Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-29 / 22. szám
Thursday, May 29. 1980. Földnyerés a tengerből A 13—14 milliós lakosságú Hollandiának történelmi kialakulása óta legfőbb szövetségese s egyben legnagyobb ellensége mindig a tenger volt. (Eltekintve a politikai hovatartozástól és az egymást váltó megszállóktól.) A víznek köszönhette egykor gyarmati hatalmát, a tengerek feletti uralmát. (Hegemóniájának az angolok vetettek véget.) Ugyanakkor védekeznie kellett a támadása ellen. Ami naggyá tette, gyakran bosszút is állt rajta. Földterülete alig valamivel több, mint Magyarország nagyságanak-kicsiségének egyharmada. 33 ezer 612 negyzetkilometer. De népsűrűsége élen jár, Majdnem négyszáz fő négyzetkilométerenként. Eny- nyi ember oly kis területen nyilvánvalóan a tengerre vágyik. Avagy, ha már nem teheti, hiszen elveszítette gyarmatbirodalmát, közülük a legnagyobbat, Indonéziát (1949-ben vált függetlenné), akkor a tengerből igyekszik földet nyerni. A szükség vitte ra, nem a terjeszkedési osztón es a vagy. Tudvalevő, hogy e sik alföldországnak körülbelül a fele a tengervíz szintje alatt terül el. Amszterdam például két méterrel a viz szint alatt. Ha nem vedene körülbelül két ezer kilométeres fó’vénypart es homokbucka, no meg kiépített gátrendszer, az országnak több mint a fele. viz alá kerülne dagály idejen. Hollandia legtöbb városát elárasztaná az Északi-tenger sós vize. Két ezer éve gondja-baja volt ez az ott élő lakosságnak. A kiépített gátrendszer időlegesen megóvta őket a vizözöntől, de 1953 február elsején például a viz védőfalon is áttört. Sajtótudósitások szerint akkor 1800 ember vesztette életét és 70.000 lakos vált hajléktalanná. A korábbi időkben valószínűleg még nagyobb volt az áldozatok száma. 'A kormány szakértőkből álló bizottságot hivott Össze, amely 25 eves tervet dolgozott ki. Fölhasználtak es tökéletesítették a korábbi ismereteket. A legkorszerűbb műszaki-hidraulikus, ’ viznyomásos módszerekkel lezárták az öblök kapuit. Ezáltal nemcsak a zúduló víztől mentették meg a lakosság egy részét, de földet is nyertek. Mi több: a zsilipek létesítésével olyan energiaforráshoz jutottak, amely körülbelül tízszerese a Niagara-vizesés energiatermelé- senek. Lehet, hogy még ennél is több. A hollandok mindenesetre földterületet nyertek a viz kiszorításával. Es számukra talán ez a legfontosabb. No meg az, hogy a tengerből nyert földterületen majdnem négy- százezer ember számára építhettek uj otthonokat- laköházakat. Vámos Imre UTÓSZÓ KAMBODZSÁRÓL (folytatás a 6. oldalról) aszerint ítélik meg, mennyire szovjetellenes az. Ha eléggé szovjetellenes, akkor minden meg van bocsátva. Somoza, Batista, Begin, Pinochet, Castillo, Park, Papadopulos, Zia és társaik, akárcsak Pol Pót, megbízható barátok. A Szovjetuniót és szövetségeseit is lehet, sőt kell bírálni, de az ő gyűlöletük a latin közmondásra emlékeztet: “Quem Deus vult perdere, dementat” — akit Isten el akar veszejteni, elveszi az eszet. TOKIO, Hua Guofang, a Kinai Népköztársaság miniszterelnöke Japán fővárosba erkezett, ahol tárgyalásokat folytat kormánykörökkel. Ez az első alkalom 2.000 év óta, hogv Kina kormányfője Japánban járt.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ I II.. (JZ) •» J* írja: Kovács József,a Magyar Tudoma'nyos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének fömunkatársa ^ APRÓSÁGOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL III. Mielőtt továbbmennénk, tegyünk egy kis kitérőt. Olvassunk el egy levelet, amelynek keltezése 1864. írója Újházi László. “Fajdalom, barátom, nagyon is eltaláltad európá- bóli ismételt eltávozásom okát. Jöttem ide, mert remélhettem, mert hittem, hogy polgári kötelességem még talal egy parányi kört országunk függetle nitése mezején. De egyrészről a magvar emigrátiót oly desorganizált állapotban találtam, az olasz kormányt oly minden önállás nélkülinek, hogy a francia Caesar magas helybenhagyása nélkül nem hogy tenni, de még gondolkozni sem mer, minélfogva sokkal több illusioval kellene bírnom, mint ameny- nyi hetvenéves agyamba fér, ha azt akarnám jövendölni, hogy a száműzött magyarok az olasz királyság segítségével tehetnek valamit hazánk felszabadítására nézve. Másrészről azt hiszem, hogy országunkban a függetlenségi párt kisebbségben van. Midőn tehát kívülről nincs segély, belülről nincs eltökéllet és túlsúlyú elhatározás, kérdem, mi marad egyéb hátra, mint egy véletlen political mennykőcsapás? — mely Európát es közepette a magyar földet is langbaboritaná. De ily égi tünemények ritkák, és az emberi számításokba tényezőkul nem vetethetnek. E köz-szempontok tekintetéből még egyet akarok megjegyezni. A mi főemberünk fáradozik minden alkalmat felhasználni az egy-két európai udvaroknál, mi a magyar haza felszabadítására vezetne. De a francia áltál mar rutul megcsalatott, és mit várhatni az olasztól, mely annak csak hízelgő visszhangja? Szerencsétlen egy szerep a nép egyik nagy emberere, a császári es királyi székek lépcsőjénél kunyorálni támaszt egy szabadságra jogosított nép szamara! Nincs meg feljegyezve a történetek lapjaiban, hogy magany-uralkodók híven segítettek volna egy nemzetet is függetlenség s szabadságra. Ha saját érdekük elérese végett tettek is néha ily diversiot, később mindig elhagyták és elárulták azt. Én tehat erősen hiszem, hogy koronás főkkel szövetkezve a szabadságot soha nem vivandjuk ki, épp oly kévéssé, mint a farkast nem lehet megbízni egy juhnyaj gondjavai, hogy azt más fenevadak ellen őrizze. A szabadság, szabadságnak bajnokai es szövetségesei csak szabad népek lehetnek, de ezeket most hiaba keressük az európai földterületen. Ily meggyőződésben lévén késztetve voltam ezen emberünkkel komolyan szolani, hagyna fel minden fáradozásával a diplomatia sikamlós utján. De meggondolván, hogy nincsenek most forradalmiés népies elemek Európában, mikhez csatlakozhatna, abbahagytam a dolgot, ám tegyen, mit tehet, akarmi módon és utón. A mondottakat személyemre alkalmazva, mintegy természetesen következik, hogy életemnek itt semmi célja nem lévén, es a hivataltóli függés mégis nehezemre esvén, visszamegyek menedékem földjére, hol az egyedüli enyhületet lelhetem fel, azon édes gyermekeim kebelén, kik velem együtt a hosz- szas hontalanság kinos napjait zúgolódás nélkül nyögték le. Egyébiránt is, ha az ember egy kort, minő az enyém elért, tanácsosabb annak idejeben a közéletről lemondani, mint a világ áltál elhagyatni. Ha lesz meg tennivaló hazank szabadsága ügyében, úgyis ez már az ifjabb és erőteljesebb ivadéknak feladata leend. Ha mi régiek, a velem egyszöriiek, méltók vagyunk azon hiedelemtökre, hogy annak idejében polgári kötelességeinket igyekeznénk teljesíteni, akkor ez elég jutalom nekünk, és elég áldás nemsokárai porainkra. Mi végrendeletképpen ruházzuk által erénytökre a haza szabadsága és függetlensége szent ügyet is. Nem tartom férfiatlan dolognak bevallani, hogy keserves könnyeim hullanak, midőn ezen Lgy tartom vég-bucsut intézem általad mindazon egyénekhez, kikhez rokonság, barátság, polgári hit kötött. Testvérek voltunk mi a szabadság nagy családjában. Hivebb tolmácsot nem választhatsz keblednél, melyre fájdalom nem borulhat szerencsetlen barátod Újházi László. U.I. Az irántam mindig szives Valériának mondd meg: nincs mar kertem, nincs virágom, mit szamara szakíthatnék... ” íme a levél, amely az 1848-as forradalmi nemzedék egy kiemelkedő képviselőjének keserű — de másoknak mégis erőt sugárzó — tapasztalatait sűríti Össze. Hozzá hasonló levelet, sem mélységében, sem politikai hűségében, éleslátásban hasonlót, senki nem irt az elkövetkező fél évszázadban, tehat az uj kivándorlás hosszú ideje alatt Amerikából a szülőföldre. Érdemes és tanulságos elolvasni Bogati Péter Flamingók Uj—Budán cimii könyvét (a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg 1979-ben), amelyből Újházi László levelét idéztem. Mi a tényállás? TEHERAN, Kreisky osztrák kancellár két más nyugati szociáldemokrata pártvezér társaságában, megbeszélést folytatott az iráni kormány tagjaival “tények szerzese” vegett. I Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 | Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10.— I II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok j Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 I NyirÖ József: Székelyek 8.— : Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Úz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— | Halhatatlan élet 1 2.— | Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— É Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— o Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— | A nő a pokolban is az űr $ 9.— Pok 12.— I = Édesanyánk Ö $ 9.— Hárman egymás Kapható: ellen 9“ í PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 | Telefon: 212-879-8893 7
