Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-19 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÖZGAZDASÁG — MUNKÁSMOZGALOM Thursday, June 19. 1980. 4. UÄW szervezési kampány jéÁotju én /álom Hirfüggöny Vas-függony? Nem! Hir-fűggony? Igen! Való igaz, az USA-ban nincs cenzúra. Illetve nincsen, ha a cenzúra szó alatt egy kormany-hivatalt értünk, amelynek közlés előtt, be kell nyújtani jóváhagyás vegett minden szellemi, tehat irodalmi, színházi, művészeti termeket. De, ha tekintetbe vesszük az előző két Írásomban ábrázolt viszonyokat, világos, hogy igenis van hathatos cenzúra, bár nem nevezik annak. Kis számú monopolisztikus csoport tartja hatalmában a media egyedeinek számszerűleg nagy többséget, de ha hathatosag, más szóval, az olvaso-hallgatb-nezo közönség számának, az általuk befolyásolt közönség terjedelmének szempontjából tekintjük, ezek a monopolisztikus csoportok uraljak teljességeben a nagyközönség értesítését hírközléseikkel, kis százaléknyi független csatornák kivetelevel. A nagyközönség zöme a néhány nagy ujság-lanco- lat lapjaiból es a három nagy teve, a CBS, NBC és az ABC állomás hirmagyarazóinak szájából nyeri értesüléseit. Ha, továbbá, számba vesszük, hogy ezeknek a média vállalatoknak igazgatói testületében ott ülnek a foreszvenyesek, az ország gazdagjai, túl gyakran egyazon személyek több igazgatóságban, a több vallalat igazgatósaga igy szinte összefüggő szőnyeggé szövődik. Ezeknek a személyeknek gazdasági, tehát politikai erdekei azonosak, és könnyen tudnak egyhangú döntésre jutni, melyek azok a hírek, való vagy hamis, dicsérő vagy rágalmazó, amelyeket kívánatosnak tartanak a közönség tudomására hozni. A media egyedeknek, üzleti vállakózások leven, hasznot kell felmutatniuk. A haszon a bevételekből ered, a bevételek zöme pedig a hirdetésekből ered. Ha a média olyan híreket kozol, amelyeket a hirdető a maga részére ártalmasnak tart, megvonja a hirdetést. A hirdető vállalatok igazgatóságában túl gyakran ugyanazon személyek ülnek, mint a média vállalatok igazgatósagában (interlocking directorate). Most már világos a kép: országunk 230 milliós lakosságának értesülését aránylag kis számú személy megegyező érdekei vezérlik. Ez az a hathatós cenzúra, amit nem neveznek annak. Vannak ennek a helyzetnek még más, szerte-ágazó részletei is, például egy uj,független újság létrehozásának, vagy egy politikai ellenzéki újság fenntartásának a szinte lehetetlensége. Ennek a rejtett cenzúrának következménye, például, hogy az utolsó 63 ev során ritkán -közölt a media a Szovjetunióról kedvező, vagy legalább is valós híreket, lekicsinylő, becsmérlő, rágalmazó és egyszerűen hazug, koholt híreket annal többet, szinte mindennap. Vonatkozik ugyanez a szocialista országokra is. Viszont a fasiszta, zsarnoki kormányok borzalmas kegyetlenségeiről, üldözéseirö'í, és alattuk a népek nyomorusa- garol vajmi keveset közölnek. Nem csoda, hogy az igy cenzuráltan értesült nagyközönség annyira szovjetellenes, kommunista-ellenes, nem is ismérvén a valóságot. V. O. WASHINGTON, D.C. Az ország ipari üzemei májusban csak 78.9 százalékban működtek. A United Auto Workers Union — UAW — Anaheim, Cal.-ban tartott konvencióján a delegátusok felhatalmazták a szakszervezet vezetőségét, hogy a 300 millió dolláros sztrájkalap után jaro kamatot használják fel egy nagyszabású szervezési kampány költségeinek fedezésére. E javaslat több, mint évi II millió dollar előirányzását jelenti a szervezetlenek i t megszervezesere. Amikor a konvenció lezajlott, 300.000 autómunkás volt a munkanélküliek sorában — és nap, mint nap újabb üzemeket zárnak le, mert nincs kereslet az amerikai nagy kocsikra. A munkanélküliség következtében a szakszervezet több, mint egy millió dollárt “vészit” tagdíjakból. Ez volt az egyik ok, ami szervezési kampányra Dokumentumfilmet mutattak be három folytatásban májusban a San Francisco-i Channel 9 KQED televízión. Cime: “On Company Business,” rendezte Allan Francovich. A filmben a “Company” nem más, mint a Cl A, melynek a második világháború óta feladata volt a felforgatás, szétbomlasztás szervezetek ellen, valamint európai, latin-amerikai országok rendőrségeinek, katonaságának kinzo eljárásokra való kitanitasa,U.S. nagyvállalatok kizsákmányolása és elnyomása alól felszabadulni vágyó népek leigázására. Sok bátorságra es hozzáértésre volt szükség a film készítői részéről, de olyanok részéről is, mint Phillip Agee, volt különleges CIA-ügynök, aki bátran kiállt és az egesz világ előtt megmondta az igazat. Rajta kívül John Stockwell, Joseph B. Smith, James Wilcott, Victor Marchetti és más volt CIA- ügynökók is megerősítik és kiegészítik a szakszervezeti vezetők és felszabadító erők elleni atrocitások elkövetését Brazíliában, Argentínában, Uruguay- ban és Görögországban. Megrázó részletekben mutatják be a CIA chilei és angolai tevékenységet és kétségbevonhatatlan bizonyítékokat adnak a Kubai Köztársaság megdöntésére, Fidel Castro meggyilkolására irányuló kiLapunk leghűségesebb, legáldozatkészebb támogatóinak minden erőfeszítése ellenére a Magyar Szó anyagi helyzete, a nyár közeledtével, kezd egyre kritikusabbá válni. Egy ilyen lapot, mint a mienk, nem lehet csupán előfizetési dijakból előállítani. Nincs a világon egy újság sem, amely képes volna erre, különösen a nyári szezonban, amikor a hirdetések is jelentékenyen csölvkennek. Ne engedjük lapunk szavát elhalkulni. Mar pedig ez meg fog történni, ha nem jelentkeznek adomá- nvaikkal azok az olvasok, akik ezt megtehetik, de eddig még nem tettek. Százszámra vannak olvasóink, akik szamára lapunk többet jelent, mint egy újság; többet, mint egy hírforrás, akiknek a szó legteljesebb értelmében a lap egy része életüknek. Ezeknek érzelmeit leghívebben az a level fejezte ki, amelvet néhány hónappal ezelőtt kaptunk egy olvasónktól: serkentette a szervezet vezetőségét. Tény az, hogy az ország dolgozóinak csupán 20 százaléka tartozik szakszervezetbe es ez veszelyez- teti a szervezett munkások bérét es munkaviszonyait. A konvención három uj alelnóköt: Donald E. Ephin-t, Stephen P. Yokitch-ot és Owen Bieber-t, valamint uj titkár-pénztárnokot: Raymond E. Ma- jerus-t választottak meg nyugalomba vonult tisztviselők helyett. A konvención megjelent 3000 delegátus fizetés- emelest szavazott meg a központi vezetőknek. Douglas Fraser, a szervezet elnökének fizetését évi 61.000 dollárról 66.800 dollárra emelték. serietekről. A film a CIA szerepet mutatja be törvénytelen, gyilkos, alattomos háborúkban a népi küzdelmek ellen. A remtettek bemutatása közben a film sajtó és teve-híradókból kivett beszédekkel dokumentálja a “szabadság védelmé ”-ről szóló hipokrita politikánkat. Mindezeket Phillip Agee összegezi a legjobban: “A CIA nem mas, mint a politikánkat irányító óriási nagyvallalatok ügynöke.” Ot évi nehez és odaadó munkába került ennek a minden eddiginél jelentősebb dokumentumfilmnek az adatait összeszedni és összeállítani. A film rendkívüli hatast váltott ki a közönségből. “Amíg csak ót milliónyi közönség látja ezt a filmet a Public Televízión, vagy másutt, addig nem okoz gondot a CIA-nak,” mondta A. Francovich rendező. De mar eddig is üldözésbe vették Agee-t, akit több országból deportáltak és pert indítottak Stockwell ellen a közeljövőben megjelenő könyvében a CIA-t leleplező adatok miatt. A CIA és az őt támogató nagvvállaJatok csak akkor fognak aggódni az “On Companv Business” miatt, ha azt országszerte bemutatják. ’’Nem tudom eléggé kifejezni hálámat a lap iránt. Általa tanultam megérteni életünk szebb es neme - sebb értékeit. A jó Isten áldása kisérje önöket örökre. F.H. Florida” Ne engedjük meg, hogy lapunk ne legyen kepes továbbra is zavartalanul betölteni e nemes feladatat. Deák Zoltán, főszerkesztő. Küldje be, mig gondol rá, hozzájárulását az alanti szelvény felhasználásával. MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kedves Deák Zoltán: Megértettem felhívását. Itt küldők..........dollárt lapunk zavartalan megjelenésének biztosítására. Nevem:...................................................................... Címem:...................................................................... A CIA A TELEVÍZIÓN Ne engedjük lapunk hangját elhalkulni
