Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-29 / 22. szám

Thursday, May 29. 1980. 6 AMERIKAI MAGYAR SZO AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1 st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.- dollár Minden más külföldi országba egy evre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmaster? Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. SZIVÁRVÁNY Minden önállóan gondolkodó egyén megegyezik abban, hogy a földkerekség népei állandó, egyre mé­lyülő válságban , az emberiség létét fenyegető körül­mények között élnek. Többek között tudjak azt is, hogy IS.000 atombomba van a NATO és a Varsói Szerződés államai hadseregeinek szárazföldön elhe­lyezett hordozó rakétáin IICBMraketavetők/. Ezen­felül a két hadsereg tengeralattjáróin 1.700 rakéta- vetőről az atombombák ezreit képesek a világ bár­mely részére eljuttatni. Nem soroljuk itt fel a fentieken kívüli fegyverne­meket, melyek a két fél rendelkezésére állnak, mert ha a helyzet elfajul és háborúra kerülne sor, már e- zeknek az igénybevetele is elpusztíthatja az emberi­séget es évszázadokra, ha nem évezredekre, vissza­vetheti a társadalmi fejlődést. Ebben a helyzetben szivárványként hat minden gondolkodó emberre az a hir, amelyről lapunk múlt heti számában röviden beszámoltunk,s amely arról szolt, hogy Olaf Palme, Svédország volt miniszterel­nöke, moszkvai tanácskozását követően jelentette, hogy egységes álláspontra helyezkedett a szovjet kormánnyal egy Nemzetközi Leszerelési Bizottság létrehozását illetően. A jelenlegi nagyon komoly, válságos idők ezt megkövetelik. Palme volt miniszterelnök rámutatott arra is, hogy számos nagytekintélyű államférfi, mint Dr. David Owen, volt angol külügyminiszter, Joop M. den Uyl, volt holland miniszterelnök, Egon Bahr, a Nemet Szövetségi Köztársaság szociáldemokrata pártjának vezető személyisége, egyöntetűen nagy lelkesedéssel fogadják a Nemzetközi Leszerelesi Bi­zottság létrehozásának gondolatat. A legfontosabb feladat ebben a helyzetben, hogy mindenki résztvegyen abban a mozgalomban, amely az atom-és hidrogénbombák megsemmisítését tűzi ki céljául. A svéd és szovjet vezetők által kezdemé­nyezett megmozdulás lehetővé teszi ezt. Reméljük, hogy úgy a kelet, mint a nyugat tudó­sai, iroi, szakszervezeti tagjai es vezetői, a fekete nép szószólói, a nők szervezetei, a porondra lépnek es aktivan támogatják a Nemzetközi Leszerelesi Bi­zottság - International Disarmament Commission - létrehozását. HOUSTON, Tex. George Bush, a CIA volt direkto­ra, aki pályázott a Republikánus Párt elnökjelölésé­re bejelentette, hogy feladja további kísérletét es Ronald Reagan támogatásaira hívta fel követőit. Aéáné Miért Ítélte a császári hadbirósag, két évi vizsgála­ti fogság és szakadatlan nyomozás után, 1853-ban tiz évi várbörtönre Teleki Blankát? Mikor 1857 májusában sokakkal együtt kegyelemben részesült, már kereken hat évet töltött fogságban! Honvéd- ezredesek, csatákban tündöklő katonák közül sem raboskodott mindenki ilyen hosszú időn at! * Teleki Blankának olyan bűnt tulajdoníthatott a császár, amiért kivételesen szigorú büntetés jár. Feltűnő, hogy a hadbirósag irataiban a szokástól eltéröleg csupa általánosság olvasható. Nyilván azért nem sorolnak fel tényeket, mert nem voltak bizo­nyíthatók. Egy vadat azonban komolvan kell vennünk, mely szerint Teleki Blanka forradalmárokat es külföldről becsempészett forradalmi ügynököket támogatott, rejtegetett. Ez az, amit a császáriak, úgy látszik, tudtak, bar bizonyítaniuk nem — illetve csak rész­ben — sikerült. Valószínű, hogy a grófnő letartózta­tásáig, 1851. május 13-ig a magyar katonai-politikai ellenállás radiltális szárnyának egyik vezető szervező­je volt. Az ellenállás tudatos szervezése 1850 őszen kez­dődik. Mack ezredes októberben szökik meg maros­vásárhelyi fogságából, majd 1851 tavaszan Pesten bukkan fel. Útja Szatmáron—Debrecenen át vezetett. Miért ne fordulhatott volna meg a biztonságot adó Pálfalván? (Mack Teleki Blanka letartóztatása után szokik át Kossuthhoz Törökországba, hogy ott meg­kapja az ismert felhatalmazást a földalatti szerve­zet irányítására.) Ugyanakkor, 1850-51 télen, s ugyanezen a tájon (a Telekiek birtokai táján) rejtőzködik-Iazit-szervez a nagyszebeni katonai vizsgálati fogságból szabadult Gasparich Kilián ferences barát, Perczel Móric tá­bori papja, a szocializmus tanainak elkötelezett hi­ve. (Hisszuk vagy nem: ó maga vallotta ezt igy letar­tóztatása után a hadbiraknak!) A rejtőzködő pap majd csak Teleki Blanka elfogatása után tűnik fel a Mátra vidékén, Gyöngyösön és Nagyreden. Gaspa­rich Mazzini ügynökeivel is kapcsolatot tartott. S itt utalunk arra a teljesseggel felderítetlen es szinte sohasem emlegetett tényre, hogy Mazzini 1850-ben élénk és sikeres toborzást folytatott Magyarorszá­gon, illegális szervezetébe többen szabályos felvételi eljárás lefolytatása után léptek be. Mazzini neve nem fordul elő a vádiratban. Hol ta­lálkozunk mégis Mazzini nevével Teleki Blankával kapcsolatban? Figyeljük meg, mit ir egy Teleki Blankával csaknem egyidóben,szinte*n Nagyváradon letartóztatott, majd egyhónapi vizsgalati fogság után (az USA bécsi nagykövetének erélyes közben­járására) szabadon engedett amerikai utazó, ma­gyarországi kalandjairól Írott könyvében: “A coun­tess from one of the first families in Hungary... the Teleki, had been arrested a short time before I was, on a similar charge, of being in correspondance... with Mazzini.” (Charles Loring Brace: Hungary in 1851. New York, 1852. 302. lap.) “Hasonló cimen tartóztatták le röviddel énelőttem Teleki grófnőt, Magyarország legelső családainak egyikéből — azért, mert Mazzinivel levelezett.” Feltűnő, hogy Brace is abban a váradi fogdában várta kihallgatását, ahol Teleki Blanka; egyazon kerületi parancsnokság nyomozásának “eredmé­nyei” voltak tehát mindketten. Feltűnő továbbá, hogy az amerikai igyekezett kapcsolatot teremteni Teleki Blankaval, bár ez nem sikerült neki. Brace fogolytársai szentül meg voltak győződve arról, hogy ő is a grófnővel tartott kapcsolatot; imponált nekik, hogy állhatatos, maradt, nem vallott. Szabadon en­gedése után egy volt honvedtiszt kisérte uttalan utakon át, a betyárbandák oltalmában — nehogy egy másik kerületi parancsnoksag ismét le találja csukni a derék amerikait. “Olyan biztonságban éreztem magamat közöttük, mintha egy egész dra- gonyosezred őrzött volna” — Írja. Teleki Blanka bebórtönózése bizonyíték arra, hogy a forradalom szelleme Világos után sem halt ki, s az ország lakosságát nem csupán a “passzív el­lenállás” eszméje vezérelte. Nemeskurty István Két cikkben ismertettem Kambodzsában járt szemtanuk jelentéseit az ottani — meg a nácizmus után-példátlannak mondható borzalmakról. És a bizarr, fejetetejére állított visszhangról, amit ezek a polgári világban, a “nvugati” hatalmaknál keltet­tek. Most már sűrűbben érkeznek ide kambodzsai helyszíni beszámolok, de nem folytatom a témát bővebben, nem kínzóm az olvasókat, hiszen eláraszt­ják őket Ulster, Libanon, Palesztina, Iran, Afga­nisztán, Irián, Delafrika, Libéria, Salvador, Argen­tina, Uruguay, Chile, Tunisz, Pakisztán es sok más ország szörnyűségei. De a teljesség kedvéért még idézek itt egyetmást a “Spiegel” munkatársának, Terzáninak újabb tudósításából.- Vöt Tóul falu 586 lakója közül 583-at kivégez­tek PoI-Pot-ék. — Minden helvröl rémtörténetek járnak, miként Bal tamberg krokodil-taváról, amely­be a teherautókba zsúfoltakat dobták. — Kirirom Buddha-szobra előtt több száz nő es gyermek elrothadt hullája, karjuk még összekötve, mellettük a botok, melyekkel agyonvertek okét. “A kínaiak — mondják — kétszer hetenként idejöt­tek, hogy a hóhérmunkát ellenőrizzék.” — A vietnámi “hódítók” mindenütt ott vannak, diszkrétén, beszelik a kmer nyelvet, tudjak, hogy kell ott viselkedni, Kambodzsai nőt nem szabad fele­ségül venniük. Nem használjak fel a maguk számara az országnak nyújtott segélyt, ellátják önmagukat. Hazugság, hogy vietnamiaknak földet osztottak ki. "Az biztos — írja Terzáni — hogy a kínaiak tud­ták, mi történt. Pnom Penh-i követségük mellett volt a fogház, áthallatszott a megkinzottak jajgatá­sa.” A fényképeken együtt láthatók Mao és Hua, Kina mai elnöke és Pol Pót, leinek a legmodernebb fegyvereket szállították. — Sokan nem bimak belenyugodni, hogy élet­ben maradtak. Sokan aludni is felnek, lazalmaik vannak. Azt álmodják, hogy Pol Pót visszatért. (Ezt óhajtják Pekingben és Washingtonban.) Nem a siralmas krónika kedvéért közöltem mind­ezt. Egy korábbi cikkemben megírtam, hogy Wa­shington és szövetségesei minden állam politikáját (folytatás a 7. öldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents