értekek, éle­tem végső ajándékai. S nem győzök hálát adni a sorsnak, hogy matróna koromra is megőrizhettem ép el­mémet, cselekvőkepes- ségemet... Várnai Zseni valóban cselekvő részese volt századunk több forró évtizedének. Szavakkal és tettekkel. “Mar akkor szocialista volt — Írja róla Hegedűs Géza — amikor Magyarországon a legtöbb ember még nem is tud­ta, hogy mi a szocializmus.” 1912 májusában szüle­tett verse, “Katonafiamnak” az őszirózsás forrada­lom napjaiban százezrek ajkán visszhangzott. Ref­rénje: “Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!"— szálló­igévé vált. A fasizmus legsötétebb éveiben, az illegá­lis mozgalom röpcédulakon terjesztette gyujtóhatásu “Kopogtatók” cimü költeményét, önéletrajza pedig — “Egy asszony a milliók közül” lebilincselő olvas­mány, s egyszersmind hiteles forrásmű a magyar munkásmozgalom legnehezebb, legtragikusabb és leglelkesitöbb korszakából. — Életem egy részében üldözött voltam — emlé­kezik. — Nem panaszként mondom: magam keres­tem a veszélyt, s vállaltam a harcot. Mindenkor a legnagyobb megtiszteltetésnek tartottam, hogy a proletáranyak költője lehettem. Hisz tőlük kaptam témáimat, gyakran kerestek fel gondjaikkal. S én tettem, amit tudtam, Nemcsak vigasztaló szóval, s öntudatot ébresztő, erősítő költeményekkel, de sűrűn jártam el ügyükben hivatalos fórumoknál is. — Kortarsaim, pályatársaim már rég porladnak, de a mával nem szűnt meg a kapcsolatom: szocialis­ta brigádok vettek fel a nevemet az elmúlt években szerte az országban, tagjai sűrűn keresnek fel leve­leikkel, és személyesen. íróasztalának egyik fiókját színűkig megtöltik a felszabadulas óta kapott kitüntetései. A kora — má­jus 25-én ünnepelte 90. születésnapját kegyes hozza: bot nélkül jár, egyenes derékkal. És fáradhatatlan, ha játszani, mesélni hívjak dédunokái, “azok a kis ördögök...” Garai Tamás A szegedi ünnepi Véglegessé vált a szegedi ünnepi hetek idei prog­ramja. A julius 20-tól augusztus 20-ig tartó nyári ren­dezvénysorozatból nyilvánvalóan a szabadtéri játé­kok öt bemutatójának 16 előadása emelkedik ki. Páskándi Géza Kálmán király cimü történelmi drá­máját Ruszt József rendezi. Bizet Carmenjének a főszerepet Mészöly Katalin énekli. Az opera rende­zője Szinetár Miklós, karmestere Pál Tamás. A Dóm- téren fellép az Állami Népi Együttes, és szinpadr? i kerül Szakácsi-Lakatos—Csemer Piros karaván cimu musicalje is. Fontos eseménynek ígérkezik a szegedi nyári tár­lat. A zsűri 700 műből 110 festményt, 51 grafikát és 79 plasztikát talált bemutatásra alkalmasnak. Az CSILLAGOS SZÁLLODÁK A jövő évben Budapesten jelentősen no a szállo­dai férőhelyek száma az újonnan megnyitó 3 uj ho­tel — a Forum, a Stadion és az Expo — révén. A Ma­gyar Szálloda Szövetség évi közgyűlésén bejelentet­ték, hogy április 1-tól a nemzetközi besorolásnak megfelelő jelzést kapott valamennyi magyarorszagi szálloda, egycsillagostól ötcsillagosig. A legfelső ka­tegóriába három szálloda került: a Hilton, az Inter­continental és a margitszigeti Thermal. Az uj beso­rolási rendszer az árakat nem befolyásolja: a valla- ■ latok továbbra is a megadott keretek kozott maguk döntenek szobaáraikról. 1982-ben további négy ho­tel nvitja meg kapuit a fővárosban: a Duna parti Malév, a Moszkva, a kibővített Sport-szálloda, és a BAH csomópontnál épülő szálloda. hetek programjából alkotásokat a Móra Ferenc Múzeum képtárában ál­lítják ki. Az ünnepi hetek alatt a művelődési köz­pontokban es a múzeum kupolacsarnokában öt mű­vész mutatja be alkotásait. A zenerajongókat a fo­gadalmi templomi orgonahangversenyek és a városi tanácshaza udvarán megtartandó kamaraestek is várják. Ismét megrendezik a TIT nyári egyetemet, és jú­lius 26. és 28. között a szegedi ifjúsági napokat. Nem panaszkodhatnak a sportkedvelők sem: nyolc nemzetközi versenyt láthatnak különböző sport­ágakban. Legrangosabbnak a salakmolorosok Euro- pa-bajnoki fordulója ígérkezik. M EUnZEfBE LEIMT, szíveskedjék annak meghosszabbitasáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $........................................... Naptárra: $................................................ Név:.............................*............................. Cim:......................................................... Város:..........................Állama................ Zip Code.................... t AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 , i1 T-nri■ in Újítsa meg előfizetését! Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől Mi rejtőzik egy régi magyar szólásmondás mögött Amikor egy közismert szólás-mondást hallunk, nem is gyanítjuk, hogy abban néha a magyar őstör­ténet egy-egy elkallódott gyöngyszeme rejtőzik. A magyar őstörténet egyik megoldatlan problé­mája az, hogy a középkori krónikások honfoglaló eleinket közel-keleti, illetve mezopotámiai környe­zetből származtatják. A kutatók kételkednek ennek igazaban, ami érthető, hiszen a nyelvészeti kutatá­sok a finnugor nepek nagy csaladja fele vezet ben­nünket. Kézenfekvő lenne ezt az ellentmondást an­nak a föltevésével áthidalni, hogy honfoglaló eleink időközben nyelvet cseréltek — ilyen példát többet is ismerünk —, ám egy föltételezés önmagában sem­mit sem bizonyít. A krónikák állításának igazolásá­hoz érthetően bizonyítékokra lenne szükségünk. Es ilyen bizonyítékok, hol találhatók? Közismert szokás, hogy az elvándorló nepek az u- jonnan létrehozott településeket gyakorta az óhazá­ból hozott hely-és személynevekkel illetik (például New York, New Orleans, New Buda stb.). Nyilván­való, hogy ennek a szokásnak az óhaza után erzett vágyódásban van a magyarázata. Ezek szerint,ha kö­zel-keleti eredetű törzsek is részt vettek Árpád né­pének honfoglalásában, akkor a Kárpát-medencében létezniük kell közel-keleti hely-es személynevekből képzett helyneveknek is. E föltevés helyességét iga­zolja, hogy — ovatos becsléssel — a történelmi Ma­gyarország helyneveinek mintegy 10-15 százaléka közel-keleti eredetűnek bizonyult. Csupán Ízelítőül a minden hangalaki változás nélkül előforduló hely­nevekből: Abda, Ada, Amon, Bala, Bana, Bara, Bél, Bene, Cin, Dán, Dóra, Ebed, Éden, Ella, Erek, Gád, Gaal, Gaas, Gát, Geder, Hadad, Ham, Hali, Hámor, Isa, Jára, Jerikó, jób, Jód, jósa, Juta, Kálló... A kutatok szerint a Marót név a morva nep*nev- ből ered. E megállapítást most már akképpen helyes­bíthetjük, hogy ez a név is közel-keleti eredetű. Kö­zel-keleti neve volt a korai avarok kagánjanak is: Baján-nak nevezték! Ezek után nézzük a Makó-Jeruzsálem mondást: Makó — légvonalban — 270 kilométernyire van Je­ruzsálemtől. Erdélyben a hajdani Szolnok-Doboka megyei Betlen közelében van egy Jeruzsálem nevű település. Nyilvánvaló, hogy szólás-mondásunkban tehát nem r gy bizonyos Makó nevű vitézről van szó, aki a keresztes hadakkal a Szentföldre ment harcol­ni. ügy tűnik, hogy ez a szólás-mondás egy csipet­nyi elfelejtett magyar történelem. Vértessy György NEGYEDMILLIÁRD DOLLÁROS KÖLCSÖN A Magyar Nemzeti Bank képviselői Londonban hitelmegállapodást írtak ala. A 250 millió dolláros, 7 evre szóló kölcsön szervezésében 10 nyugati nagy­bank működött közre: a nyugatnémet Commerz­bank, a Dresdner Bank, a Bayerische Vereinsbank, az osztrák Creditanstalt Bankverein, a francia Cre­dit Lyonnais, a Banque National de Paris, a Societé Generale, a brit National Westminster Bank, az ame­rikai Manufacturers Hannover Trust Co. és a Chemi­cal Bank pénzintézetek. A kölcsönnyújtásban ösz- szesen 40 bank vett részt. A kölcsön a magyar ipar es mezoPazdasafT OYnArffpilps-ztoai oólí Öli ory/vln-nlín

Next

/
Thumbnails
Contents