Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-26 / 26. szám

AZ UTOLSÓ AUTÓ A MAWAH-I GYÁRBÓL “Szomorkodom Amerika jövője fölött” — mondta Bill Cunningham műhelyfelelős, amint kihajtotta az utolsó Ford-autót a hatalmas Mahwah, N.J.-i szerelőüzemből, hogy utána végleg bezáruljanak a gyár kapui, ahol 4500 munkás kereste meg mindennapi kenyeret. 50 eves fennállása alatt 4 millió 594.243 autó futott le a futószalagról. Megrendült munkások kísérték az utolsó Ford-autót utolsó útjára. “Hogy fogom a havi törlesztést fizetni a házamra? — töprengett John Hendricks, az egyik munkás. Es hogyan fogom táplálni a családomat?” Hendricksnek es feleségének három gyermekük van. John Baldwin,egy másik munkás ezt mond­ta: “Ez a halál csókja!” John Baldwin nem túloz. (folytatás a 3. oldalon) HA A HALOTTAK ÜZEHHI TUDNÁNAK... Néhány héttel ezelőtt közöltük egy olvasónk levelét — válaszoltunk is rá —, aki megrótt ben­nünket azért, mert ellenezzük a sorozást. Nem vagyunk egyedül, akik ellenezzük kor­mányunk e lépését. Milliók ellenzik. Olyan so­kan és annyira, hogy még a N.Y. Times is aján­latosnak látott közölni, feltűnő helven, egy levelet, amely véleményünk szerint az amerikai nép igazi, nemes jellemének a kifejezője. Itt közöljük a level kiemelkedő részeit: “Regisztrálni készülünk fiataljainkat. Bár vannak becsületes hangok a választokózönség es a kongresszus soraiban, a többség mégis za­vartalanul készül beleszólni fiataljaink jövőjé­be es kockára tenni életüket. “Dehát az amerikai nép többsége nem 19 éves! Tudják, hogy őket nem fogják sorozni és oh, oly könnyű hazafiaskodni mások eletevel. Tény, sokan szolgáltunk a hadseregben, de ok ez arra, hogy minden eddiginél pusztít óbb eszkö­zöket adjunk fiataljaink kezébe? “Ha azok, akik elpusztultak előző háborúk­ban, üzenni tudnának sírjaikból, azt üzennek-e, hogy fokozzuk a fegyverkezési versenyt? Hogy sorozzuk be fiataljainkat? Hogy taszítsuk őket a napalm tüzebe? (folytatás a 6. oldalon) CSAPATKIVONÁS AFGANISZTÁNBÓL MOSZKVA. A TASS hírszolgálat jelenti: Az afgan kormánnyal való megállapodásunk alap­ján bizonyos katonai egységeink,melveknek je- lenletere nincs szükség jelenleg Afganisztánban, visszatérnek a Szovjetunió területére. VELENCE. Az itt ülésező kormányfők fenn­tartással fogadták a szovjet csapatvísszavonás- ról szóló moszkvai jelentést. Némelyikük ar­ra magyarázta, hogy a szovjet “széthúzást akar kelteni” köztük. A konferencia zárójelentése felszólítja a szovjet kormányt, folytassa a kiü­rítést addig, amig minden csapatot vissza nem vontak Afganisztánból. AMERIKAI Ara 25 csat / A“NAGY HÉT” VELENCÉBEN A “szabad világ” hét nagyhatalma, USA, Anglia, Franciaorszag, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz­ország, Kanada és Japán kormányfői újra konferen­ciára jöttek össze, ezúttal az olaszországi Velencé­ben, hogy elsimítsak a köztük egyre gyakrabban fel­merülő, egyre súlyosabb ellentéteket és egységes ál­láspontra helyezkedjenek 1.) a Szovjetunióval, 2.) az olajtermelő államokkal szemben, és 3.) a közel-keleti válság megoldása kérdésében. A fenti hét állam mindegyike súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal küzd. Különö­sen vonatkozik ez a leghatalmasabbra, az Egyesült Államokra, ahol a munkanélküliség katasztrófalis arányokat kezd ölteni és ahol a társadalmi feszült­ség kezd a forrpontra jutni, mikent azt a Miami-i események is bizonyítottak. Ezeken felül a piacokért való versengés állandó döntő tényező a világhelyzet kialakulásában, a “nagy hét” egymáshoz való viszonyában. Bármennyire súlyosan érintene is az Egyesült Államokat az olajexportban beállható változás, nem volna az olyan súlyos, mint a többi államok: Anglia, Japán, Nyugat-Németország esetében, melyek csak­nem 100 %-ban arab olajra vannak utalva. Ezek szá­mára életérdek az olajtermelő államok jóakaratát biztosítani, az izraeli-palesztinai ellentéteknek mél­tányos alapon való megoldása révén. A konferencia előtti napokban Carter tárgyalt Hussein, jordáni királlyal. "Felhasználom minden meggyőző tehetségemet, hogy Hussein király csatla­kozzon a Camp David-i konferenciához”-mondotta Carter elnök. Hussein azonban ragaszkodott állás­pontjához és megtagadta Carter kérését. Követelte, hogy a közép-keleti kérdést a minden érdekelt lelet képviselő konferencián oldják meg, olyképpen, hogy az egyezmény elfogadható legyen mindenki részere. Ezt követően Carter Rómába utazott, ahol a ré­szere rendezett díszvacsorán, a diplomáciái etikett megsértésével,ahelyett, hogy felköszöntői mondott volna, beszédet tartott, melyben elitélte a nyugat- európai szövetségeseket, amiért nem követtek USA példáját az iráni, afganisztáni és közép-keleti kérdé­sekben. Carter elnök következő találkozója II. János Fal pápával volt. E találkozást követően mondta a pápa: “Jeruzsálem kérdésének megoldása, mely ma az egész világ különleges érdeklődését váltja ki, kulcs-- kérdéssé vált a közép-keleti igazságos béke létreho­zásában. Ez a Szent Varos testesíti meg a különböző vallásokhoz tartozók törekvéset.” Volt a velencei konferenciának egy nyolcadik tagja is. Ha személyesen nem is volt meghiva es nem is volt ott, Begin miniszterelnök hathatósan bele­szólt a tárgyalásokba,amikor a pápa, Hussein király és az olajtermelők egyöntetű követelésére Jeruzsá­Carter a csúcsértekezleten: “Legfontosabb problé­mánk Afganisztán es legsürgősebb teendőnk az olimpiai játékok bojkottja.” lemet illetően, bejelentette, hogy Izrael székhelyét nyugat Jeruzsálemből kelet Jeruzsálembe fogja áthe­lyezni. A megfigyelők csaknem egyhangú mcgállapitasa szerint a velencei konferencia döntő mozzanatai nem a nyilvános tárgyalásokon zajlottak le, hanem Carter es Schmidt német kancellár magán tárgyalásai folyamán. Az arról kiszivárgott értesülés szerint e tárgyalás igen viharos volt. Schmidt 40 percen at szenvedélyesen juttatta kifejezésre az európai álla­mok magatartását Carter hidegháborús politikájával kapcsolatban. Ezt megelőzően Schmidt elképesztő­nek jellemezte Carter hozzá intézett magánlevelet. I ' ft A velencei konferencia lezárult anélkül, hogy a “nagy hét” közti ellentétek elsimultak volna. Talán a N.Y. Times volt az, amely leghívebben ertekelte ki az ott történteket. “Afganisztán, az olimpiai játékok, Jeruzsálem kérdésé, a N \T() rakéták, ezek a problémák, páro­sulva Carter elnök kiáltozásaival az orosz veszelv miatt, hihetetlennek fognak feltűnni unokáink előtt, amikor olvassák majd a konferencia történetet Ve­lence hanyatló, de még mindig dicső pompájának illusztrációjával.” A Times szerint a nyugati államok legfőbb teendő­be az energiakérdes megoldása kell, hogy legyen. Az AJVI.Ref. Egyesület közgyűlése A 84 eves Amerikai Magyar Református Egyesü­let június 23-i kezdettel tartotta Ligonier, Pa.-ban 4 évenkénti közgyűlését. A nagymultú egylet, mely­nek vagyona elerte a 20 millió dollárt, nemcsak tag­jainak biztonságát mozdítja elő, hanem a Ligonier-i Öregek Otthonában 103 személyt részesít 24 órás gondozásban. Az egyesület elnöke György Árpád es titkára Vargo Elemér. További sikeres munkai kívánunk. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397

Next

/
Thumbnails
Contents