Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-08 / 19. szám

Thursday, May 8. 1980. * ......... ■■■ Kilakoltatás NEW YORK, N.Y. A város egyik legnagyobb ház­tulajdonosa, a Trump Szervezet, kilakoltatott egy 74 éves béna not, Mary Filan-t, mivel — mint mond­ják — elmaradt házbérfizetésével. Úgy Mrs. Filan, mint szomszédai tagadjak ezt. A városi végrehajtó, a City Marshall, emberei ki- hordtak minden bútort lakásából, majd a háztartási tárgyakat zsákokba tettek és a mozgásképtelen, be­teg not az üres lakásban hagyták. Mrs. Filan szom­szédja azutan kórházba vitte az idős nőt. A Trump cég jelenleg egy 50 emeletes luxusházat epittet Manhattan közepén. Ugylátszik, sürgősen szükségük volt Mrs. Filan havi 213 dolláros lakbére­re a 30 millió dolláros epitkezes befejezéséhez! Leleplezés WASHINGTON, D.C. Utólag derült ki, hogy Carter elnök Vance külügyminiszter távollétében döntött a tragikusan végződött iráni “mentési akció” ügye­ben. Vance április 10-enjól kiérdemelt rövid vakáció­ra utazott Floridába. Az elnök másnap, apr. 11-én ülésezett Brzezinskivel es a többiekkel. Vance he­lyettesének, Christophernek, azt mondták, hogy Vance tud a készülő döntésről, ezért nem emelt szót ellene és nem is tudatta főnöket. A hercegnő halála Több televíziós állomás bejelentette, hogy nem fogják közvetíteni azt az erdekes dokumentációs filmet, amely egy arab hercegnő tragikus sorsáról készült. A 19 éves nőt agyonlövette a szaudi király, mivel egy “közönséges emberrel”, tehat nem her­ceggel, folytatott szerelmi viszonyt. A film nem tetszik a szaudi királyi háznak, és nem-tetszésüket kifejezésre juttattak illetékes he­lyeken. Sem kormányunk, sem “illetékes” amerikai rádio-televizios cegek nem szeretnek vitatkozni sok millió olajhordo tulajdonosával es igy a film sok helyen, különösen az “erkölcsös” déli államokban nem kerül majd bemutatásra. WASHINGTON, D.C. Norberto Gautier, portorikoi születésű amerikai 'állampolgár betegeskedő fivéré latogatasara New Yorkból Porto Rikóba utazott. Amikor vissza akart térni New Yorkba, a Bevándor­lási Hivatal-emberei San Jüanban azt mondtak, hogy kiejtéséből itelve, nem portorikoi, ennélfogva nem amerikai állampolgár, hanem guatemalai. Guatemalába zsuppoltak tehát, ahol az ottani fasisztakormány börtönbe vetette. Rokonai két heti ketségbeesett erofeszitese után vegre kiszabadult a börtönből es hazatérhetett az US-be. Az amerikai polgárjogi szervezet perli a Bevándorlási Hivatalt hamis letartóztatás, hamis bebortónzes vadjaban. TEHERAN. Báni Sadr iráni elnök megbeszelest tar­tott Kuba iráni képviselőivel az Egyesült .Államok iráni “mentési akciója” kérdésében. Báni Sadr nem­zetközi tiltakozó gyűlést javasolt ezzel kapcsolat­ban. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 “NEMZETI ÉRDEK” Washingtoni kormánykörökben gyakran történik hivatkozás a “nemzeti érdek”-re (National Interest). Sidney Lens, kiváló politikai és közgazdasági szakértő a “Fellowship” c. folyóiratban a követke­zőket állapítja meg a “nemzeti érdek” fogalmáról: “Az átlagos ember számára a nemzeti érdek azt jelenti, hogy békeben éljünk más államokkal, ne le­gyen fegyveres konfliktus köztünk. Ezzel együttjár a keresztenvi elkötelezettség támogatni a szegé­nyebb országokat, hogy ók is kiküszöbölhessék az éhségét, betegséget, elmaradottságot soraikból. Per­sze minalunk is van még épp elég teendő e téren. “Azok számára azonban, akik hatalmon vannak, a nemzeti érdek mást jelent. Ezeknek a nemzeti ér­dek elsősorban készpénzt, annak védelmet és növe­lését jelenti. Külpolitikájuk nem más, mint belpoli­tikájuk kiterjesztése külföldre. Calvin Coolidge el­nök nyíltan megfogalmazta ezt az érdekeltséget, amidőn kijelentette, hogy ‘Amerika fo foglalkozása az üzlet.’ (“The business of America is business.”) Azóta is, de már azelőtt is, Amerika “üzlete’ az volt, hogy biztosítsa maga számára a nyersanyagok zavartalan beszerzését, kereskedelmet, befektetési lehetőséget es stratégiai pozíciókat a fentiek védel­mére.” SZŰKKEBLŰ WASHINGTON, D.C. A képviselöház 213 szavazat­tal 201 elleneben visszavetette azt a javaslatot, amely visszahelyezett volna 1.200 millió dollárt a költség­vetésbe népjóléti célokra és amelyet az előző tanács­kozások folyamán toröltek a javaslatból. A képviselöház többségének ezen embertelen döntésé 500 millió dollártól fosztja meg az amugyis rendkívüli nehézségekkel küzdő nagyvárosokat (New Yorkot 68 millió dollártol). Levágták az ipari tanoncképzés költségvetését 145 millió dollárral, csökkentették a veteránok ja­vára fordítandó összeget is 75 millióval. 200 millió dollárral kevesebbet fognak költeni gvermekegész- segvedelemre, idős polgárok táplálásara és fűtőanyag segelyre. Parren Mitchell, Maryland-i képviselő, a Ház fe­kete csoportjának vezető tagja, 5 billió 400.000 dol­lárral akarta FOKOZNI a népjóléti kiadásokat egy HONATYÁK külön javaslat formájában. Ezt is elvetette a kong­resszus. “A képviselöház szivenszurta e tettével Amerika legszegényebbjeit és öregedő lakosságát.” Parren képviselő javaslata nem rövidítette volna meg a kormány pénzügyi terveit, mivel javaslata bőven fedezte volna az extra kiadásokat a gazdagok adókibuvóinak betömésével. £*»»»» É/ ^ jm > * 9 "• ó RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA * 1437 Third Avemw, N«w York, N. Y. 4 * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-MM J ‘ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J * JWitzvah-torták. — Postán szállítónk az ország 1 1 minden részébe. — Este 7M~íg nyitva . Kettős csapas sújtja az átlagos amerikai dolgozot.

Next

/
Thumbnails
Contents