Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-08 / 19. szám

Thursday, May 8. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZO BUCHENWALD! EMLEK A mult hó 11-en volt harmincöt esztendeje, hogy i buchenwaldi koncentrációs tábor fegyveres ellen- íllasi szervezete szétzúzta a fasiszta őrseget, maid íz amerikai csapatok végleg felszabadították a tábort. Yprilis 11-e azóta világszerte a tizenegymillió áldo­zatra való emlékezés, a fasizmus elleni tiltakozás lapja. Kedves Johnny! Lehet, hogy nem jó a megszólítás, mert nem is Johnnynak hívnak, hanem valahogy egészen más­ként. Es te nem is ismersz engem — személy szerint én sem téged —, de mégis irok neked, mert tudom, hogy volt az életedben egy velem közösen atelt pil­lanat, amelyet soha el nem felejthetsz. En sem felej­tem. Bar igyekszem minél ritkábban gondolni rá. Egy kisebb lágerból indítottak bennünket útnak. Ötszázan kezdtük a kéthetes márciusi menetet. Eső es hideg sok volt, élelem semmi. Szerencsénk volt, ha éjszakára a kiserö SS-ek olyan árokban fektettek le bennünket, ahol volt fü, mert ott legalább legel­hettünk. Mert akkor már nemcsak az őreink tekin­tettek bennünket állatoknak, hanem a puszta élet- osztön miatt valóban nekiestünk a fűnek. Az ötszázból százhuszonhatan maradtunk, mire Buchenwaldba értünk. Mindnyáján tudtuk, hogy ez a hírhedt tómeg- vesztöhely is, mint ahogy az egesz hitleraj, a vég­napjait éli — közeledtek a felszabadító amerikaiak, köztük te is, Johnnv. A nácik precízen igyekeztek befejezni munkájukat: mindennap ezrével vonultat­ták ki a tabor foglyait a közeli erdőkbe, ahol a gép­puskák megtettek a magukét. Azon a napon, április 11-en, délelőtt lövöldözést hallottunk. Egy sorozat a mi barakkunkba is bevá­gott, de ez sem zavart senkit. Aztán csend lett, hosszú csend. Ez sem érdekelt bennünket. Feküdtünk a polcon, kit ahova es ami­lyen testhelyzetben bestőszoltak. Akkor vágódott ki nagy lendülettel a barakk ajta­ja, s ugrottál be rajta géppisztolyosan te, Johnny. Nagy volt ez az ugrás, látszott sugárzó arcodon és magasra lendített karodon, hogy boldogan, harsá­nyan akarsz köszöntem bennünket, a felszabaditot- takat, te, a felszabadító. Azt hitted, éljenzés, hurrá, oromteli arcok fogadnak. De te csak hörgest hallottal es az emberroncsokkal megrakott polcok lattan le­hanyatlott felemelt karod. Az ápoló fordította le teljesen szenvtelen hangon, amit te harsánvan kiáltva akartál közölni velünk: — Szabadok vagytok. * Már említettem, Johnny: azóta is igyekszem mi­nél kevesebbet gondolni arra a napra. Csakhogy nagyon nehéz felejteni. És tálán nem is szabad. Mert azt a rettenetes li­dércnyomást, amely évszázadokra készült ráteleped­ni az emberiségre, az akkori nagy koalíció söpörte el. Az a nagy koalicio hozta meg a fold békéjét, amelyben ott küzdött a te hazad hadserege is, te ma- gad is, Johnnv. Es iszonyú, hogy eppen a te hazad­ban akadnak felelős emberek — nem kevesen! —, akik most a feszültségek szitásán szorgoskodnak, egy uj világégés felé kacsingatnak. Alig 35 év telt el, s mintha minden-minden feledesbe merült volna... Johnny, en bízom benne, hogy azt az április 11-et te sem felejtetted el. Gál Pál JICZTEE ATTILA ES AT UJJ! ELŐRE Tizennyolcadik születésnapja után két hettel es a “Lázadó Krisztus” előtt két nappal irta József At­tila “A legutolsó harcos” cimü költeménvét, melv- ben a poéta igy jelzi érkezését: “Valami forró nyári éjszakán gyarfust ölelt at lomha földszagot, s a legnagyobb lélek szökkent belém az utca e's a föld fia vagyok.” A Népszavában 1924 május 8-án első közlésként jelent meg ez a verse es röviddel ezután az Uj Előre vasárnapi mellékletében találjuk bemutatkozásként “A legutolsó harcos”-t. József Attilának eddig csak a “Szépség koldusa” cimu kötete jelent meg Szege­den. Ez a vers 1925-ben jelenhetett meg a “Nem én kialtok” kötetben. A költemény átírására az indíté­kot a Lazado Krisztus miatt kitort pereskedés adta. József Attila költeményében a világszabadság utolso harcos katonajanak víziójában mutatkozik be. Uj Messiáskent a világszabadsag, világszerelem, vilagbékesseg szentháromság lavinas igéit zügatja az emberiség fülebe a magyar föld es utca szülöttje­ként. Biztatja az embert, hogv ne csüggedjen, mert amint Jézus asztalánál egykoron, mindenkinek jut egyaránt kenyer. A kaszárnya es börtön lerombolá­sával a “konnvpára, vérgoz ne marja szemünk s a legutolsó harcos én legyek.” A bevezető versszak önjellemzését felszólításként ismétli utolsó sorai­ban: ha az igazság emberre fogad az Utca és a Föld fia vagyok! Költői hivatastudatában, teljes fegyver­zeteben jelentkezik tehat A legutolsó harcos-ban az o- es uj-hazaban majdnem egyidoben. Az uj világban a két világháború között az emig­ráció miatt kivándorolt magyarok különösen figyel­tek a hazai es a diaszpórában élók híranyagára. így az Uj Előre a több, mint egymillió magyar sajtóorgá­numaként közölte frissen József Attila ismertetett költeményét, “A legutolsó harcos ”-t. Ezt követően a Magyar Kulturszövetség lapja, a Kultúrharc, New Yorkban, József Attila legjellemzőbb szocialista költeményeivel ismerteti meg a hazájától elszakadt magyarokat. Eloszor a “Munkások” cimü verse jele­nik meg hasábjaikon. 1931-ben magyarországi meg­jelenésekor elkobozzak a “Döntsd a tókét, ne sirán­kozz” cimü kötetet. Ennek cimadó versét, a “Favá­gó ”-t közli 1933-ben a Kultúrharc, majd “A tokesek hasznáról” címűt. (Ez utóbbi a Külvárosi ej cimu kötetben csak Haszon címmel jelenhetett meg Pro­letárok! felszólítás és ajánlás nélkül.) Még egy iroda- lom-torteneti nevezetesseg publikálásáról adhatunk hirt ebben az evben, a Tidman űrről. A dán paraszti lázadásról szóló nepballadat, a Tidman urat eredeti nyelvből Engels fordította né­metre 1865-ben, a bismarki (dán-német) háború után. Ezt a fordítást kapta meg 1932-ben József At­tila es magyarra átültetve, mint kedvenc versfordita- sát küldte el a Népszavának. A lapnál azonban, bi­zonyára parasztlázitó értelmezése miatt, nem jelen­hetett meg. így csak a kolozsvári Korunkban es a new yorki Kultúrharcban (kevés időközzel) közöl­ték. Meg nem tudjuk megállapítani, hogy milyen utón juthatott el az óceánon túlra ez a speciális müforditás-varians, de nem azonos a Korunk-ban lekozolttel. Agárdi (Danzinger) Ferenc, akitol a ne­met szöveget kapta, látta József Attila több változa­tú fordítását. Ezek közül vagy a Népszavának kül­dött “Tidman ur” műfordítás-másolatát küldte ki valaki a lapnak, vagy egy másik fordítást. József Attila és költészete ilyen bemutatása Ame­rikában azért különösen érdekes, mert hazánkon kivul ezek a versek nem voltak ismertek még ebben az időben. Meg Moszkvában is csak később, halála után jelentek meg versei az Uj Hangban. Itthon pró­bálták elhallgattatni a szocialista költőt, külföldön viták dúltak körülötte, s ugyanakkor az amerikai magyar folyóirat közölte leglényegesebb mondani valőju verseit. József Attila most lenne 75 éves, ha nem mene­kült volna a halaiba az ertetlenseg es közöny hullam- csapásai közül. Korának, a proletársorsnak harso­nája, befejezve küldetését, magyar földben tudott csak megpihenni. Gondolatai es lírai testamentuma ujraolvasasara, költeményei felelevenitesere buzdítanak: Csak az olvassa versemet, ki ismer engem es szeret, aki a semmiben hajóz, s hogy mi lesz, tudja, mint a jós. Kertész Tivadar KULTURHIREK OPERA A NEW YORKI PARKOKBAN A Metropolitan Opera bejelentette, hogy a new yorki es Nassau megyei parkokban ismét díjtalan operahangversenyeket tart,junius 17-tól kezdödöleg. Junius 17-én a Central Parkban Rigoletto kerül bemutatásra és ugyanezt az előadást hallhatja a kö­zönség Nassau-megyei Eisenhower Parkban junius 28-án, a brooklyni Marine Parkban junius 20-án és a bronxi Van Cortland Parkban junius 25-én. Bizet Carmen-jét junius 18-án Staten Islandon (Snug Harbor), junius 21-en a Queens-i Cunningham Parkban, junius 25-en a Central Parkban és junius 27-én a brooklyni Prospect Parkban élvezheti a kö­zönség. TERJESSZE LAPUNKAT! Ícsoó^SándonNomádna^ $ 4.60 I Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10.— | II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok P Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 | A Nyirö József: Székelyek 8.— | 5 Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Úz Bence $ 10.— íme az emberek 1 2.— £ Halhatatlan élet 12.— | Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— £ A Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— | 0 Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— 1 A nő a pokolban is az úr $ 9.— Pók 12. X Édesanyánk Ö $ 9.— Hárman egymás Kapható: e*len 9- j í PÜSKl - CORVIN j Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028- ^ Telefon: 212-879-8893^ ^ j 7

Next

/
Thumbnails
Contents