Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-17 / 3. szám
AMERIKAI Ara 25 ceat / BOMBAMERÉNYLET NEW YORK,NY. Miután kormányunk bejelentette, hogy az afganisztáni esemenyek miatt csökkenteni fogjuk a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi kapcsolatainkat, egy ismeretlen tettes bombát dobott az Aeroflot szovjet repülővállalat Fifth Avenue-i hivatalába. Három személy, köztük két francia turista,könnyebb sérülést szenvedett. Félórával a bombázás után, valaki tudatta a sajtót arról, hogy a bombázást a Zsidó Védelmi Liga hajtotta végre, tiltakozásként a szovjet disszidensek fogvatartasa miatt. Egy későbbi telefonhívás viszont tagadta ezt, állítva, hogy a “Liga nem bombáz”. Kivéve a Hurok-cég ellen elkövetett bomba- támadast, amelynek egy halálos áldozata volt, s kiveve a szovjet ENSz-delegáció épületének többrendbeli bombázását, s könnygáztámadast szovjet művészek Carnegie Hall-i elöadasa alkalmával. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 A CARTER DOKTRÍNA “Ki a külföldi csapatokkal” NEW YORK, N.Y. Az ENSZ nagy gyűlése 104 szavazattal 18 ellenében (18 nem szavazottés 12 nem vett részt a szavazáson) határozati javaslatot fogadott el az afganisztáni kérdésben, amely sürgette minden külföldi csapat kivonását az országból. A Szovjetunió nem volt név szerint megemlitve. • Drágul a benzin NEW YORK, N.Y. Szinte napról napra emelkedik a benzin ára. Ma már a legtöbb elárusító S 1.25-t számit egy gallonért és a jelek arra mutatnak, hogy ez az ár sem állandó. Az olajvallalatok profitéhségé nem ismer hatart. Szovjet veto NEW YORK, N.Y. Trojanovszkij, a Szovjetunió ENSZ fodelegátusa megvétózta a Biztonsági Tanácsban US A javaslatát az Irán ellen foganatosítandó gazdasági zárlatról. Tiz állam pártolta a javaslatot kettő: Mexikó és Banglades nem szavazott, a kínai delegatus nem vett reszt a szavazáson. DETROIT, Mich. Douglas Fraser, a UAW elnöke kijelentette, hogy támogatja Ted Kennedy elnökjelöltségét. • ATLANTA, Ga. Az itteni törvényszékén megkezdték Bert Lance, Carter első költségvetési igazgatójának bünperét többrendbeli bankcsalas vádjában. PEKING, Kina exportja 27, importja 33 %-al növekedett 1979-ben. ganisztánba, ahova külföldi hatalmak jól felfegyver zett ellenforradalmi erőket küldtek az ország belsc rendjének megdöntésere. India — mondta Masri — elitéli bizonyos hatalmak abbeli törekvéset, hogy egymás ellen uszítsanak országokat. Az indiai követ itt a Pakisztánnak ígért és odajuttatott USA-fegyverszállitásokra célzott. Brezsnyev nyilatkozata Készülő beszédében Carter valószínűleg utalni fog Brezsnyev elnöknek az afganisztáni eseményekkel és az USA kormány azzal kapcsolatos intézkedéseivel foglalkozó nyilatkozatára is. Brezsnyev szerint az USA kormány politikáját meghatározó körök már 1978 májusában megkezdték a detente aláásására, a fegyverkezes fokozásara és végeredményben a háborús veszély növekedésére vezető mesterkedeseiket. A NATO konferenciáján akkor dolgozták ki a fegyverkezés fokozásának a század végéig folytatandó terveit. Szorgalmazták a katonai támaszpontok létesítését a Közép-keleten es az Indiai óceánon, valamint egy bárhova gyorsan bevethető hadsereg felállítását. Idetartozik a SALT II Egyezmény aláaknázása is. A SALT II, azaz a fegyverkezés korlátozásának elvet az egész világ közvéleménye egyhangúan támogatta. De alig száradt meg a tinta az okmányon, amikor aknamunka indult meg az egyezmény gyengítésére, hatástalanná tételére és végül bizonytalan időre való felfüggesztésére. Afganisztánban megismétlődhettek volna a chilei események, hangsúlyozta Brezsnyev, egy demokráciának külső erőkkel való aláásása, megdöntése. A Szovjetunió nem tűrhetett ilyen fejleményt a saját határán, ezért sietett a veszélyeztetett afgán demokratikus kormány támogatására, amikor az kérte a támogatást, úgy a két ország között fennálló kölcsönös védelmi szerződés, mint az ENSZ alapokmány idevonatkozo szakasza alapján. A Szovjetuniónak nincs szüksége más országok földjére, vagyonára. Az olaj szaga csak a gyarmatosító államokat vonzza. Összegezve a szovjet kormány nézeteit, Brezsnyev kijelentette, hogy USA kormányának intézkedései az afgán eseményekkel kapcsolatban, tehát a SALT II Egyezmény befagyasztása, a gabonaszállitásra vonatkozó egyezmény megszegése és egyéb hasonló ténykedések azt mutatják, hogy Washington ismét a hidegháború nyelvén akar beszélni a Szovjetunióval. Az Egyesült Államok egyoldalú intézkedései — zárult be Brezsnyev nyilatkozata — komoly politikai tévedések. Bumerángnak fognak bizonyulni, amely sújtani fogja kezdeményezőit, ha nem ma, akkor holnap. Jól értesült Washingtoni korok velemenye szerint Carter elnök beszédet fog intézni a közeljövőben Amerika népéhez, amelyben le fogja fektetni az elveket és módszereket a Szovjetunió afganisztani es mas lépései ellensúlyozására. Ezek az elvek és lépesek sok tekintetben hasonlítani fognak azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket Truman elnök foganatosított a második világháború után es amelyek, mint a Truman Doktrína, kerültek a történelem lapjaira. A Truman Doktrínát először Görögországban alkalmazta USA, amidőn is fegyveres támogatást nyújtott a görög reakciónak az országnak, a nácik uralma alól való felszabadításában külön szerepet játszó gerillák leveresere. Fasiszta diktatúra lett a következmény, amit a görög nép csak hosszú küzdelem után tudott elsöpörni. Eisenhowernek is volt egy doktrínája, amelynek legemlekezetesebb alkalmazasa Iránban történt 1954-ben, amidőn a CIA aláasta a demokratikus Moszadek kormányt és visszahozta a sah-t. Nixon vietnámi doktrínájának is az ottani zsarnokság bukása és a nép győzelme lett a következme- nye. A Truman Doktrína hozta letre a hidegháborút i a Szovjetunió elszigeteléset célzó törekvést (brinkmanship). E politika végeredményben az USA részéről egv trillió dollárt felemésztő féktelen fegyverkezesre, inflációra, munkanélküliségre, a tömegek nyomorára, létbizonytalanságra vezetett. Washingtonban úgy látják, hogy ezen uj politika, a “Carter Doktrína” lényege egy nagy koalíció létesítése USA vezetésével és a többi nyugati államok: Anglia, Franciaorszag, Nvug. Németország részvételevei. Célja: nyomás gyakorlása a Szovjetunióra. Ugyanakkor elő fog mozdítani egy nagy “izlam” mozgalmat Ázsiában. A hadikiadásokat legalább évi 5 százalékkal fogja fokozni. Ahol csak lehet, hadibázisokat fognak létesíteni Afrikában, Ázsiában és az Indiai-óceánon. Tervezi a Kínával való katonai együttműködést és Japán újra fegvverzeset. Élelmiszereknek politikai fegyverként való használata is része lesz az uj doktrínának, annak ellenére, hogy miként James Reston a N.Y. Times jan. 13-i számában kénytelen volt rámutatni, Carter elnök megválasztása óta állandóan fogadkozott, hogy soha nem fog gabonát fegyverként használni. E politikát most a többi tőkés államokra is ra akarja kényszeríteni. India álláspontja Carter terveit kissé komplikálja az óriási többséggel megválasztott Indira Gandhi kormányának álláspontja. India ENSZ fodelegátusa, Masri, kijelen- " tette, hogy nézetük szerint a szovjet csapatok az afgán kormány kérelmére és védelmére érkeztek Af-
