Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-19 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY—KOMMENTAR —LEVELEK Thursday, June 19. 1980. 6. AMERIKAI v MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár félévre 9.50 dollár Postmaster? Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. HAMIS KARTYA AZUJ KARTYA? Lapunk egyik múltkori számában “Uj kártya a játszmában” c. cikkünkben hivatkoztunk a News­week c. hetilap azon megállapitásara, hogy Anderson jelöltségevei “uj kartya” keveredett abba a hazárd­játékba, amit elnökválasztási kampánynak neveznek. Feltételezhetjuk-e azt, hogy a cikk írói e különös fogalmazással HAMIS KÁRTYÁRA gondoltak? Anderson ugyanis liberális jelmezben lépett fel az elnökválasztási elocsatározásokban, de ha megnéz­zük ennek a “liberális” politikusnak eddigi teljesit- menyeit, akkor lehetetlen fel nem fedezni a valósá­got a jelmez alatt. Anderson pontosan 20 éve tagja a kongresszus­nak. Ezen idő alatt soha senki sem hallotta — ö maga sem állította — hogy a haladás érdekeit képviselte volna. Ezzel szemben támogatta a nukleáris monopóliu­mokat, ellenezte a varosfejlesztési minisztérium lé­tesítését mar Kennedy elnök idejen. Amikor az Ss- reakcios Goldwater 1964-ben elnökségre pályázott, ez a nagy liberális Anderson volt egyik leghango­sabb támogatója. 1973-ban, amikor David Rockefeller megalakí­totta a Trilateral Bizottságot, a nemzetközi nagy­üzlet központi bizottságát, Andersont is tagjai közé választottak Carter, Mondale, Brown, Blumenthal, Vance es a rendszer hasonló más kiemelkedő oszlo­pai mellett. Eroskódott.a neutrom-bomba mellett, támogatta a népjóléti kiadások csökkentését, követelte az élel­miszerbélyegek megvonását sztrájkoló munkások csaladjaitól. Amióta elnökjelöltként kezdett szerepelni, némi­leg módosította eddigi álláspontját. Szót emelt — többek között — a detente és a SALT II. mellett, ellenezte a kormány militarista politikájának néhány túlzott megnyilvánulását. Ezzel meg is tévesztett egyes jobbhiszemü embereket, akiket mélységesen aggaszt a Reagan es Carter közötti választás lehető­sége. WASHINGTON, D.C. Carter elnök átiratot intézett Schmidt, NSZK kancellárhoz, melyben intette, hogy moszkvai latogatasa alkalmával, amikor Brezsnyev elnökkel tárgyal, ne egyezzen bele a középtávú atomfegyverek szamanak rögzítésébe. A KÍSÉRTÉT (Alant közöljük kivonatosan David Rosner, la­punk volt ügyvezetője, Rosner Sándor, fiának a new yorki városi egyetem közegészségügyi fakultása pro­fesszorának cikkét, amely a N.Y. Times junius 11-i számában jelent meg.) A nagy ügybuzgalom, amellyel illetékes közege­ink az átlagos amerikai életszínvonalával es a szegé­nyek támogatását célzó programok csökkentésével foglalkoznak, a konzervatizmus bélyegét hordja ma­gán. Ahogy Carter elnök es tanácsadói, Koch polgár­mester és tanácsadói, Reagan és tanácsadói foglal­koznak e kérdéssel, előre kilátastalanna tesz minden próbálkozást arra, hogy valóban uraivá legyünk tár­sadalmunk es közgazdaságunk hatalmas erőinek. Ahelyett, hogy a közgazdaság nóvekedesenek kor­látozásáról elmélkednének vezetőink, inkább a köz­szolgáltatások méltányos elosztásáról kellene tár­gyalniuk és felvetni a kérdést, mik is társadalmunk igazi céljai. Ha ezekben megállapodnank, tálán több lehetőség merülne fel azon szükségletek kielégítésé­re, amelyeket jelenleg nem vesznek tekintetbe, vagy megrövidítenek. A korlátozások “kisértete” a közelet számos te­ret fenyegeti, de elsősorban a közegészségét, a mun­kaképtelenségi biztosítást,a szegények, öregek, mun- kakeptelenek segélyezését. Népjóléti intézkedéseink általánosságban két cso­portra osztják azokat, akiket az államnak köteles­sége segélyezni. Azokra, akik “megérdemlik” a se­gélyt és azokra, akik “nem érdemlik meg” — bar az államnak kötelessége ezeket is segélyezni. A társadalmi biztosítás az “érdemes” polgárok segélyezését ügykezeli, mig a közsegely (public wel­fare) az “érdemteleneket”Mindkettőt ugyanaz a szö­vetségi törvényhozás létesítette 1935-ben. Nagy a veszélye annak, hogy társadalmunk vezető közegei addig tanakodnak majd a növekedés hatá­rainak korlátáiról, mig egyre kevesebb polgárt fog­nak érdemesnek tartani társadalmi biztosításra, ál­lamilag támogatott közegészségi szolgalatokra. A hetvenes évek gazdasági visszaesései, párosulva a többnemzedékes családok (olyan családok, me­lyekben két-három nemzedék: gyermek, apa, nagy­apa él egy fedel alatt) csökkenésével egyre öregebb, szegényebb, segélyre szorultabb emberek társadal­mává alakítják nemzetünket. Hogy az ékként előálló problémákat képesek le­gyünk megoldani, a kormány többrendbeli uj társa­dalmi szolgáltatást létesített, kibővítve ugyanakkor a régebbieket. Ki the KoUwttz, courtesy of Gal­lerte St. Etienne Az évek folyamán azonban azok tekintete, akik­nek az ínségesek millióinak állapotát kellett volna szem előtt tartaniuk, egyre inkább a gondoskodás pénzügyi részleteire tévedtek. Nem a nép jóléte, egészsége lett a fő gondjuk, hanem üzleti könyveik egyensúlyban tartása. Ma már a társadalmi biztositasra is igy tekinte­nek. Az a nagy gondjuk, hogy nemely ember többet kap vissza a társadalmi biztosítástól, mint amennyit befizetett. De a fordítottjáról már nem beszelnek. Arról sem, hogy 20-30 év alatt a társadalmi biztosí­tásra befolyt pénz kamatozott is. Ahelyett, hogy vezetőink a növekedés korlátái fölött tanakodnának, talán inkább azt kellene fel­mérniük, hogy mi a nép valódi szükséglete. Azután kidolgozhatnák a szétosztás megszervezését. Mert a jelenlegi helyzet teljesen ésszerűtlen. Miközben Ame­rikában például jóformán eltűnt a háziorvos es igy a nép nagy része klinikákra van utalva, egvre kevesebb a klinikák száma. A Medicaid az orvosi szolgalatra szoruló emberek igényeinek alig felet fedezi. A megoldás a kevésbé költséges környékbeli kli­nikák es korhazak létesiteseben rejlik. Ezek anyagi fedezetéért való felelősseget M kell venni a helyi hatóságok kezéből, úgy hogy gazdasági pangas ide­jen e szolgáltatások nem csökkennének, hogy a pan­gás terhet nem a társadalom legszegenyebb, legved- telenebb rétegeinek kelljen viselnie. Vasalni kell a lapot! Tisztelt Szerkesztőseg: A Magyar Szó 12 oldalból áll; 15 incs hosszú, 11 3/8 incs szeles. De amikor megkapom, csak 2 3/4 incs hosszú, mert össze van hajtva. Miért nem lehetne az újságot csak egyszer összehajtva, 7x12 incs nagyságban postázni? En egy idős ember vagy ok es az újságot vagy ót percig kell vasalnom, mielőtt olvasni lehetne. Már több panaszt hallottam ebből kjfolvólag. Azt hi­szem, hogy sok más olvasó is hálás volna, ha ezt meg tudnák tenni. „ . . . ° Regi olvaso (Szerkesztő valasza: Szívesen küldenénk a lapot kéírét hajtva, de takarópapirban küldöttlapot csakis igy postáznak a munkások. Különben is k'etrét hajt­va, lapunk nem férne bele a legtöbb postafiókba.) • NEW YORK, N.Y. Abrams államügyész vád alá he­lyezte New York allam harmadik legnagyobb pénz- kölcsönző üzletét,az “AVCO Financial”-t. Mit szól­nál hozzá, ha egy éjjel kiráncigálnánk házadból és egy sótét utcában meggyilkolnánk?” Ilyen nyájas- hangú telefonhívásokat intéztek a cég fogdmegjei azokhoz, akik egy kissé elmaradtak adósságuk fize­tésével.

Next

/
Thumbnails
Contents