Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-26 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1 st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.- dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. CSÚCSTALÁLKOZÓ BERLINBEN A ‘‘szabad világ” válságos helyzetét tükrözi visz- sza az a tény, hogy egyik csúcstalálkozó a másikat követi ezen országok vezetői részéről. E csúcstalhl- kozók egyike a napokban zajlott le Nyugat—Berlinben. A konferencián résztvevők bizonyítják annak jelentőségét. Az Egyesült Államokból ott volt John J. McCloy, aki az USA fó'megbizottja volt Németországban 1949. és 1952. között, Joseph A. Califa- no, volt közjóléti miniszter, Robert Blackwill, a Nemzeti Biztonsági Tanács tagja. A Nemet Szövetségi Köztársaságot — többek kozott — Ottmar Eminger, az NSZK Nemzeti Bank volt vezérigazgatója es Richard von Weisacker, a bonni parlament alelnóke képviselte. A konferencián az USA küldöttei rámutattak arra, hogy Európa hatarain kívül válságos helyzetek merülnek fel és az európai országoknak az egymást támogatás elve alapján kell elkötelezni magukat e helyzetek által követelt lepesekre. A NSZK-t képviselők azonnal válaszoltak az USA szószólói eme javaslatára es felre nem érthető módon tudomására adták, hogy a bonni kormány semmi körülmények között nem hajlandó katonai akciókra Európa határain túl. Az USA képviselői eliteltek az európai országok abbeli magatartását, hogy nem hajlandók követni a washingtoni kormány Iran es a Szovjetunió elleni megtorló intézkedéseit. Az NSZK szószólói erre is megadták a választ, amikor feltettek a kérdést: “Mit kívántok', azt, hogy visszaállítsuk a hidegháborús helyzetet?” E csúcstalálkozón a “szabad világ” országainak vezető személyisegei eszmecserét folytatnak a problémákról, de hogy találnak-e megoldást azokra — az kerdeses. Gyilkos erőszak CAPETOWN, Del-Afrika Botha fajgyűlölő kormánya kiadta a rendeletet, hogy a faji megkülönböztetés ellen tüntető tömegekre mindenütt tüzet nyissanak. Eddig 36 halálos, több száz sebesült áldozata van a forrongásnak. USA kormánya felkerte a Botha-kormányt, hogy “bánjanak enyhén” a tüntetőkkel. (A kormány valószínűleg ki fogja adni az utasítást, hogy ne használjanak ágyukat és tankokat a nép ellen.) VÉLEMÉNY-KOMMENTÁR Kórházak a Kongresszusi kihallgatásokból rémtörténetek kerülnek napvilágra súlyos betegségekkel terhelt csaladok katasztrofális költségeiről. A kórházi kezeles jelenlegi rendszere is rendkívüli válságban van, amit a mar becsukott, vagy lezárás előtt és a csőd szélen álló kórházak esetei mutatnak. A kórházak anyagi válsága szoros összefüggésben all azokkal a betegekkel, akik nem képesek fizetni, akik a jelenlegi meghatározás szerint a “medically indigent”-ek köze tartoznak. A biztosítás nélküliek vagy az elégtelenül biztosítottak képviselik a lakosságnak egyre növekvő arányát, mivel nagy változások mentek végbe az egészségi szolgálatok nyújtásában és finanszírozásában az Egyesült Államokban. A kórházi költségek emelkedése az utóbbi 25 évben túltesz mindenen a U.S. gazdaságában. Egy napi kórházi kezeles több, mint 1000 százalékkal növekedett 1950 óta és az egészségügyi költségek minden más nagy személyes költségnél lényegesen nagyobb arányban emelkedtek. Habár orvosokat es kórházi adminisztrátorokat vádolnák, mint az egészségügyi drágulás okozóit, a valóság az, hogy a korházi szolgáltatások jellege teljesen megváltozott. Uj eljárásokat alkalmaznak, melyekhez rendkívül draga technikai felszerelés kell, mint pl. az átültetések, az u ji. CAT Scanner vizsgálatok, más diagnosztikai és kezelési újítások; ezekkel az azelőtt gyógyíthatatlan betegek életét meghosszabbítják. Akik a múltban nem tudtak fizetni, azoknak különböző módon nyújtottak segítséget. Helyi adókból szubvencionálták a koz- vagy magankórhazakat, helyi vagy állami programokkal segélyezték ókét. A Hill-Burton törvény megszabta, hogy szövetségi pénzzel segélyezett kórházak kötelesek a szegényeket ingyen kezelni. Amint egyre többen vettek igénybe a kórházakat, különösen a városok szegényebb vidékéin, ennek az ingyenes szolgálatnak a terhet a kórhazaknak és az adófizetőknek kellett • !viselniök. A régebbi varosokra különösen nagy teher hárul. De a legtöbb varosban a középosztály elmenekülése és az orvosok gazdagabb ' vidékeken való összpontosulasa miatt a szegények sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe a kórházak gyorssegély osztályait és klinikáit, mint azelőtt, anélkül, hogy ezért a korházak a kormánytól visszatérítést kapnának. Egy legújabb tanulmány szerint az ország 150 varosában levő 207 kórháznak összesen 200 millió dollár deficitje van. A nagy szegénység és a megdrágult kórházi költségek problémája túllépte a helyi vagy városi segítség hatarait. A társadalombiztosítási törvény módosítása 14 a--------------------------------------------------,------------HA A HALOTTAK ÜZENNI TUDNÁNAK... (folytatás az 1. oldalról) “Vajon jogunkban áll-e más nemzeteket ‘ellenségnek’ bélyegezni és felkészülni elpusztításukra? Jogunk van-e követelni a Perzsa-öböl olajat magunknak, mi, akik mar igy is túltápláltak, túlmechanizal- tak vagyunk? Tudjuk, a szovjet vezetők es az iráni tömegek hozzájárultak a feszültségekhez. De hat kereshetjűk-e mi a szálkát mások szemében, mi, akiknek Vietnam és Kambódia gerendái vannak szemeinkben? “A nemzeteknek mindig könnyebb volt feláldozni fiataljainkat a ‘nemzeti becsület’ védelmére, mint megpróbálni megérteni másokat és megőrizni a bekét. Thursday, June 26. 1980 csőd szélén évvel ezelőtt létrehozta a Medicare-t és Medicaid-et, De ezek sem vetnek véget sem a szegények, sem a kórházak növekvő problémainak. Az egészségi költségeket megfizetni képtelen lakosság aránya sokkal nagyobb, mint azt általában hiszik és egyre növekszik. Amint egy csődbement korház bezárja kapuit, a szegény betegek a másik legközelebbi kórházba mennek és ezáltal annak is a csőd fele egyengetik az útját. Ha nem vesszük számításba a 65 even felülieket, akiket a Medicare valamennyire biztosit, a H.E.W. minisztérium adatai szerint a lakosság 12-13 százalékának semmilyen egészségi biztosítása nincs. A nem-biztosítottak 68 százalékát kevesebb, mint évi 10.000 dollár jövedelmű családok képezik. Ezek többségé vagy meghaladja a Medicaid jövedelmi határat, vagy nem tartozik közsegely kategóriákba (vagyis nem rokkant, vak, vagy nincsenek eltartott gyermekei). Jelentős arányuk 19-24 ev közötti és 10 százalékuk a munkanélküliekből keiül ki. Elbocsátásukkal egészségi biztosításuk is megszűnik és ha újból munkát kapnak, hónapokig kell várniuk, mig biztosításuk újból érvényes. A biztosítás nélküliek nagy zöme a nagyvarosokban lakik. A becslések szerint 1.4 millió New York városában. Ezeken kívül a lakosság milliói azért nem engedhetik meg az egészségi költségeket, mert elégtelenül vannak biztosítva. Sok szegény vagy közép- osztálybeli öregkora részére a biztosításon túli orvosi, fogorvosi és házi ápolási költségek nagy anyagi nehézséget jelentenek. Emiatt sokan igénybe sem veszik e szolgálatokat. A Medicare kórházi kezelés sem korlátlan. Az első napért 180 dollárt kell fizetni és 60 naptól 90 napig napi 45 dollárt. Ezen túl még 60 rezerva nap biztosítás jár, de csak egyszer az életben és ehhez a beteg napi 90 dollárral kénytelen hozzájárulni. Legalább 60 napot kell kórházon kívül tölteni,hogyha szükséges,ujra kórházbiztositási javadalmazásban részesülhessen. Az ápolóotthon a biztosításon felül mégsok költséggel jár és a Medicare mindössze csak 100 napi részleges költséget fedez. Az egészségügyi biztosítás rendszere nem felel meg az egészségi szolgaltatas megváltozott körülményeinek. Égetően szükséges egy általános, kt^many által kezelt egészségi szolgálati törvény megszavazása. A biztosító vállalatok, reakciós körök és az AMA ellenáll minden ilyen javaslatnak. Igyekeznek lehi- gitani, meggyengiteni minden javaslatot, amely a közönség, a dolgozok és a szegények érdekeit legjobban szolgálná. “ “Ez a mi főcélunk fiataljainkkal? Nem tudnánk-e az o fiatalságukat, lelkesedésüket, ügyességüket felhasználni a szegénység elleni küzdelemre, a környezetünk megtisztítására, uj energiaforrások felkutatásara, az emberiség ezernyi problémájának megoldására? “Nem tudok arról, hogy a Kongresszus leszavaztatta volna a fiatalságot, hogy akarjak-e magukat besoroztatni? A fiataloknak nincsenek befolyásos kijaroik a kongresszusban. Nincsenek millióik a közvélemény befolyásolására. A döntés, a választás a mi kezünkben van es kimenetelük a mi lelkiismeretűnkön szárad majd, akik idősebbek va gyünk.” John Ervin, ír.
