Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-29 / 22. szám
Thursday, May 29. 1980. CARTER A VULKÁN FÖLÖTT PORTLAND, Ore. Carter elnök meglátogatta a St. Helen vulkán környékét efs megígérte a kitörés által sújtott vidék lakóinak a szövetségi kormány támogatását. Kijelentette, Hogy valószínűleg évekig, talán évtizedekig fog tartani, amig az okozott károkat helyrehozzák. Azzal is biztatta a lakosságot, hogy a kitörés helye idők múltával turista—attrakcióvá fog válni es igy külön jövedelmet fog hozni a környéknek. Picasso kiállítás NEW YORK,NY. A Museum of Modern Art-ban megnyílt Picasso, a hires spanyol festőművész alkotásainak kiállítása. Bemutatnak 30 olyan festményt, amelyeket ezelőtt még senki sem látott. Eddig már több, mint egy millió belépőjegyet adtak el. Picasso müvein alapuló figuráknál vonultak jel Wew York utcáin a nagy művész kiállításának megnyitása alkalmából. Lelassult a gyűjtési kampány AZOKHOZ, AKIK MEG NEM ADAKOZTAK... Azokhoz szólunk, akik még nem járulták hozza lapunk fenntartását célzó akciónkhoz. Mondhatjuk, tóluk függ lapunk további zavartalan megjelenésének ügye! Mert régi, hu olvasóink csaknem valamennyien adakoztak már, gyakran teljesítőképességüket mesz- sze túlhaladó módon. Tőlük mar nem várhatunk, nem kérhetünk segítséget. Sőt, ha tehetnénk, szívesen igyekeznénk mi őket támogatni! De százszámra vannak olyan olvasóink, akik értékelik ugyan lapunkat, elő is fizettek rá, de nem járultak hozzá adományaikkal a lap fenntartásához, Tudjuk, hogy lapunk sokat jelent olvasóinknak, az összmagyarságnak. Kérjük minden olvasónkat, aki eddig még nem adott a jo ügyre, nyissa meg szivét es nyissa meg erszényét. E lépésüktől függ lapunk jovoje. A Magyar Szó Szerkesztosege. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 LESZNEK-i A NYÁRON ÚJ“MIAMI”-K? Szembeszállás Miamiban. Amerika gettóiban a forró nyári hónapok a hatvanas e'vek társadalmi kitöréseinek megújulását is hozhatják. Azok az állapotok, amelvek létrehozták és csaknem elkerülhetetlenné tették a Miami-i zendülést, fennállnak sok helyen,még súlyosabb formában az Egyesült Államok csaknem minden nagyobb városában. Dyen értelemben nyilatkozott Patricia Roberts Harris egészségügyi és népjóléti miniszter, az amerikai fekete nép egyik legmagasabb politikai tisztségét betöltő vezető személyiség. “A fekete nép lelkében — hangsúlyozta Mrs. Harris — az évszázados elnyomás és elkülönítés tudata egyre erősebbé válik. Különösen felháborítják őket az olyan kijelentések, hogy ók már megkaptak Amerikában mindent, ami megilleti őket és amire szükségük van. Nem kapták meg. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni a közelgő nyári hónapokat illetően, de nyilvánvaló, hogy bajok lesznek, ha nem intézkedünk panaszaik orvoslására.” Ez a véleménye Benjamin I. Hooks, a fekete nép központi szervezete, az NAACP elnökének is. Alátámasztotta e megallapitasokat Chicagóban Harold Washington, allami szenátor, a demokrata part kongresszusi képviselő-jelöltje is. “A népjóléti kiadások olyan lelkiismeretlen nyirbálasa — mondotta — mint amilyen a CET A (Comprehensive Employment and Training Act) esetében történt, mely 20.000 fiatal munkaalkalmát fogja megsemmisíteni, eloreveti annak a valószínűségét, hogy Chicagóban is megtörténhet a nyáron az, ami Miamiban.” A Miami i zendülest megjósolhatta mindenki, aki figyelemmel kisert bizonyos fejleményeket az ország nagyobb varosaiban. Bostonban mar evek óta súlyos összecsapások vannak a varos ir és fekete lakosai között a “buszo- las”-sal kapcsolatban. New Yorkban 1977-ben, a városi villanyáramszolgáltatás megszűnése alkalmával nagyarányú fosztogatás volt számos negyedben. Baltimore-ban hasonló helyzet fejlődött ki a tavalyi nagy hóvihar idejen, amely megbénította a várost. Philadelphiában a szélső reakciós Rizzo polgármester fajgyűlölő magatartasa több Ízben veres konfliktusra vezetett a rendőrség es a fekete negyed lakosai között. Idabel, Oklahomában a város fekete lakossága zendülesben tort ki néhány hónappal ezelőtt egy 14 éves fekete fiú meggyilkolása miatt. Wichita, Kansasban április 22-én ugyancsak veres tüntetés volt az ottani rendőrség egyik brutális akciója következteben. Addig, amig USA nagylelkűen tőbbszáz billió dollárt költött az utóbbi évtizedekben Nyugat— Europa újjáépítésére és reakciós külföldi államok segélyezésére, pusztulni hagyta Amerika varosainak jelentékeny részét. Elég, ha a new yorki Harlemre, Dél-Bronxra, Bedford Stuvvesantra utalunk. Hagyta leromlani a közoktatást a szegény negyedekben, a kórházakat, a nagv városok közlekedési rendszereit es az infláció elleni küzdelem hamis jelszavával tízmilliók szenvedését, munkanélküliségben es reménytelenségben. / , 0 Es miután mindezek az állapotok elsősorban a feketéket és más kisebbséget sújtják (a feketek között kétszerannyi, a fekete fiatalság között NEGY- SZERAKKORA a munkanélküliség, mint a fehérek között), a társadalmi pokolgépek, miként azt a tampai biró megállapította itélethirdetes előtt, egyre hangosabban ketyegnek Amerikametropolisaiban. CSAK NAGYBAN Ha lopni, vagy csalni, vagy sikkasztani akarsz, és egyben el akarod kerülni, hogv börtönbe juss, csupán arra van szükség, hogy ne egvnéhánv száz dollárt lopj, vagy sikkassz, hanem ezreket, tízezreket, Ezt csinálta egy 28 eves fiatal no, Margaret Veca^ a Hoboken Bank egy alkalmazottja, aki negv evvel ezelőtt elsikkasztott 95.000 dollárt. E nagy Összeggel barátjával, John Antonas-sal, házat béreltek egy Jersey tengerparti varosban, ahol zárkózottan éltek négv éven át. Elköltötték a sikkasztott összegből 43.000 dollárt es amikor mar halaira unták magukat, elhatározták, hogv visszaKELL CSINÁLNI adják a megmaradt 52.000 dollárt és a bíróság ítéletére bizzák jövőjüket. Elhatározásukat tett követte. Egy laundrvzsakba gyömöszöltek az 52.000 dollárt és a Newark, N.J.-Í ügyész hivatalában az ügvesz asztalára tették a zsák tartalmát. Letartóztatták es vad alá helyezték őket. A tárgyalás végeztével James A. Coolahan biro három évi fogságra Ítélte őket, de felfüggesztette a büntetést. Az ügvész nyilatkozatában nagv elismeréssel hagvta ióvá a biró döntését, mondván: “Szegények, már annyit szenvedtek, hogv nem kell okét további büntetesse! sújtani.” ^ .
