Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-26 / 26. szám
AZ UTOLSÓ AUTÓ A MAWAH-I GYÁRBÓL “Szomorkodom Amerika jövője fölött” — mondta Bill Cunningham műhelyfelelős, amint kihajtotta az utolsó Ford-autót a hatalmas Mahwah, N.J.-i szerelőüzemből, hogy utána végleg bezáruljanak a gyár kapui, ahol 4500 munkás kereste meg mindennapi kenyeret. 50 eves fennállása alatt 4 millió 594.243 autó futott le a futószalagról. Megrendült munkások kísérték az utolsó Ford-autót utolsó útjára. “Hogy fogom a havi törlesztést fizetni a házamra? — töprengett John Hendricks, az egyik munkás. Es hogyan fogom táplálni a családomat?” Hendricksnek es feleségének három gyermekük van. John Baldwin,egy másik munkás ezt mondta: “Ez a halál csókja!” John Baldwin nem túloz. (folytatás a 3. oldalon) HA A HALOTTAK ÜZEHHI TUDNÁNAK... Néhány héttel ezelőtt közöltük egy olvasónk levelét — válaszoltunk is rá —, aki megrótt bennünket azért, mert ellenezzük a sorozást. Nem vagyunk egyedül, akik ellenezzük kormányunk e lépését. Milliók ellenzik. Olyan sokan és annyira, hogy még a N.Y. Times is ajánlatosnak látott közölni, feltűnő helven, egy levelet, amely véleményünk szerint az amerikai nép igazi, nemes jellemének a kifejezője. Itt közöljük a level kiemelkedő részeit: “Regisztrálni készülünk fiataljainkat. Bár vannak becsületes hangok a választokózönség es a kongresszus soraiban, a többség mégis zavartalanul készül beleszólni fiataljaink jövőjébe es kockára tenni életüket. “Dehát az amerikai nép többsége nem 19 éves! Tudják, hogy őket nem fogják sorozni és oh, oly könnyű hazafiaskodni mások eletevel. Tény, sokan szolgáltunk a hadseregben, de ok ez arra, hogy minden eddiginél pusztít óbb eszközöket adjunk fiataljaink kezébe? “Ha azok, akik elpusztultak előző háborúkban, üzenni tudnának sírjaikból, azt üzennek-e, hogy fokozzuk a fegyverkezési versenyt? Hogy sorozzuk be fiataljainkat? Hogy taszítsuk őket a napalm tüzebe? (folytatás a 6. oldalon) CSAPATKIVONÁS AFGANISZTÁNBÓL MOSZKVA. A TASS hírszolgálat jelenti: Az afgan kormánnyal való megállapodásunk alapján bizonyos katonai egységeink,melveknek je- lenletere nincs szükség jelenleg Afganisztánban, visszatérnek a Szovjetunió területére. VELENCE. Az itt ülésező kormányfők fenntartással fogadták a szovjet csapatvísszavonás- ról szóló moszkvai jelentést. Némelyikük arra magyarázta, hogy a szovjet “széthúzást akar kelteni” köztük. A konferencia zárójelentése felszólítja a szovjet kormányt, folytassa a kiürítést addig, amig minden csapatot vissza nem vontak Afganisztánból. AMERIKAI Ara 25 csat / A“NAGY HÉT” VELENCÉBEN A “szabad világ” hét nagyhatalma, USA, Anglia, Franciaorszag, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Kanada és Japán kormányfői újra konferenciára jöttek össze, ezúttal az olaszországi Velencében, hogy elsimítsak a köztük egyre gyakrabban felmerülő, egyre súlyosabb ellentéteket és egységes álláspontra helyezkedjenek 1.) a Szovjetunióval, 2.) az olajtermelő államokkal szemben, és 3.) a közel-keleti válság megoldása kérdésében. A fenti hét állam mindegyike súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal küzd. Különösen vonatkozik ez a leghatalmasabbra, az Egyesült Államokra, ahol a munkanélküliség katasztrófalis arányokat kezd ölteni és ahol a társadalmi feszültség kezd a forrpontra jutni, mikent azt a Miami-i események is bizonyítottak. Ezeken felül a piacokért való versengés állandó döntő tényező a világhelyzet kialakulásában, a “nagy hét” egymáshoz való viszonyában. Bármennyire súlyosan érintene is az Egyesült Államokat az olajexportban beállható változás, nem volna az olyan súlyos, mint a többi államok: Anglia, Japán, Nyugat-Németország esetében, melyek csaknem 100 %-ban arab olajra vannak utalva. Ezek számára életérdek az olajtermelő államok jóakaratát biztosítani, az izraeli-palesztinai ellentéteknek méltányos alapon való megoldása révén. A konferencia előtti napokban Carter tárgyalt Hussein, jordáni királlyal. "Felhasználom minden meggyőző tehetségemet, hogy Hussein király csatlakozzon a Camp David-i konferenciához”-mondotta Carter elnök. Hussein azonban ragaszkodott álláspontjához és megtagadta Carter kérését. Követelte, hogy a közép-keleti kérdést a minden érdekelt lelet képviselő konferencián oldják meg, olyképpen, hogy az egyezmény elfogadható legyen mindenki részere. Ezt követően Carter Rómába utazott, ahol a részere rendezett díszvacsorán, a diplomáciái etikett megsértésével,ahelyett, hogy felköszöntői mondott volna, beszédet tartott, melyben elitélte a nyugat- európai szövetségeseket, amiért nem követtek USA példáját az iráni, afganisztáni és közép-keleti kérdésekben. Carter elnök következő találkozója II. János Fal pápával volt. E találkozást követően mondta a pápa: “Jeruzsálem kérdésének megoldása, mely ma az egész világ különleges érdeklődését váltja ki, kulcs-- kérdéssé vált a közép-keleti igazságos béke létrehozásában. Ez a Szent Varos testesíti meg a különböző vallásokhoz tartozók törekvéset.” Volt a velencei konferenciának egy nyolcadik tagja is. Ha személyesen nem is volt meghiva es nem is volt ott, Begin miniszterelnök hathatósan beleszólt a tárgyalásokba,amikor a pápa, Hussein király és az olajtermelők egyöntetű követelésére JeruzsáCarter a csúcsértekezleten: “Legfontosabb problémánk Afganisztán es legsürgősebb teendőnk az olimpiai játékok bojkottja.” lemet illetően, bejelentette, hogy Izrael székhelyét nyugat Jeruzsálemből kelet Jeruzsálembe fogja áthelyezni. A megfigyelők csaknem egyhangú mcgállapitasa szerint a velencei konferencia döntő mozzanatai nem a nyilvános tárgyalásokon zajlottak le, hanem Carter es Schmidt német kancellár magán tárgyalásai folyamán. Az arról kiszivárgott értesülés szerint e tárgyalás igen viharos volt. Schmidt 40 percen at szenvedélyesen juttatta kifejezésre az európai államok magatartását Carter hidegháborús politikájával kapcsolatban. Ezt megelőzően Schmidt elképesztőnek jellemezte Carter hozzá intézett magánlevelet. I ' ft A velencei konferencia lezárult anélkül, hogy a “nagy hét” közti ellentétek elsimultak volna. Talán a N.Y. Times volt az, amely leghívebben ertekelte ki az ott történteket. “Afganisztán, az olimpiai játékok, Jeruzsálem kérdésé, a N \T() rakéták, ezek a problémák, párosulva Carter elnök kiáltozásaival az orosz veszelv miatt, hihetetlennek fognak feltűnni unokáink előtt, amikor olvassák majd a konferencia történetet Velence hanyatló, de még mindig dicső pompájának illusztrációjával.” A Times szerint a nyugati államok legfőbb teendőbe az energiakérdes megoldása kell, hogy legyen. Az AJVI.Ref. Egyesület közgyűlése A 84 eves Amerikai Magyar Református Egyesület június 23-i kezdettel tartotta Ligonier, Pa.-ban 4 évenkénti közgyűlését. A nagymultú egylet, melynek vagyona elerte a 20 millió dollárt, nemcsak tagjainak biztonságát mozdítja elő, hanem a Ligonier-i Öregek Otthonában 103 személyt részesít 24 órás gondozásban. Az egyesület elnöke György Árpád es titkára Vargo Elemér. További sikeres munkai kívánunk. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397
