Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-29 / 22. szám

Thursday, May 29. 1980.-----AMERIKAI MAGYAR SZO' Nyugatnémet újrafegyverkezés TITKOS NYUGAT-NÉMET HADIBAZIS AFRIKÁBAN A VILÁG SORJA f 'vw WWW Forrong Dél Korea SZÖUL. Terjedőben van Del-Korea népének Csolla tartomány Kvangcsu varosában kitort demokratikus forradalma. A nagyreszt fiatalokból 'álló forradalmá­roknak sikerült a várost birtokukba ejteni, mire a helybeli rendőrség és nemzetőrség a központi kor­mánytol,k^rt segítséget. A kormány engedélyt kért Amerikától, az USA vezetése alatt lévő dél-koreai hadsereg egy reszenek a forradalom leverésére való felhasználására. Lapzártakor értesültünk, hogy Kvangcsut veres harcok után elfoglalta a központi kormányt támo­gató hadsereg. Páncélkocsikon elhelyezett gépfegyverekkel lőt­tek a diakokra, akik közül sokan eletüket vesztettek. A 800.000 lakusu város egy hétig a lázadó nép ke­zében volt, de képtelenek voltak az ágyukkal, heli­kopterekkel, vadászrepülőkkel felfegyverzett had­sereg támadását visszaverni. Százakat letartóztattak. A fasiszta terror ellert harcoló diákok felhívást intéztek az Egyesült Álla­mokhoz, kérve, hogy utasítsa William H. Gleysteen, USA nagykövetet, hogy vesse latba tekintélyét Csőn Too Hwan tábornok terroruralmanak meg­fékezésére. A diákok állítása szerint több, mint 160-an vesztették életüket es a sebesültek szama több, mint 400. ....If* » Hirügynóksegek arról számolták be, hogy a varos­ba betörő' katonák, a legyilkoltak arcára tapostak, hogy ne lehessen az áldozatokat felismerni. Kivégzo osztag SÁL SALVADOR, Szélső jobboldali elemek “Tit­kos Antikommunista Hadsereg” cégére alatt kivég­ző osztagot alakítottak. Bejelentették, hogy meg fognak ölni minden “kommunistát” és az uralkodó junta azon tagjait, akik együttműködnek a “marxis- ták”-kal. Az amerikai kormány jelenleg támogatja a kor­mányon lévő juntát, amelyből a liberális elemek már regen kiléptek. A terror már hónapok óta folyik a főidet követelő parasztok és a szervezkedő mun­kások ellen. Bizonyos Wall Street-i pénzerdekeltsé- gek szeretnék visszaállítani a régi viszonyokat. Való­színű, hogy ezek istápolják az újonnan alakult “antikommunista hadsereg”-et. Tárgyalni fognak Afganisztánnal ISZLÁMÁBÁD, Pakisztán. 39 arab állam képviselői­nek itteni konferenciája úgy döntött, hogy tárgya­lást kezdenek az afgán kérdésben érdekelt felekkel, köztük a Szovjetunióval es az afgán kormánnyal az ottani válság békés megoldása érdekében. •. Feszült helyzet D.Afrikában JOHANNESBURG. Az itteni rendőrségét riadoké- szenletbe helyeztek a Bloemfonteinben kitört zavar­gások következtében. E városban véres összecsapás zajlott le az iskolai szegregáció ellen tüntető fiatal­ság es a rendőrség kozott. 1976-ban 600 tüntető diákot ölt meg a rendőri sortüz hasonló körülmé­nyek kozott. Az 1954-es brüsszeli nemzetközi egyezmény meg­kerülésével — de USA kormányának, tudtával — Nyu­gat-Német orszaH óriási hadibázist létesített az afri­kai Zaire (volt Kongo) államban. Akkora területen, mint Colorado állam, a legfejlettebb atomfegyverrel az úgynevezett “cruise missile”-lel kísérleteznek,. A Carter-adminisztrácio több tagja bizalmasan be­ismerte, hogy úgy a CIA, mint a ny. német kémszol­gálat (Bundes Nachrichten Dienst—BND) aktív sze­repet játszik e programban es közreműködött ame­rikai szakértők bevonásával. Zaire állam úgy földrajzi fekvésénél, mint mérhe­tetlen ásványi kincséinél fogva, ellenállhatatlan erő­vel vonzotta az amerikai gazdasági es politikai veze­tő körök érdeklődését, különösen, amióta az allam kivívta függetlenséget Belgiumtól. s Lumumbát, az első köztársasági elnököt, aki a nép érdekében kivanta kiaknázni az ország 'tincseit, hamar éltették láb alól a nemzetközi pénzérdekelt­ségek. Helyebe egy züllött, mindenre kepes embert, Mobutut ültettek, akinek kormányzása alatt az aJ- lam csőd szelére került. Amerikai bankárok hatal­mas kölcsönökkel igyekeztek a gazdasági es politi­kai összeomlást megakadályozni. Vegre nyugat-né­met nagyiparosokkal egyetemben, azt a megoldást találták ki, hogy bérbeadatják az ország keleti részén lévő 100.000 négyzetmerföldnyi területet a nyugat­németeknek évi 50 millió dollárért. A bérbeadott terület felöleli az ország urániumban és egyéb ás­Edmund S. Muskie, az Egyesült Államok külügy­miniszterének első feladata az volt, hogy felsorakoz­tassa az ország európai szövetségeseit a Carter kor­mány Irán és a Szovjetunió ellen foganatosított gazdasági bojkottjának támogatásara. Muskie külügyminiszter küldetése teljes kudarc­cal végződött. A Közös Piac Szervezetéhez tarto­zó kilenc európai ország megtagadta a washingtoni kormány példájának követését, hogy megszakítsa a gazdasági kapcsolatot Iránnál. A Nápolyban tartott konferencián elhatározták, hogy betartják a múlt év november 4. előtt létre­jött egyezményeket. Amikor az angol delegátusok ezt jelentettek a parlamentben, lázadás tort ki, ami kény szeritette Margaret Thatcher miniszterelnököt rendkívüli kormánygyülés egybehivására. E gyűlésen elhatározták, hogy érvényben tarta­nak Irán és Anglia között minden fennálló egyez­ményt és csupán uj egyezmények létrehozását kor­látozzák. Az angol kormány e lépése késztette Otto Lambs- dorfot, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterét,a kővetkező nyilatkozatra: “Az angol kormány e döntése bizonyitja azt a saj­nálatos tényt, hogy számos erőteljes szót nagyon gyenge tettek követtek.” Rómában a kormány egyik tagja mondja: “A Kö­zös Piac országai között létrejött szakadék nagyon szomorú és nagyon komoly.” A helyzet tehát a következő: Az Európai Közös Piachoz tartozó országok egyi­ke sem volt hajlandó felfüggeszteni kereskedelmi kapcsolatát Iránnal. ványkincsekben leggazdagabb részét, Katanga tarto­mányt. Névleg az a hatalmas ipari es tudomanvos komp­lexum, amit a nemetek Közep-Afrikában a Tanga­nyika tótol nyugatra létesitettek, magáncég tulaj­dona. De ez csak jogi fügefalevél. Az ottani prog­ram ezernyi szállal kötődik egvbe az egész nyugat- nemetországi technológiával és politikával. A II. világháború befejezésekor a szövetséges ha­talmak megtiltottak a nyugat-németeknek, hogy ha­diipart létesítsenek. Ez eddigelé áthidalhatatlan aka­dálynak bizonyult a német militaristák es Wall St. pentagoni barátai számára. A dilemmát úgy oldot­ták meg, hogy kibérelték a fentemlitett roppant terü­letet és ott építettek fel magas technológiájú hadi­ipart, amely jelenleg elsősorban és főleg a “cirkálo- löveg” (cruise missile) fejlesztésére összpontosul. A “cruise missile”-t az Összes mai atomfegvverek leg­veszedelmesebbjenek tekintik. így hát ismét folyamatban van a németek felfegy­verzése. Az Egvesült Államok kormánya alig csinál titkot abból,hogy ez a folyamat helyeslésükkel megy végbe. Brown hadügyminiszter tavaly dec,7-én a NATO hadügyminiszterek akkori ülésén igy nyilat­kozott: “Az Egyesült Államok sohasem állította, hogy nem fog cirkáló lövegeket juttatni európai szö­vetségeseihez.” Pedig tudta és tudja, hogv e szövetségesek egyi­ket, a németeket az USA által is aláirt ünnepélyes megállapodás tiltja a fegyverkezéstől. Anglia kormánya volt az egyetlen, amely SZA­VAKBAN támogatta Carter politikáját, és most kénytelen volt a parlamenti többség nyomásara ál­láspontját megváltoztatni s a Közös Piac szerveze­téhez tartozó kilenc európai ország közül a washing­toni kormány részére a legelfogadhatatlanabb állás­pontra helyezkedni. Brüsszelben egy magasrangu diplomata mondta: “Nem engedhetjük meg, hogy Anglia kereskedel­mi előnybe jusson és ezért nem lepne meg engem, ha a Közös Piac másik nyolc állama nem tartaná be a múlt ev november 4. óta létrejött szerződések fel- fíiggesztésenek határozatát.” Az európai országok tehát arra törekednek, hogy meghódítsák az iráni kereskedelmet és teljesen fi­gyelmen kívül hagyják az US bojkottjavaslatát. Mélyül a gazdasági verseny az európai országok es az USA között, s ezzel egyidejűleg mélyül a gazdasági verseny az európai országok között is. Nem meglepő tehát, hogy e körülmény arra kész­tette Muskie külügyminisztert, hogy európai külde­téséből visszatérve,ezt mondja: “Nagyon csalódtunk!” Attól tartunk, hogy még több csalódás fogja érni USA vezetőit, ha nem változtatják meg jelenlegi politikájukat. ~~ L. I. MOSZKVA, Thomas J. Wattson Jr., USA nagykö­vete a Szovjetunió külügyminiszterevei, Gromikó- val tárgyalt a két ország közti problémákról. FOKOZÓDÓ ELLENTÉTEK 2___

Next

/
Thumbnails
Contents