Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-29 / 22. szám
8 SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, May 29. 1980. Fodor Erna/ t A VIRÁGZÓ Termelőszövetkezetben BÉLYEGGYŰJTŐKNEK KÁNTOR ISTVÁN ROVATA- MAGYARORSZAGI RIPORT I I A Veszprém megyei Devecseren van a VIRÁGZÓ Termelő Szövetkezet Központja. 1959-ben alakult 1800 hektáron. 1969-tol 1977-ig 13 község egve- siilt 14 ezer hektárral. A Tsz 55 %-a a Bakony nyúlványain terül el, földjei eléggé gvenge adottságuak. Emiatt nem is adóztatták őket, 1400 kataszteri hold erdőjük 2 hold gyümölcsösük, van. A föld 40 %-án kalászosokat termelnek, 31 %-an olajos növényeket, (repce, napraforgó). Saját épitö brigádjuk van. 2800 szarvasmarhajuk van, ebből 800 fejős tehén. 4500 hektárnyi gyenge legelőjük nagyon alkalmas a juhtenyésztésre, 24.000 van ebből, 12 ezer anyabirkával, de rövidesen 33 ezer lesz. A baromfi meghaladja a 120 ezret, tojásból 8—10 milliót termelnek évente. Tenyészállataik is vannak. Bevételük meghaladja a 224 millió forintot évente. Mellékjövedelmet ad a fakitermelés, bútorra, játékgyártásra kis üzeműk van, sót vasüzemmel is rendelkeznek. 908 tagja van a termelőszövetkezetnek, ezenkívül 578 embert alkalmaznak. Vezetőségükben 41 az egyetemet végzett. Nyultenyesztésük évente több, mint félmillió forintot hoz. Nagyszerű bort is termelnek, Somlói Olaszrizling néven. Varga Endre elnök komoly büszkeséggel vezetett bennünket körül a gazdaság néhány részlegének bemutatására. Merinói juhállományuk egészen kiváló, bár 3 gyönyörű fekete bárány is kivált közülük. Az egyik 500 férőhelyes hodályban csupán anyajuhokat láttunk újszülött báránykákkal. A juhhodály 11 millió forintba került. Egy főre jutó jövedelmük 75 ezer forint evente. A tagság 20 %-a nő, akik főleg baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Varrodájuk is van mellékfoglalkozásként. A tagság 69 %-a nyugdíjas. A Devecseri “Virágzó” termelőszövetkezet ebédlőjének falán nagy tábla hirdeti, hogy 1975 óta elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezetnek járó oklevelet. • Árpád kincse Visegrádon? Hat hétig ásott az esztergályos Éppen száz éve jelent meg Nedeczky Gáspár “Dö- mös története és újabb leírása” cim'ü könyve. Ebben a többi közt arról a hagyományról is olvashatunk: e környék föld alatti barlangjaiban vannak leteve Árpád fejedelem arany és ezüst kincsei. Az ilven hagyományoknak általában nem szoktak hitelt adni. Pedig például Trója létezését is legendának tartották mindaddig, amig Heinrich Schilemann föl nem tarta a város maradványait. No es Árpád kincse? Egy cikk nyomán 1932-ben — meséli Árszin Péter, a Dunai Vasmű nyugdíjas esztergályosa — az egyik napilapban arról olvastam, hogy Kisorosziban egy alagutra, s abban regi pénzekre es más értékes tárgyakra bukkantak. Ez idő tájt eppen munkanélküli voltam, s egy barátommal maradék pénzünkön a helvszinre utaztunk Szerencset próbálni. Mintegy hat hétig ástunk egy régi fal maradványainál — hiába. Ekkor fölkerestem a Kisoroszi jegyzőt, ülés Istvánt és elpanaszoltam neki kudarcomat. A jegyző ekkor atadta Cser Széllé István 1835. augusztus 8-an irt levelet, amelyet padlásának takarításakor a gerendák között talált. A Ev végéig már mintegy egymilliárd forint értékű munkát végeznek el a magyar oldalon, a jövő év elejétől pedig teljes ütemben folytatódik a nyolcvanas évtized legnagyobb építkezése: a Duna Pozsony—Budapest közötti 220 kilométeres szakaszának szabá- lvozasa, a Nagymaros—gabcsikovoi Vizlepcsörendlevél sajnos csonka volt: valaki szabásmintát készített belőle. De a sérült szöveg is elegendő volt ahhoz, hogy mozgásba hozza a fantáziát. írója ugyanis arról számol be valakinek, hogv a visegrádi hegy gyomrában óriási kincset talalt. Szakértőt keres — S a folytatás? — A levél befejező sorai kétségkívül arra mutatnak, hogy Cser István valójában látta mindezt. Hosz- szu éveken át fáradoztam, hogy a visegrádi hegy régészeti kincsének ügye napirendre kerüljön, de a dolog valahol mindig elakadt. Most mar öreg és fáradt vagyok, de a levéllel kapcsolatos ismereteimet és a helyszínen szerzett tapasztalataimat bármikor hajlandó vagyok a tudományos kutatók rendelkezésére bocsátani. Árszin Péter hosszú éveken át őrizte az érdekes levelet. Több évtizedes fáradozása elismerésre méltó. Talán érdemes lenne azt szakértőknek is megvizsgál- niok. Hátha van a legendának valami valoságmagva! Vértessy György MAGNIFICAT, OTELLO, ROMEO. A pécsi Nyári Színház a moszkvai olimpiára való tekintettel a szokottnál két héttel korábban, junius 30-án kezdi meg idei évadját. Az előadás-sorozat ezúttal szinte teljes egeszeben az europai-hirű Pécsi Balettre épül. KEWYORKI MAGYAR HENTES TUTOR'S MEAT SPECIALTIES (formerly MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 «78. és 79. utcák között. — Telefon: RH: 4-82?* ‘ FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK 400 éve született BethHcihkr. G&bo? txsSkmmtb tm. ívű tatokba- 1/^*1 * len Gabor, a magyar történelem egyik legjellegzetesebb alakja. Politikai célja Magyarország egyesitese volt, harcolva a Habsburgok uralma-ellen. Ez alkalomra a Pénzjegynyomda 4.108.300 l.-Ft-osbélyeget nyomott fogazva, es 4.999 fogazatlan példányt- Dudás László grafikus a Nemzeti Múzeumban lévő korabeli metszet alapján tervezte meg a belyeget, melynek árusítása 1981 dec. 31-en megszűnik. M AGYAR POS TA ilrf't Márciusban bocsátotta ki a Magyar Posta a Színes faszobrok elnevezésű, a garamszentbenedeki ürko- porsót és egyes részleteit bemutató 1,2,3,4, es 5 Ft- os bélyegekből álló sorozatot. Az űrkoporso a XV. századból való, melynek képét az l.-Ft-os belyegen láthatjuk. A 2 Ft-os bélyegen három Maria, a 3.- Ft- oson Jakab apostol, a 4.-Ft-oson Tádé apostol, mig az 5.-Ft-oson András apostol faszobra látható. A Pénzjegynyomda Zombory Éva tervei alapjan 372.300 fogazott és 5.900 fogazatlan sorozatot nyomtatott. A Magyar Posta Tihanyi Apátság Alapítólevelének 925. évfordulójára egy l.-Ft-os bélyeget bocsátott forgalomba. Tervezte Légrády Sándor, grafikus. A belyegen bíbor háttérben az alapitó levél és az Apátság epülete látható. A szöveg részben latin, részben magyar nyelvű. A Pénzjegynyomdában 5.206.300 fogazott és 5.900 vágott példány készült. TERJESSZE LAPUNKAT! szer.
