Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-29 / 22. szám
Thursday, May 29. 1980. 4 AMERIKAI MAGYAR SZO JÓL ERTESÜLTSÉG Jól értesült, kellően tájékozott polgárság az alapköve, elengedhetetlen feltétele a demokráciának, nem a politikai szólamként emlitett, hanem az igazi, az élő demokráciának. Csak egy jól értesült, kellően tájékoztatott polgárság képes az események higgadt megfontolására és azt követően, a valósaggal összhangban álló, józan es ésszerű elhatározás hozatalára. Ebben áll a való demokrácia lényégé. Honnan nyeri az USA polgársága ezt a szükséges jólértesültséget? Nyilván a hírközlő közegektől: az újságokból, rádióból és tévéből, röviden, közhasználatú megjelöléssel élve, a médiá-ból (media a latin médium-közeg szó többesszáma.) A közhit szerint a media egyedei elfogulatlan, pártatlan, szavahihető, cenzuramentes hirekkel szolgainak, nem pedig híresztelésből eredő, gyakran hamis, rágalom- szerű, célirányos.hirekkel. Mi ebben a valóság? Országunk és gazdasága a magántulajdon elven alapszik, az üzleti magántulajdon célja és feladata a profit nyerese. Gazdasági fejlődésünk mai szintjén ez már politikai alaptörvénnyé vált, a kormányzat és a vállalatok “házassága” folytán. A média egységei személyek, ill. személyek csoportjának, más szóval részvényesek magántulajdonát képezik. A működés végrehajtását fizetett alkalmazottak végzik, akik munkaadójuk utasitásait követik. Ezek a munkaadók, a tulajdonosok,saját érdekeik szolgálatát természetesen . az előbb emlitett elfogulatlan, pártatlan, valós hírközlés ele helyezik. Robert M. Hutchins, neves közéleti személyiség, 1947-ben (!) közzétett tanulmányában ezeket mondta: “A sajtó tulajdonosai és igazgatói döntik el, hogy mely személyek, mely tények, tényék mely változata es mily eszmek kerüljenek a közönség ele... Érintetlen kell maradni azok erkölcsi és törvényes jogának, akik azt igazgatják, hogy véleményüket nyilvánítsák.” De a ma valóságában alig vannak jelentős, független media-egységek. Hiteles adatok mutatják ezt: médium vállalatok száma a befolyásolt közönség %-a újságok 20 52 folyóiratok 20 50 könyvek 20 52 TV és rádió (*) 13 67 mozi 7 75 (*) 3 hálózat és a 10 legnagyobb hirdető Az országban, 1977 elején 1760 napilap jelent meg, ebből 677 független tulajdonban. A 677-bol 250-nek példanyszama kevesebb, mint 5000 volt. Az ország 7000 városában 1760 újság volt, tehát 75 %-uknak nem volt saját újságjuk. Az 1760 újság 1600 helységben jelenik meg, a helységek 9714 %- ában csak egy újság van, csak 34 helységben van több mint egy újság. A tiz legnagyobb újság-láncolat irányitatta az újságok 20 %-át. 1977-ben. A napilapok jövedelmének 7 5 %-a hirdetésekből származik; ez a körülmény súlyosan befolyásolja az újságok tartalmát és irányelveit. Az újságolvasó közönség a helyi apróságokon, bűnözésén,tragédiákon kivül kevés egyéb hirt kap, a figyelem jórészben a jómódú peremvárosokra terelődik. A világeseményekről az újságolvasó közönségnek csak kis része értésül, es ezek a híradások is a tulajdonos érdekeltségek privát cenzúrájának vannak alávetve. (Az adatok a Federal Trade Commission kiadványából.) Eddig a sajtóról; a tévéről a kővetkezőkben. V. 0. | Otvosóink irjók “ÖNÖKNEK SEMMI SEM TETSZIK AZ USA-BAN” NEW YORK, N.Y. A Second Avenu-n, a Corvinban majdnem minden magyarnyelvű újságot megveszek, koztuk nagyon gyakran az Önök lápját is. Tartalmából azt olvasom ki, hogy Önöknek semmi sem tetszik, ami az USA-ban történik es mindent Örömmel üdvözölnek, ami a Szovjetunióban es a Magyar Népköztársaságban történik... Lapjukban állást foglaltak a tervezett amerikai sorozási rendszer ellen is. Ha önök a targyilagossag sziporkányi tudatával rendelkeznének, úgy azt javasolnak hogy vezessek be a sorozást, hiszen a Szovjetunióban és Magyarországon is van sorozás. Teljes tisztelettel: Fábián Imre (Szerkesztő válasza: Köszönjük levelét, kedves Fábián ur. Úgy érezzük, hogy túloz, amikor azt állítja, hogy nekünk semmi sem tetszik, ami az USA-ban történik. Tetszik nekünk az itteni magas eletszin- vonal, de szeretnénk, ha abbán méltányosan részesülne minden dolgozo, különösen a nép ama egy- harmada, amely ma is Ínségben él ebben a gazdag országban. Tetszik nekünk a dolgozo nép küzdelme életérdekeit védő szervezeteinek erösitésére. Helyeseljük milliók küzdelmet a nukleáris veszély, a habom reme, a túltengő faji előítéletek ellen. Helyeseljük es támogatjuk az idős polgárok küzdelmet, akik növelni akarják heti atlag 67 dolláros társadalmi biztosítási járulékukat. >*Biztosak vagyunk abban, hogy Önnek sem tetszik itt minden. Aligha tetszik Önnek az egyre növekvő drágaság, az inflációba közbiztonság állandó romlása, a levegő, a környezet, a viz szennyezódese. Nem hiszem, hogy tetszik Önnek a harmadik világháború veszelye, amely egyaránt elpusztíthatja azokat, akiknek minden tetszik és akiknek nem tetszik minden. A napokban kaptunk egy körlevelet a kongresszus egyik legkiválóbb tágjától, McGovern szenátortol, aki 1972-ben a demokrata part elnökjelöltjeként vett részt a választási küzdelemben. McGovern ismét pályázik a szenátorságra és kéri a nagyközönséget jeloltsege támogatására. Levelében röviden elemzi USA jelenlegi helyzetét. Megállapításai csaknem teljesen azonosak lapunk politikai kritikájával. “íme — írja — nemzetünk legsúlyosabb veszélyei: korlátlan infláció, gazdasági összeomlás lehetősége, nukleáris katasztrófa, új Vietnámok kiprovokalása és a végső világégés. Mint politikai folyóirat, lapunk az amerikai nép életét, jólétét fenyegető eme veszélyekre hívja fel olvasói figyelmet és mutat rá a megoldás módozataira. Lelkiismeretünk tiltja, hogy akkor, amikor látjuk a veszélyeket, elhallgassuk azokat. Olyanok volnánk, mint az a személy, aki egy nagy luxushajon utazik, és bár látja, hogy a hajó sziklák felé közeledik, a fényűző berendezésről, az utasok egy r'eszenek bőséges étkezéséről tartana előadást. Még egyet, a sorozásról. On emiatt is korhol bennünket. Válasz helyett itt adjuk Önnek McGovern szenátor erre vonatkozó megjegyzését: “Carter elnök lajstromoztatni akarja a nemzet fiatalságát. A kongresszus költségvetési hivatala megállapítja, hogy e lajstromozás révén a sorozást 13 nappal hamarabb lehet majd eszközölni szükség esetén. Dehat nukleáris háborúban nem lesz szükség óriási létszámú hadseregre. Egy nukleáris háború különben sem tarthatna 13 napig, de meg 13 óráig sem!” Nem gondolja tehát Ón, hogy kissé túloz, amikor a ‘Tárgyilagosság sziporkányi tudata hianya”-val vádol bennünket? Mindamellett kérjük, keressen fel bennünket máskor is véleményevei, vagy ha úgy tetszik, kritikájával. Tárgyilagos kritikát mindig szívesen fogadunk és arra készseggel válaszolunk. Be- ke velünk!) » , JERUZSÁLEM. A sport nem politika es a politika nem sport. Ezért ellenzem a moszkvai olimpia bojkottját. Az atléták, akik az olimpiákra készülnék, hosszú éveken át teszik azt. Meggátolni részvételüket merénylet ezer es ezer fiatal ellen minden országban. Egy regi kard vivő TORONTO, Ont. Itt küldök tiz dollárt a naptárért. Igen köszönöm, hogy elküldték, annak ellenére, hogy en se nem rendeltem, se nem küldtem üdvözletét. Sok értékes irás van benne. Galgóczi Erzsébet előadásának szövege, az a vallomás, amit ir a szocializmus eszmevilágáról, annak mibenlétéről, igen megkapó. Egy no ilyen észbeli képességgel? Le a ka- lappal előtte! Wgi tó la ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE Azúrkék mélységes távoli égen, Milliónyi csillag fényében, Ott látom a te csillagod ragyogón, Mint a te kedves arcod mosolygón. Nehéz sorsod volt, mint sok munkásanyának, Sok nehézséggel küzdóttél es áldoztál a családnak. Elettársad kényszerült messze földre vándorolni, Mert hazájában keptelen volt családját eltartani. De minden nehézség és Ínség dacara, Mégis boldogan tekintettel a múltra. Hat gyermeket neveltel sikeresen Es számos unokád is volt életedben. Kedves anyam, te mindig türelemmel Nevelted gyermekeid nagy szeretettel. Most amikor read gondolok, Mely áhítattal neked hódolok. A te jóságodnak nem volt határa, Szeretettel gondol reád ivadékod apraja-nagyja. Amint képzeletben kedves arcod látom, Emlékedet örökre szivembe zárom. A fenti verset a 80. születésnapját nemrég ünneplő Sauser József, chicagói olvasónk irta. I RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA « , 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ' i (A 81-Ik Street sarkán) — Telefon: LE S-MMi * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , ! .Mitz vab - torták. — Postán szállítunk az onrif ‘ minden részébe. — Este 7.30-lg nyitva '.Ú Éi * A* A <i É*É fill
