Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-05 / 23. szám

.AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 5. 1980. A tévéről Az előzőkben a sajtóról mondottak általánosság­ban vonatkoznak a tévére is, a sajtó es a tévé jellege közti különbségekből eredő különbségekkel. A tévé­állomások üzleti vállalkozások profit nyerése céljá­ból, jövedelmük szinte kizárólag a hirdetésekből (commercials) ered. A teve, csakúgy mint a sajtó, monopolisztikus törekvéseknek van alávetve. Három teve vállalat (hálózat), CBS, NBC és ABC (New Yorkban a 2., 4. és 7. számú csatornák) uralja az USA téve-világát. Mindegyik tulajdonosa a törvény által megengedett 5 VHF (very high frequency) és 2 UHF (ultra high frequency) állomásnak, és üzem­ben tartja azokat. Mindegyik ural közel 200 VHF es UHF állomást, hálózati fiók-állomást (network affiliates). A 458 VHF állomásból 29, a 173 UHF állomásból 56 volt 1977-ben “független”. Mind­egyik hálózatnak van állomása a három legnagyobb városban (New York, Chicago és Los Angeles) és két más nagyvárosban. Mindegyik hálózat az USA csa­ládoknak kb. 22 %-át szolgálja ki, csupán az 5 saját VHF állomásuk utján. A fiók-állomások program­jukat majdnem kizárólag a három nagy állomástól kapjak, és ez a függőség még erősödik; az elsőrendű háromórás vetítési időszak (8—11 P, M.) programját majdnem kizárólag tólük kapjak. A televízió műsza­ki körülményeiből következően, a tévé-állomások tulajdonosai monopolisztikus befolyást gyakorolnak a televízió terén, csak 12 VHF állomás lehetséges, es az azonos számú állomások közti távolság 200 mérföld kell, hogy legyen. így van az, hogy az USA városainak nagy többségében nincsen háromnál több VHF állomás. Nem is lehet több; New York és Los Angeles a kivétel, mindegyik 7 VHF állomással; csak 13 varosban van négy. .Az USA lakosságának 60 %-a tévéből nyeri a hír­közlést. A közvélemény manipulációjának es fel­ügyeletének lehetősége, amely ma fennáll az USA tévéhálózatok központi irodaiban .kétségtelenül meg­haladja a történelemben eddig előfordult magan- hatalmat. Hatvan millió tévé működik napi átlag 6 órán at, az év 365 napján. Felnőttek szabad ide­jüknek 28 %-at töltik a tévé nézéssel. Mire a kisgye­rek iskolába megy, több időt töltött a tévé előtt, mint amennyit egyetemi évei alatt fog tölteni a tan­termekben. A hálózatok, a televízión kívül, tulajdo­nosai rádió állomásoknak, folyóiratoknak (magazi­nes), újságoknak és könyvkiadó vállalatoknak. A hálózatok irányítói felügyeleti hatalmat gyakorol­nak hírmagyarázóik (commentators) fölött, még az országos nagynevűek fölött is. Ha mindehhez hozzá­vetjük, hogy a tévé-hálózatok igazgatói testületeben ülök tagjai más vállalatok, iparok, bankok és újsá­gok igazgatóságának is, szoros kapcsolatban a kor­mányzattal, amely tagjait ugyanonnan szerzi mi­niszteri es mas magas tisztségek betöltésére, nyilván­való, hogy milyen elfogulatlan, pártatlan, szavahihe­tő, cenzuramentes hírekből meríti a nagyközönség ertesuleseit es tájékozottságát. A nagyüzleti, tehát politikai erdekeltsegek sűrű szitáju privát cenzúrá­ján keresztül. V. O. GYERMEKPROSTITÚCIÓ Ft.Francis Bruce, Ferenc-rendi szerzetes, aki egy menhazat vezet New Jerseyben hontalan gyermekek védelmére, kijelentette a New Jersey-i gyermekvé­delmi konferencián, hogy évente sok ezer gyermek, némelyik tíz éven aluli, kénytelen New Yorkba menni, ahol prostitúcióval tartják fenn magukat. 100.000 TESZEL7ES SZEMÉTTELEP Ugyanazok a vegyi mérgek, amelyek a munkahe­lyen körülveszik a dolgozót, rejtőznek alattomosan számos lakóvidéken országszerte. Az a tragédia, ami a Love Canal lakóit érte, másutt is bekövetkezhet, ahol gyárak hosszú évekkel ezelőtt mérgező salak­anyagot raktak le, amely meg most is mérgét bocsát a levegőbe, a földbe es a vizekbe. A 70.000 meglévő vegyszer mellett minden evben több száz újabb vegyszer kerül használatba. A ve- gyigyarakbol eredő mérgező salakokat, az úgyszól­ván minden ipar által kibocsátott veszedelmes anya­gokkal együtt rögtönzött, nem megfelelő szemét­dombokra dobják. Konzervatív számítások szerint évente 36 millió tonna mérgező salakanyagot önte­nek ki. Ezek a munkahelyen veszedelmesnek tudott savakat, marószereket, lúgokat, oldószereket tartal­maznak, melyek amellett, hogy megmergezik a ta­lajt, a talajvizet és a levegőt, tüzet, robbanásokat is okozhatnak es lerakodnak a táplálék-láncolatban. Börbántalmaktól kezdve súlyos rákesetekig, külön­böző megbetegedéseket idéznek elő. Vagy 100.000 ipari szeméttelep van az ország különböző részéin es ezek közül 34.000 salak-kiön- tő hely egészségi, vagy környezeti problémákat okoz; 2000 telepnél néhány éven belül veszedelmes állapot fejlődhet ki. Ezért a Love Canal-hoz hason­ló borzalmak lehetőségével néz szembe számtalan Iakovidék. Sok esetben a mérgeket kibocsátó üze­mek nagyon jól tudják, hogy milyen időzített bom- ^báfcaí helyeznek el, de felelősségérzet nélkül mégis megteszik. Ez az állandóan folyó mérgezés szinte zavartalanul mehet tovább. Egy 1976-ban beikta­tott törvény csak akkor engedi meg az Environmen­tal Protection Agency-nek, hogy közbelépjen, ha be tudja bizonyítani, hogy a salakkiöntés a közegesz- se'gre “azonnali veszély ”-t jelent. Az “azonnali ve- szély”nincs pontosan meghatározva. Patricia Pino, a Love Canal volt lakosa, aki rák­ban szenved, két gyermekének májbaja van és aki­nek ottani házát lehetetlen eladni, New York állam kormányzójával, Carey-vei, a következőket közöl­te sür|ó'nyileg: t “Kérjük a halálos Ítélet felfüggesztését. Ártatla­nok vagyunk, semmi bűnt nem követtünk el.” A bűnösök a nagyvállalatok, amelyek mit sem törődve, csak azt nézik, hogy minél könnyebben és olcsóbban szabadulhassanak meg a mérgező salak­anyagoktól. A DOLGOZOK EGESZSEGE,BIZTONSAGA FOROG KOCKÁN Az International Longshore Workers Union veze­tősége, idei februári gyűlésén nyilatkozatot adott ki, amelyben ellenzik a munkás egészségi és biztonsá­gi törvény aláásását célzó törvényjavaslatot. A nyilatkozat megállapítja, hogy ezúttal olyan érdekeltségek, mint a Business Roundtable, a Cham­ber of Commerce, és az American Conservative Uni­on együttes erővel igyekeznek megcsorbitani, sőt teljesen hatástalanná tenni az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) intézményét. Ezáltal az amerikai dolgozók egészsége és biztonsa­ga forog kockán. Bírósági határozatok és a kongresszus már eddig is meggyöngitettek az intézményt, de a félrevezető nevű Occupational Safety and Health Improvement Act of 1980, amit S.2153 szám alatt terjesztettek elő, az OSHA-nak úgyszólván teljes kivégzését je­lenti. A nyilatkozat figyelmeztet, hogy ha megszavaz­zak, ez a törvény megfosztaná az OSHA-t az inspek­ció es a végrehajtás jogától. A munkahelyeknek 90 százaléka mentes lenne az inspekcióktól, ami miatt 70 millió dolgozo egészsége és biztonsaga a munkaadó jóindulatától függne. A S. 2153 törvény­javaslat megkívánja, hogy (1) az OSHA a dolgozók panaszait a munkaadóknak adja át helyesbítés vé­gett, (2) Előre figyelmeztetnék a munkaadókat az OSHA inspekciókról. (3) Nagyban csökkentené, vagy eltörölne a büntetéseket a munkahelyen fenn­álló veszélyes körülményekért. (5) Az OSHA-t bü­rokratikus hálózattal venné köríü, ami működését nagy mértékben megnehezítene. Ezt a dolgozókra veszedelmes javaslatot a szer­vezett munkásság ádáz ellenségeinek és egyes szená­torok különös koalíciója támogatja, olyan szenáto­rok, akiknek megvalasztása munkásoktól es szak­szervezetektől függött. Ezek a liberálisok, az idei elnökválasztási évben, politikai játszmát folytatnak a dolgozok eletevel. Az ILWU vezetőség felhívja a szakszervezet tiszt­viselőit, hogy az illetékes szenátusi bizottságban azonnal jelentsek be, hogy ellenzik a S. 2153 javas­latot és követeljek Alan Cranston szenátortól, vonja vissza a javaslat támogatását. Világosítsak fel a tag­ságot az S. 2153 igazi jelentőségéről és veszélyéről, sürgessenek akciót ellene és más szakszervezetekkel együtt, egységes erővel, vezessenek kampányt a ja­vaslat megdöntésére. AZ AMERIKAI CSAL AD Ha visszapillantunk a három evvel ezelőtti esemé­nyekre és olvassuk Carter kortesbeszédeit, újra és újra találkozunk azon Ígéretével, hogy megválasztá­sát követően olyan intézkedéseket foganatosít, ame­lyek javítani fogjak a családok helyzetét. Nem ez történt. Három évvel ezelőtt, minden nyolc újszülött kö­zül egy házasságon kivűl született, ma minden hat közül egy, Minden hét gyermek közül egyet egy szülő nevelt fel, ma minden öt gyermek közül egyet; A csaladok egyharmada — 33 százalék — volt ké­pes házat vásárolni, Ma a családok kevesebb, mint 5 százaléka. Carter elnökjelölt hangsúlyozta, hogy az infláció következteben egyre több feleség kénytelen munkát vállalni, hogy fedezni tudják a költségeket. Elnöksége három évében 2.2 millió háziasszony volt kénytelen a házköiüli teendőkön kívül külső munkát vállalni. Minden jel arra mutat, hogy a családi kötelék meglazult, a családi élet rosszabbra fordult az utol­só három esztendőben. 4____

Next

/
Thumbnails
Contents