Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-19 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY—KOMMENTAR —LEVELEK Thursday, June 19. 1980. 6. AMERIKAI v MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár félévre 9.50 dollár Postmaster? Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. HAMIS KARTYA AZUJ KARTYA? Lapunk egyik múltkori számában “Uj kártya a játszmában” c. cikkünkben hivatkoztunk a Newsweek c. hetilap azon megállapitásara, hogy Anderson jelöltségevei “uj kartya” keveredett abba a hazárdjátékba, amit elnökválasztási kampánynak neveznek. Feltételezhetjuk-e azt, hogy a cikk írói e különös fogalmazással HAMIS KÁRTYÁRA gondoltak? Anderson ugyanis liberális jelmezben lépett fel az elnökválasztási elocsatározásokban, de ha megnézzük ennek a “liberális” politikusnak eddigi teljesit- menyeit, akkor lehetetlen fel nem fedezni a valóságot a jelmez alatt. Anderson pontosan 20 éve tagja a kongresszusnak. Ezen idő alatt soha senki sem hallotta — ö maga sem állította — hogy a haladás érdekeit képviselte volna. Ezzel szemben támogatta a nukleáris monopóliumokat, ellenezte a varosfejlesztési minisztérium létesítését mar Kennedy elnök idejen. Amikor az Ss- reakcios Goldwater 1964-ben elnökségre pályázott, ez a nagy liberális Anderson volt egyik leghangosabb támogatója. 1973-ban, amikor David Rockefeller megalakította a Trilateral Bizottságot, a nemzetközi nagyüzlet központi bizottságát, Andersont is tagjai közé választottak Carter, Mondale, Brown, Blumenthal, Vance es a rendszer hasonló más kiemelkedő oszlopai mellett. Eroskódott.a neutrom-bomba mellett, támogatta a népjóléti kiadások csökkentését, követelte az élelmiszerbélyegek megvonását sztrájkoló munkások csaladjaitól. Amióta elnökjelöltként kezdett szerepelni, némileg módosította eddigi álláspontját. Szót emelt — többek között — a detente és a SALT II. mellett, ellenezte a kormány militarista politikájának néhány túlzott megnyilvánulását. Ezzel meg is tévesztett egyes jobbhiszemü embereket, akiket mélységesen aggaszt a Reagan es Carter közötti választás lehetősége. WASHINGTON, D.C. Carter elnök átiratot intézett Schmidt, NSZK kancellárhoz, melyben intette, hogy moszkvai latogatasa alkalmával, amikor Brezsnyev elnökkel tárgyal, ne egyezzen bele a középtávú atomfegyverek szamanak rögzítésébe. A KÍSÉRTÉT (Alant közöljük kivonatosan David Rosner, lapunk volt ügyvezetője, Rosner Sándor, fiának a new yorki városi egyetem közegészségügyi fakultása professzorának cikkét, amely a N.Y. Times junius 11-i számában jelent meg.) A nagy ügybuzgalom, amellyel illetékes közegeink az átlagos amerikai életszínvonalával es a szegények támogatását célzó programok csökkentésével foglalkoznak, a konzervatizmus bélyegét hordja magán. Ahogy Carter elnök es tanácsadói, Koch polgármester és tanácsadói, Reagan és tanácsadói foglalkoznak e kérdéssel, előre kilátastalanna tesz minden próbálkozást arra, hogy valóban uraivá legyünk társadalmunk es közgazdaságunk hatalmas erőinek. Ahelyett, hogy a közgazdaság nóvekedesenek korlátozásáról elmélkednének vezetőink, inkább a közszolgáltatások méltányos elosztásáról kellene tárgyalniuk és felvetni a kérdést, mik is társadalmunk igazi céljai. Ha ezekben megállapodnank, tálán több lehetőség merülne fel azon szükségletek kielégítésére, amelyeket jelenleg nem vesznek tekintetbe, vagy megrövidítenek. A korlátozások “kisértete” a közelet számos teret fenyegeti, de elsősorban a közegészségét, a munkaképtelenségi biztosítást,a szegények, öregek, mun- kakeptelenek segélyezését. Népjóléti intézkedéseink általánosságban két csoportra osztják azokat, akiket az államnak kötelessége segélyezni. Azokra, akik “megérdemlik” a segélyt és azokra, akik “nem érdemlik meg” — bar az államnak kötelessége ezeket is segélyezni. A társadalmi biztosítás az “érdemes” polgárok segélyezését ügykezeli, mig a közsegely (public welfare) az “érdemteleneket”Mindkettőt ugyanaz a szövetségi törvényhozás létesítette 1935-ben. Nagy a veszélye annak, hogy társadalmunk vezető közegei addig tanakodnak majd a növekedés határainak korlátáiról, mig egyre kevesebb polgárt fognak érdemesnek tartani társadalmi biztosításra, államilag támogatott közegészségi szolgalatokra. A hetvenes évek gazdasági visszaesései, párosulva a többnemzedékes családok (olyan családok, melyekben két-három nemzedék: gyermek, apa, nagyapa él egy fedel alatt) csökkenésével egyre öregebb, szegényebb, segélyre szorultabb emberek társadalmává alakítják nemzetünket. Hogy az ékként előálló problémákat képesek legyünk megoldani, a kormány többrendbeli uj társadalmi szolgáltatást létesített, kibővítve ugyanakkor a régebbieket. Ki the KoUwttz, courtesy of Gallerte St. Etienne Az évek folyamán azonban azok tekintete, akiknek az ínségesek millióinak állapotát kellett volna szem előtt tartaniuk, egyre inkább a gondoskodás pénzügyi részleteire tévedtek. Nem a nép jóléte, egészsége lett a fő gondjuk, hanem üzleti könyveik egyensúlyban tartása. Ma már a társadalmi biztositasra is igy tekintenek. Az a nagy gondjuk, hogy nemely ember többet kap vissza a társadalmi biztosítástól, mint amennyit befizetett. De a fordítottjáról már nem beszelnek. Arról sem, hogy 20-30 év alatt a társadalmi biztosításra befolyt pénz kamatozott is. Ahelyett, hogy vezetőink a növekedés korlátái fölött tanakodnának, talán inkább azt kellene felmérniük, hogy mi a nép valódi szükséglete. Azután kidolgozhatnák a szétosztás megszervezését. Mert a jelenlegi helyzet teljesen ésszerűtlen. Miközben Amerikában például jóformán eltűnt a háziorvos es igy a nép nagy része klinikákra van utalva, egvre kevesebb a klinikák száma. A Medicaid az orvosi szolgalatra szoruló emberek igényeinek alig felet fedezi. A megoldás a kevésbé költséges környékbeli klinikák es korhazak létesiteseben rejlik. Ezek anyagi fedezetéért való felelősseget M kell venni a helyi hatóságok kezéből, úgy hogy gazdasági pangas idejen e szolgáltatások nem csökkennének, hogy a pangás terhet nem a társadalom legszegenyebb, legved- telenebb rétegeinek kelljen viselnie. Vasalni kell a lapot! Tisztelt Szerkesztőseg: A Magyar Szó 12 oldalból áll; 15 incs hosszú, 11 3/8 incs szeles. De amikor megkapom, csak 2 3/4 incs hosszú, mert össze van hajtva. Miért nem lehetne az újságot csak egyszer összehajtva, 7x12 incs nagyságban postázni? En egy idős ember vagy ok es az újságot vagy ót percig kell vasalnom, mielőtt olvasni lehetne. Már több panaszt hallottam ebből kjfolvólag. Azt hiszem, hogy sok más olvasó is hálás volna, ha ezt meg tudnák tenni. „ . . . ° Regi olvaso (Szerkesztő valasza: Szívesen küldenénk a lapot kéírét hajtva, de takarópapirban küldöttlapot csakis igy postáznak a munkások. Különben is k'etrét hajtva, lapunk nem férne bele a legtöbb postafiókba.) • NEW YORK, N.Y. Abrams államügyész vád alá helyezte New York allam harmadik legnagyobb pénz- kölcsönző üzletét,az “AVCO Financial”-t. Mit szólnál hozzá, ha egy éjjel kiráncigálnánk házadból és egy sótét utcában meggyilkolnánk?” Ilyen nyájas- hangú telefonhívásokat intéztek a cég fogdmegjei azokhoz, akik egy kissé elmaradtak adósságuk fizetésével.
